Az Europai
Manufaktúrák
és
Fábrikák
Mesterség Míveik
Möller,
Johann C.
Az
európai manufaktúrák és fábrikák mesterség míveik / készítette ... Möller János
; német nyelvből magyarra fordította ... és némelly jegyzésekkel megbővítve ...
kiadta Mokri Beniamin ; [a kötetet Sebestyén Lajos gondozta]. - [Budapest] : ÁKV,
1984. - XXXVI, 469 p. ; 19 cm. - (Reprint, ISSN 0231-1518)
Eredeti
cím: Die wichtigsten Kunstprodukte der Fabriken und Manufukturen vorzüglich in
Europa. - A Pesten, Trattner János Tamás által 1818-ban kiadott mű reprintje
ISBN
963 02 2671 5
Fülszöveg
J.
Möller: Technologie című művének Az európai manufaktúrák és fábrikák mesterség
mívek címen 1818-ban Mokri Benjamin által kiadott és hazai adatokkal bővített
fordítása. Möller a legilletékesebb tudományos forrásokból és egyéb korabeli
művekből állította össze könyvét, amely kitűnő tájékoztató és korrajz az 1800
körüli egyetemes gazdasági fejlettségről. Az 1818-ban Pesten Trattner János
Tamás betűivel és költségén nyomtatott könyv reprint kiadása
Részlet a könyvből:
„Az
ezen könyvben találtató, általam formált, egy két újj magyarszókrúl ez
alkalmotássag többet szóllani szükségesnek nem látom; mint a’ 404 és 406 §§
alatt lévő alkalmatosság szerint tett jegyzéseimben röviden említettem, még
egyet megjegyezvén, hogy ha minden a’ magyar mester emberek között szokásban
lévő, ’s azoknak mesterségeiket, eszközeiket 1s a’ t. illető szók előttem
esméretesek vólnának, hihetőképen ezeket is elkerülhettem vólna.” (XIII. o.)
„A’
magyar helyes írást (ortographia) továbbá a’ mi illeti, ennek még mind ez ideig
is a’ szokáson kívűl más állandó regulái nem lévén, magamat ehez a’ bizonytalan
váltózó regulához kéntelenítettem alkalmaztatni, a’ melly kétségkívűl egyedűl
való sinormértéknek mind addig megmarad, míg a’ helyesírás’ regulái közönséges
megegyezéssel (valamint a’ Frantzia nyelvé az Akadémia által) a’ Tudósoktúl
állandóul meg nem állapittatnak. Tsekély értelmem szerint, a’ magyar
helyesírást a’ nyelv természetéből meríttetett, és a’ mennyire lehet
philologiai ’s etimologiai okokon fundáltatott változhatatlan regulákra (ha
ugyan a’ philosophiai principiumokon ezt kell érteni) tsak akkor lehetne
rövideden szólván felépíteni; ha minden magyar szónak valóságos eredetét
tudhatnánk, a’ származtatásoknak, declinatiojoknak, conjugatiojoknak, a’ régi
és mostani írás módjának, és jelentéseiknek ’s a’ t. igaz okát adhatnánk. Ha p.
o. abban bizonyosok lehetnénk hogy az a’ magyar szó tsuda ezen Chaldaeai, Chuda tsudálatost jelentő szótúl származik
Otrokotsi szerint: ugy azt kétség kivűl nem a’ mint fellyebb írtuk; hanem
cs-vel kellene írni, annyival inkább, mivel tudva lévő dolog hogy a’ régi
magyar írásokban, nemes levelekben a’ ts-nek jelentésére ch-val szoktak vólt
élni, mint ezekben: Cháky, Karchai ’s a’ t. Hasonlóképen trancsírozni a’
frantzia trancher vágást mettzést jelentő szótúl, cséza ettől chaise (könnyű
kotsi) helyesebben íródnak cs-vel, mint pedig ts-vel.” (XV. o.)
"A’ bodnárok az
úgy neveztetni szokott donga vagy duga fákból sok, mindenféle, házhoz és
pintzéhez való faedényeket készítenek úgymint: kisebb ’s nagyobb boros
hordókat, tonnákat, vékákat, kupákat ’s a’ t.
A’ nagy és kisebb
nemű hordók rendszerént tőlgyfa- dongábúl tsináltatnak; de vagynak ollyak is,
nevezetesen a’ vajnak, szappannak s’ ab. valók, a’ mellyek bikfa dongákbúl
készíttetnek. Némelly országokban rendkívűl való nagyságú boroshordók
találtatnak. Ezek között, a’ mennyire tudhatjuk, legnagyobbak: a’ Königsteini (a’ vólt Mainzi Választó-fejedelemségben) a’ Heidelbergi
(alsó Palatinatusban) és a’ Tatai (Magyarországon Komárom vármegyében Gróf
Eszterházy János pintzéjében). Ennek a' nagy, magyar bodnárremek-mívnek hoszsza
mintegy 3 öl 2 lábnyi; és nyoltzavnöt dongákbúl (a’ túl a’ Dunai szóllás módja
szerint dugákbúl, Dauben) van összeszerkesztve, a’ mellyek a Croáciai
erdőségekből veszik eredeteket. Tizennyóltz, hat hűvelyk szélességű, vas
abrontsokkal van megadrontsolva (bé fáslizva), a’ mellyek öszvességgel 50
mázsát nyomnak.(…) Többnyire a’ Bodnár munkák, a’ tengermellyéki és kereskedő
városokban készíttetnek." (281. o.)
