2012. szeptember 13., csütörtök

Elhunyt Szépe György


„Nagy hiba lábjegyzetnyi mondanivalóból cikket, cikknyi mondanivalóból pedig könyvet írni.”

Szeptember 12-én hajnalban meghalt Szépe György egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének korábbi tudományos osztályvezetője, a magyar nyelvtudomány jelentős személyisége.


Szépe György
1931-2012

A nagykőrösi református családból származó Szépe György a magyar-francia szakot elvégezvén 1953-ban került az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, ahol is otthonról hozott nyelvtudását kamatoztatva művelte magát tovább a modern irányzatokban. Tudvalevő, hogy az 1950-ben politikai okokból bezárt nyugati nyelvi tanszékek számos oktatója az intézetben kapott menedéket a különböző szótári, nyelvtörténeti és leíró nyelvtani munkálatokban, amelyek az 1960-as évek elejére már több példamutató kidolgozottságú és terjedelmű összefoglaló művet eredményeztek. Az előző generáció kiemelkedő nyelveszei nagy hátassal voltak Szépére, aki ekkor alapozta meg szakmai kapcsolatainak azt a kiterjedt hálóját, melynek előnyeiből oly sokan részesülhettünk.
Az 1960-as években az intézetben új irányok felé nyithattak, és Szépének ebben kulcsszerepe lehetett, ugyanis azzal az egyedülálló képességgel rendelkezett, hogy fenn tudta tartani a tisztességes indíttatású szakmai kapcsolatokat minden érdekelt féllel ebben a mindig két- vagy többosztatú országban, ami rémes következményeivel máig áthatja a szaktudományokat is. Más szóval tudományos meggyőződését soha föl nem adva el tudta fogadtatni magát és nézeteit a hazai nyelvészetben működő legfontosabb döntéshozókkal, bármelyik oldalon álltak is. Ráadásul csaknem mindenkit ismert (sőt: őt is csaknem mindenki ismerte) a világ jelentősebb nyelveszei közül a Moszkvából Prágán át végül a Harvardra került univerzális életművű Roman Jakobsontól a belga Nicolas Ruwet-n, a cambridge-i tanszékvezető John L. Trimen át a belgrádi Ranko Bugarskiig. Számomra máig rejtély, harminc-egynehány éves korára hogy volt erre képes pesti irodájából, amikor nemhogy internet, de közvetlen tárcsázás sem volt - még vidékre se, hogy a külföldről ne is beszeljünk. Az intézet munkatársaként bejáratos volt az MTA várbeli Számítógépes Kutatóközpontjába. Itt indultak meg az akkor újdonságszámba menő matematikai nyelvészeti kutatások, melyekben elsősorban a szegedi akadémikus Kalmár László csapata működött együtt a különböző féllegális munkahelyekről az SzK-ban landolt ígéretes társasággal, amelybe a matematikus Vargha Dénes, a poétikától a logikán át a számelméletig mindenhez ért. Petőfi S. János, Kiefer Ferenc, Szöllősi Eva, Szelezsán János és Dömölki Balint is tartozott.
A hatvanas évek enyhülése magával hozta a kivételes esélyt, hogy magyar nyelvészek Ford-ösztöndíjjal több hónapot, sőt némelyikük egy egész tanévet töltsön az USA-ban. Köztük volt Szépe is, aki Telegdi Zsigmond tanszékvezetése alatt Kiefer Ferenccel együtt részt vett az ELTE matematikai (majd későbbi néven: általános és alkalmazott) nyelvészeti szakának a megalapításában és az első évfolyamok oktatásában. Szépe nyelvészeti kurzusai legendásak voltak: a rendkívül alapos felkészültség ötvöződött bennük a sziporkázó ötletgazdagsággal. Máig emlékszem az Eperfa című négysoros József Attila-vers másfél órán át tartó közös nyelvészeti elemzésére: akkoriban ugyanis éppen a versek hangalakjának a jellemzői érdekeltek.
„Öreg eperfa áll az út felén, / zömök, tömött, mint hős paraszti dajka. / Úrvezető
vigyázz! a törzs kemény! / S óh koldus, nézd, mily lágy a gyümölcs rajta."
Óráira a kor legjobb nyelveszeit hívta el vendégelőadónak, lelkükre kötve, hogy mindig hozzanak különlenyomatokat korábban megjelent cikkeikből. (Akkoriban a csak könyvtárban hozzáférhető könyvekből és folyóiratokból kézzel jegyzeteltük ki saját összefoglalóinkat, mert még másológépek sem léteztek, nemhogy szkennelés. Ezért hat a .klny"-ek nagy kincsnek számítottak.) Így nemcsak mi hallhattuk őket előadni, az általános nyelvész Károly Sándortól kezdve a sinológus Csongor Barnabáson át a romanista Bakos Ferencig, de ők is megismerhettek minket, nyelvészpalántákat. Szépétől kérdezhettünk - bármit, bárhol, bármikor; saját vagy mások előadásai alatt, a folyóson összefutva, a magunk készülő cikkei kapcsán, vagy ha valahol valami újat olvastunk -, nem számított: a válasz nemcsak részletes és informatív, de szellemes és előrevivő is volt. Nem csoda, hogy Szépe körül a fiatal nyelvészek szinte neki „felesküdött" csapata alakult ki, akár intézményesen köréje tartoztak, akár máshol voltak alkalmazásban. Mesterként tiszteltük, és - az általa ránk hagyományozott, hajdani Eötvös Collegiumbeli szokást követve - rendületlenül „főtanár úrnak" szólítottuk - persze már tegezve, ahogy az „kollégák" közt szokás. Intézeti csoport-, majd később osztályvezetői stallumát arra használta, hogy ezeket a fiatalembereket menedzselje. Elhelyezni állásokba ugyan nem nagyon tudta őket, de az intézeten belül egy olyan kivételezett helyzetet alakított ki, amelynek nem volt párja a korabeli tudományos életben - legalábbis az általunk ismert bölcsészkörökben.
Előbb az intézet Szalai utcai „albérletében", majd 1973-tól a régi budai városháza „13. szobájában" az akkor hivatalosan nem létező posztgraduális szemináriumokat honosította meg, és tartotta érte a hátát. Itt az intézeti fiatal modern nyelvészek mint beltagok mellett rendszeresen megjelentek nemcsak nyelvész, de filozófus, szociológus, kommunikációkutató, pedagógus, pszichológus kültagok is. Szépének kellett jótállnia a szombat délelőtti „Altrichter-szemináriumokért" is, amelyeken egyrészt az egyetemi oktatásból kényszerűen kimaradt nyelvfilozófiával, másrészt épp az itt felsorolt szakterületek velünk egykorú művelőivel ismerkedhettünk meg, Szépe vett rá bennünket arra, hogy dolgozzunk ki egy alternatív tantervet a gimnáziumi magyar nyelvtan oktatásának megújítására, ő járta ki ennek az intézményi hátterét és támogatását, és ebből a csaknem egy évtizedig tartó (és törvényszerűen kudarcra ítélt) programból nőtt ki azután az a „strukturális magyar nyelvtani" munkálat, amelynek máig megjelent négy kötete megteremtette a nemzetközi tudománnyal lépést tartó explicit és szakszerű nyelvtanírást - és összekovácsolt egy nyelvésznemzedéket.
Szépe 1982-től az újjáalapított pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora lett. Tulajdonkeppen hű maradt sok évtizedes elkötelezettségéhez: ott mozdítani a tudomány és a felsőoktatás szekerén, ahol éppen lehetősége van rá. Pécs pedig nagy alkalom volt, hiszen egy új típusú intézmény jöhetett létre, a többiektől merőben eltérő arculattal és olyan csapattal, amelyben közeli eszmetársaival dolgozhatott együtt: például Fülei-Szántó Endrével és Horányi Özsébbel. Ha megmaradt volna az akkor meg mozdíthatatlannak gondolt szocialista rendszer, Pécs mintát adhatott volna a hozzá képest áporodott és megcsontosodott többi bölcsészkarnak. Szépe szakmai újításai közé többek között az tartozott, hogy megszüntette a magyar nyelvészet és az általános/elméleti nyelvészet szembenállását, és Kolumbusz tojásaként egyetlen egységes „nyelvtudományi" tanszéket hozott létre. Teljes energiájával belevetette magát a pécsi kísérletbe, talán szakmai-tudományos karrierjenek is alárendelte az újabb csapatépítést. Elvként fogalmazta meg például, hogy a professzornál nincsen magasabb rang a nemzetközi tudományos életben, ezért ő nem volt hajlandó az „akadémiai doktori" címet megszerezni. Nem látta, hogy ezzel a gesztussal a saját esélyei mellett az általa vezetettek lehetőségeit is csökkenti ebben a rangkóros magyar világban, ahol a papír többet számit, mint a valódi tudás. Igaz, amikor pár éve életműve alapján kérelmezhette a címet, már nem állt ellent - az egész szakma örömére.
A rendszerváltás utáni törvények azonban a pécsi kísérletet nem díjazták. Be kellett állniuk nekik is a sorba, de a pécsi nyelvészeti iskola ma is virágzik, a Szépe alapította doktori program is megmaradt, maga is szinte haláláig részt vett benne, és nincs nyelvészeti tanszék az országban, ahol ne fogadták volna szívesen.
Szépe Györgynek múlhatatlan érdemei vannak a magyarországi modern általános és alkalmazott nyelvtudomány megteremtésében, kutatók nemzedékeinek felnevelésében. Elméleti és gyakorlati munkássága, tanári pályája mintaként szolgált mindannyiunknak. Sokan vagyunk, akik sohasem fogjuk elfelejteni életművét és személyének varázsát.




Kenesei István

forrás:
http://www.nytud.hu/hirek/szepe_gyorgy.pdf



Szépe György 80 éves*


1. Az 1930. és 1931. évben sűrű egymásutánban született sok nagy magyar nyelvész; időrendben: 1930. VI. 10. Zsilka János, VI. 25. Antal László, IX. 1. Papp Ferenc, XI. 2. Hutterer Miklós, 1931. IV. 19. Szépe György, IV. 23. Petőfi S. János, V. 24. Kiefer Ferenc. Éles cezúrát hozott a sors: az 1930-ban születettek közül már senki sincs közöttünk (Antal László 1993, Hutterer Miklós 1997, Zsilka János 1999, Papp Ferenc 2001 óta). Az 1931- eseket a szakma sűrűn egymás után köszönti 80. születésnapjukon – akadémiai szokás szerint nemcsak beszédekkel, hanem ünneplő kötetekkel is. 

2. Szépe György életéből csak a legfontosabb mozzanatokat és – hogy úgy mondjam – a nyilvános tanulságúakat hadd említsem. A művelt és a szó ógörög értelmében politikus szülői ház (ahol többek között Hankiss János és Karácsony Sándor vendégeskedett sokszor), a nagykőrösi iskolaévek (egy ma már alig elképzelhető szellemű és színvonalú középiskolával), az egyetemi évek Debrecenben az említett Karácsony Sándoron és Hankiss Jánoson kívül Bárczi Géza alatt, majd Budapesten ugyancsak Bárczi Géza és egy sor más rá nagy hatást gyakorló mester alatt és kortárs mellett. Ezután rövid vidéki – mai néven – szakközépiskolai tanítás, majd végig a Nyelvtudományi Intézet. Az emellett végzett munkák közül megemlítendő néhány évig a Magyar Nyelvőr műhelye, majd pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nyelvi Választmánya. Ennek a fontos – mai szóval – „agytröszt”-nek volt aktív tagja, ami a régi, majd 1995-től már más gazdánál megjelenő új Modern Nyelvoktatás szerkesztését is jelentette. E műhelynek és e folyóiratnak a szerepe a magyar nyelvtudományban sokkal jelentősebb volt, mint sok tanszéké! Mint említettem, az ELTE (akkor még) Általános Nyelvészeti Tanszékén az igencsak mozgalmas történetű általános és alkalmazott nyelvészet szakon működött évekig, majd 1983–84-től a pécsi egyetemi reform egyik vezetője, ami a 70-es évektől folyt (de legalábbis tervezett) közoktatási reform egyik lépése volt. Nem sorolom föl a számtalan egyéb oktatási és tudományos szereplését bel- és külföldön. Azt viszont ki kell emelnem, hogy e széles körű tevékenység egyik hozadéka jó néhány „nagy kortársával”, nála idősebbekkel való megismerkedése; úgy látom, ezek közül Roman Jakobson és Lotz János áll az első helyen. 

3. A következőkben objektiválódott tudományos munkásságáról, szakirodalmi tevékenységéről szeretnék szólni röviden.
A 70. születésnapjára Pécsett megjelent emlékkönyvben Elekfi László sokak – elsőre
jogosnak látszó – kérdését fogalmazta meg (ANDOR JÓZSEF – SZŰCS TIBOR –TERTS ISTVÁN szerk., Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport, Pécs, 2001. 25–6): „hol van Szépének az a fő műve, mely emlékezetessé teszi a nevét?” Ő maga – igazi nyelvészként – Wilhelm von Humboldtot idézve válaszol (persze név nélkül, hiszen nyelvészek azonnal ráismernek): „Nem az ergon, a mű, hanem az energeia, a működés az ő igazi érdeme”. Szépe György írásainak száma több százra rúg, de talán az ezres számot is meghaladja. Igaz, monográfia ebben nem szerepel. De ez a számtalan rövid vagy közepes hosszúságú írás egybevéve igenis „nagy mű” – saját sokszor megfogalmazott metaforáját („Nem lehet mindenki hosszútávfutó”) parafrazeálva: a sok jó idejű rövid- és középtáv jó néhány maratoni – ha nem ultramaratoni! – távnak felel meg (és ehhez még hozzászámítandók az írásban meg nem jelent hozzászólások stb.).
Ő maga elvként szögezte le (egy konkrét életmű kapcsán, de persze csak szűk körben): „Nagy hiba lábjegyzetnyi mondanivalóból cikket, cikknyi mondanivalóból pedig könyvet írni.” Az persze már más kérdés, hogy ezeket a hallatlanul tömör írásokat mekkora erőfeszítés olvasni. Jakobson, Lotz, de a Szépe életében – és általában is a magyar nyelvészetben – fontos szerepet játszó Austerlitz Róbert írásait szintén.
Anélkül, hogy a Szépe-filológia kérdéseibe merülnék, egyfajta osztályozást azért hadd kíséreljek meg. Írásai között vannak: „ i g a z i ” t a n u l m á n y o k (három ilyenből állt össze annak idején kandidátusi értekezése), e l ő s z ó k (csak általa, általa és társszerző által és mások által szerkesztett/összeállított kötetekben), konferenciai, munkamegbeszélési stb. me g n y i t ó k é s ö s s z e g z é s e k , h o z z á s z ó l á s o k (bár biztosan nem mindegyik jelent meg ezek közül nyomtatásban, így is tetemes a számuk), emlékkönyvben (tisztelgő kötetben stb.) szereplő r ö v i d e b b í r á s o k (nagyon sok ilyet írt). Az előszóknál már utaltam rá: számtalan tanulmánykötet, antológia kezdeményezése, szerkesztése, válogatása (pl. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Társadalom és nyelv, A nyelvtudomány ma, Nyelvészeti ismeretek szociológusoknak stb.) fűződik a nevéhez. Aki már próbálta ezt a műfajt, tudja, mennyivel több munka ez, mint a saját „termelés”.
Néhány cím (csak évszámmal): „A magyar főnév birtokos ragozásáról” (1960), „A szó és a szókészlet általános kérdései” (1961), „Néhány, a szinkrón dialektológiával összefüggő kérdésről” (1961), „Egy nyelvész útijegyzeteiből” (1962), „A generatív grammatika transzformációs modelljéről” (1963), „Nyelvészeti jegyzetek a beszédgyorsírásról” (1963), „A szótár a genartív nyelvleírásban” (1965), „Megjegyzések a nominális mondatról” (1967), „A folyton megújuló nyelvészet” (1969), „Az alsóbb nyelvi szintek leírása” (1969), „Nyelvi funkciók, generatív nyelvészet, népköltészet” (1969), „Kommunikációs és grammatikai megjegyzések a névről” (1970), „A vidéki városok szellemi urbanizációjáról” (1972), „A magyar rokonsági elnevezések néhány kérdése” (1972), „A sci-fi nyelvészeti problémái” (1973), „A magyar betűállomány fonológiai szerkezetének elemzéséhez” (1974), „Megjegyzések a nyelvészettörténethez” (1974), „A nyelvileg művelt ember modellje” (1976), „Az iskola nyelve” (1977), és így tovább. (Műveinek bibliográfiája megtalálható a Bolla Kálmán szerkesztette „Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások” sorozat 63., Szépe-kötetében [2000], illetve e sorozat összegyűjtött és aktualizált könyv alakú kiadásában [2006].)
Ha valaki megszámolná, hány emlékkönyv, köszöntő könyv jelent meg az utóbbi évtizedekben, melyekbe Szépe György ne írt volna, biztosan nem lenne hosszú a lista. Gondosan ügyelni szokott arra, hogy személyes és tárgyi kapcsolat, aktualitás is legyen a gesztus mögött. Külön műfajt képvisel az a számtalan írás, melyet a nyelvtudomány munkásainak méltatására (általában búcsúztatására) írt. Azért szólok „munkásról”, mert az Intézet gépírónői ugyanúgy tárgyai ezen írásoknak, mint világhírnévre jutott kutatók és professzorok. Két példával hadd illusztráljam az ezen írásokban megtestesülő empátiát és szeretetet.
Az egyik a Rubinyi Mózes temetésén elmondott beszédből való: „talán több a véletlennél, ha Társaságunk legrégibb és legöregebb választmányi tagját a választmány legfiatalabb tagja búcsúztatja el: Rubinyi Mózesre nemcsak a kortársak és közvetlen tanítványai emlékeznek, hanem emlékezni fognak a fél évszázaddal fiatalabb filológusok is, akik szintén maguk közé tartozónak érzik az eltávozottat.” (MNy. 1966: 117.)
A másiknak egy nekrológnak csak a címét idézem: „Telegdi Zsigmond boldogságos élete”. Ha egy halottról szóló írásról szólva szabad volna, „telitalálat”-nak kellene nevezni a címet.
Ő maga portréknak nevezi ezeket; Pécsett „Fej(ezet)ek a nyelvészet történetéből” címen belőlük doktori kurzust is tartott. (Időközben meg is jelent a Tinta Kiadónál „A folyton megújuló nyelvészet címmel”.) Így SZATHMÁRI ISTVÁN „A magyar nyelvtudomány történetéből” és a nemrég elhunyt BENKŐ LORÁND „Magyar nyelvtudósok a XX. században” című kötete mellett ez már a harmadik lesz ebben a műfajban. Elkészült és már nyomdában van a Tinta Kiadónál 31 régebbi, kevéssé ismert és általában nehezen hozzáférhető írásának gyűjteménye, mely lefedi Szépe György általános és alkalmazott nyelvészeti, utóbbin belül főleg anyanyelvi nevelési és idegennyelv-oktatási tevékenységét. 

4. Szakmai életprogramot, mottót, jelmondatot nem szokott megfogalmazni. Két erre alkalmas megfogalmazását hadd idézzem most én. Mivel most már örökre az ő nevéhez fűződik, a  t á r s a d a l mi l a g h a s z n o s n y e l v é s z e t (változat: a közvetlenül hasznos
nyelvészet) művelője, sőt műfajának egyik, vagy inkább a fő alakítója volt. Nem mintha valaha is csodabogár lett volna az olyan nyelvész, aki tudatosan arra törekedett, hogy filoszként is hasznos legyen (tankönyv, szótár stb.), mégis azt hiszem: a modernkori magyarországi nyelvészetben ő volt az, aki ebben az új – és igencsak bonyolult – kontextusban ennek a fogalomnak és tevékenységnek az értelmezésén a legtöbbet munkálkodott, és a legnagyobb hatással. Sajnos egy másik ugyanilyen jó megfogalmazása, programja nem vált közismertté, ez: az e l m é l e t i l e g á t g o n d o l t n y e l v é s z e t. Igaz, ő maga sem használja sűrűn ebben a formában. Inkább ebben: „Nem elég úszni, időnként ki kell dugni a fejünket a vízből!”
5. Kollégái és tanítványai nevében azt kívánom, hogy Isten éltesse még sokáig erőben és egészségben, egyben türelmet, bölcsességet, humort kívánok neki az ünneplés elviseléséhez! 

Terts István

* Szépe György 2011. április 19-én töltötte be 80. évét. A Magyar Nyelvtudományi Társaság április 26-án köszöntötte az ELTE-n. Az elhangzott hosszabb szövegnek ez erősen rövidített, illetve szerkesztett változata.



forrás:
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-3/tertsi_113.pdf

Szemiotika


Szemiotika

A jelelmélet: a jelekkel foglalkozó általános tudomány. Gyökerei az ókori Görögországba nyúlnak vissza. 
[A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szemion („jel”) szó. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”). Peirce mellett fontos megnevezni Saussure-t és Jakobsont is, akik szintén kiemelkedő fontosságúak a szemiotika területén. - wikipedia.hu]

Mint a közvetlenül adottól az észlelhetetlenig haladó induktív megközelítés egy módja, amely a bizonyításelméletekkel – különösen az orvosival – mutat rokonságot, sokféleképpen fejlődött az epikureusok és különösen a sztoikusok jóvoltából. A testmozgás a lélek jelzése volt, a pirulás a szégyenkezés jele, a láz a betegség jele, illetve szimptómája – vagy ahogy később tekintették, „szándékolatlan indexe”.

Sem a sztoikus logikusok és szemantikusok művei – beleértve Khrüszipposzt –, sem epikureus kritikusaik írásai nem maradtak ránk azonban megfelelő terjedelemben. Gondolataikat nagyjából Sextus Empiricus és Diogenész Laeritosz fennmaradt munkáiból ismerhetjük meg: ezek mintegy félezer évvel iskolájuk virágkora után születtek, s így nyelvfilozófiájuk valódi természetének megismerése – amint ezt N. Kretzmann írja – „a szemantika történetének legeredményesebb vágya” marad.

Bárhogy is volt , a görög szignifikációelmélet – erősen orvosi felhangokkal (különösen Galénosznál) – a szémeiótiké elnevezést használta, amely a széma (’jel’), szémeiótikosz (’a jeleket megfigyelő’) szóból ered. A görög szémeiótiké szót a 17. sz. végén J. Locke vezette be az angol filozófiai értekezés fő sodrába. Locke a tudományok általa adott hármas felosztásán – vagyis a logikán, fizikán és etikán – belül külön ágazatnak nyilvánította a jelek tanát („doctrine of signs”), mondván, hogy „feladata a jelek természetével foglalkozni, amelyeknek az ész a dolgok megértésében vagy tudása másokkal való közlésében hasznát veszi”. Az angol szó és néhány azonos eredetű rokona ezután először mintegy két évszázaddal később jelenik meg Ch. S. Peirce munkáiban mint semeiotic, ritkán semeotic, leggyakrabban pedig semiotic formában. Ezenkívül használja még a semeiosy, vagy „egy jel használata” formáit, és természetesen a semiosist, többes számban semioses alakban. Peirce a „semiotic sémaiotké” terminust, a kísérő meghatározással együtt, miszerint az „a jelek majdnem szükségszerű vagy formális elmélete” kétségtelenül egyenesen Locke-tól vette át, akinek munkájáról máshol ezt írja: „ A híres Értekezés az emberi értelemről sok fejezetében… megteszi az első lépéseket a mélyreható analízis felé, amelyeket nem követtek továbbiak.” Egyik híres érterezésében Peirce úgy tekintette magát, mint egy „úttörőt vagy inkább telepest abban a tisztázó és feltáró munkában, amit én szemiotikának (semiotic), vagyis a lehetséges szemiózis lényegi természete és alapvető változatai elméletének hívok.”

Bár Peirce többször is hivatkozik J. J. Lambertre, mégis úgy tűnik, hogy eléggé megmagyarázhatatlan módon mégsem ismerte az utóbbi egyik könyvének első tíz fejezetét (Semiotik oder Lehre von der Bezeichnung der Gedanken und Dinge, ’Szemiotika, vagyis a gondolatok és dolgok jelölésének tana’ c.), ahol Lambert a kommunikáció és szignifikáció fő elveit jól ragadja meg, és következetesen szemiotikai keretben fejti ki. E mű több fontos szempontból, beleértve a szemiotikai terminus használatát is, előlegezi Peirce munkáját. Valójában – ahogy erre L. O. Rezjnyikov rámutatott – érdekes meglátásai ellenére Lambert „munkái a logikai-szemiotikai problémakör fejlődését alig befolyásolták”.

A német szóhasználatban egészen a legutóbbi időkig a Semiotik továbbra is a szimptomatológiát jelentette. Hogy csak egy példát említsünk: R. Kleinpaul, a nem verbális kommunikációról írt egyik első és legátfogóbb könyv szerzője, a terminust konvencionálisan használta: „Az orvosoknak van egy olyan tudományuk, amelyet szemiotikának neveznek, és ez a betegségek ismertetőjeleinek, vagy ahogy általában mondjuk, szimptómáinak tana” – bár gyorsan azt is hozzátette ehhez, „ár igazán szép az lenne, ha az egészségnek is meglenne a maga szemiotikája”

H. Hermes fogalomhasználata, aki a Semiotikon kizárólag a leíró szintaxissal szembenálló általános szintaxist értette, túlságosan egyéni, ötletszerű. Manapság az amerikai pragmatizmus, különösen Peirce, és a behaviourista társadalomtudomány – vagyis leginkább a Morris képviselte szemiotikai felfogás – hatására Németországban a Semiotik használata túlnyomórészt, és – úgy tűnik – végérvényesen azonosult az általános jeltudomány fogalmával. Ezenközben Amerikában a semiotic a filozófiai gyakorlatban, és azon túl is közszóvá vált, főként Ch. Morrisnak az általános jeltudomány különböző aspektusaival foglakozó publikációin keresztül, legkivált a ma már klasszikusnak számító 1938-as monográfia, a Foundations of Theory of Signs, és a jóval kidolgozottabb 1946-os könyv, a Sign Language and Behaviour alapján. Olvasóit Morris így tájékoztatta: „a jelekkel foglakozó elmélet számára talán a legáltalánosabban elfogadott név a »semantics«. A művemben alkalmazott terminust. A »semiotic«-ot a sztoikusok, J. Locke és Ch. Peirce használták. Nyelvészek és logikusok a semantics jelentését az egész terület egy részére korlátozzák, pontosan arra, amely a jelek jelentéseivel foglalkozik. Ezért a semiotic-ot mint általános megnevezést használjuk, a semantics szót pedig a szemiotikának a jelentésekkel foglalkozó részére alkalmazzuk.”

Morris terminológiáját Carnap gyorsan és megvesztegető módon elterjesztette úgy, hogy besorolta a semioticba „az egész nyelvtudomány” a Morris által korábban oda bevezetett hármas felosztás – szintaktika, szemantika, pragmatika – alapján. Érdemesnek látszik itt felsorolni továbbá azokat a változatokat, amelyeket a görög szémeiontól nyomon lehet követni: ilyen Reising kifejezése, a Semasiologia (1839), az angolban semasiology (1877); B. H. Smart sematology szava (1831) és Bühler talán ettől független Semantologie kifejezése, amelyet a semiotic-hoz nagyon közel álló jelentéssel használt, már többé-kevésbé eltűntek; valamint a semology, amely jelenleg népszerű bizonyos amerikai nyelvészkörökben. Végül meg kell említeni Lady Welby szavait: Sensifics (1896) és a közismertebb significs, amely 1917-ben a magukat significinek nevező holland tudóscsoport csatakiáltásává vált.

Ezután itt van még a semiotics szó különös volta. Peirce sohasem használta a semiotics kifejezést, sőt Morris sem, aki még kérte is az Approaches to Semiotics könyvsorozat szerkesztőjét – ahol összegyűjtött írásai megjelentek –, hogy tegyen egy külön terminológiai jegyzetet kötetéhez, amely ismerteti az ő és a sorozat szóhasználata közötti eltérést. Majdnem mindegyik kutató, aki Peirce-tradíció nyomában dolgozik, mint a Ch. S. Peirce Society körül tömörülő filozófusok, s az olyan kiváló nyelvészpartizán és Peirce-hívő, mint R. Jakobson, következetesen kerüli a semiotics szót, amelyet hajlamosak egyenesen barbarizmusnak tekinteni. Ennek ellenére a terminus mindenütt megjelent nyomtatásban.

Jelenlegi elterjedése és az 1960-as évek közepétől növekvő mérvű elfogadása valószínűleg egyetlen személy erőteljes közreműködésének köszönhető. Margaret Mead 1962. május 19-én, az utolsó perceiben annak a legelső amerikai konferenciának, amelyet e bontakozó témáról tartottak, kijelentette: „Nagyon szép lenne, ha úgy mehetnénk el innen, hogy legalább ideiglenes jelleggel megállapodnánk valamilyen elnevezésben, amelyet erre az egész területre alkalmazhatunk… Nagyon hasznos volna, ha lenne egy szavunk a rendszerezett kommunikációkra összes változataikban. Nem vagyok olyan szakértő ezen a területen, hogy meg tudjam mondani, melyik szót használjuk, úgy tűnik azonban, hogy az egészen különböző véleményeket valló emberek közül sokan használták itt a semiotics szót. Ez a szó tehát, amelyet valamilyen formában az eltérő felfogásból kiinduló emberek egyaránt alkalmaztak. Annak idején ezt írtam a kötet szerkesztői előszavában: „Hogy a mű tárgyának egységességét kifejezhessük, ezt az összegző természetű, bár igen túlterhelt szót – nem minden ellenkezés nélkül ugyan – beillesztettük munkánk fő címébe”, amely így lett Approaches to semiotics.”

A Szovjetunióban, ahol e tudományt páratlan koncentrációval és színvonalon művelik, és ahol az ennek szentelt első tudományos ülést 1962-ben tartották – majdnem egy időben a mi kezdeti erőfeszítéseinkkel – az előszeretettel használt terminus (szemiotyika) szintén a semiotic(s) alakra hasonlítanak. Érdekes megjegyezni azonban, hogy a szemiotikai tanulmányok híres központja – melyet 1964-ben alapítottak a tartui egyetemen – kiadványait a klasszicizáló görög Semiotiké c. és orosz alcímmel (Trudi po znakovim szisztyemam) jelenteti meg.

Lengyelországban, ahol sokat áldoznak a jeltudomány fejlesztésére, egyértelműen előnyben részesítik a semiotics kifejezést. Majdnem teljesen egyező a helyzet a szláv világ többi részén. A magyarban hasonlóképpen a szemiotika szót használják. Ellentétben az eddig vázolt „Locke-Peirce-Morris-hagyomány”-nyal, amely Amerikában valamint Észak- és Kelet-Európában dominál, van egy egészen másféle tradíció is, amely – bár nem kizárólagosan, hiszen nyomai vannak az angolban, különösen a brit szóhasználatban – az újlatin országokban terjedt el. Ennek a tradíciónak, amelyet „saussure-i hagyománynak” hívhatunk, két különböző forrása van: eredetileg a görög orvostudomány, majd jóval később, erre épülve F. de Saussure közvetlen öröksége. A franciában két formát találunk, ezek: sémiologie és séméiologie, mindkettő két jelentéssel: 1. „az orvostudomány része, amely a betegségek jeleit tanulmányozza”, és 2. „a jelek életét a társadalmi élet keretei között tanulmányozó tudomány”, vagy a „jelek (nyelvek, kódok, jelzések stb.) rendszereit tanulmányozó tudomány”. Van még két másik forma 1955-ből adatolva: a sémiotique és a sémeiotique, mindkettőnek lényegében ugyanaz a meghatározása. A helyzet, mutatis mutandis, ugyanez a többi újlatin nyelvben is, az olaszban azonban a semiotica csak jeltudományra vonatkozik, a semeiotica pedig csak orvosi kontextusban érvényes: a románban viszont a semiologie az orvostudomány része és a semitica a jeltudomány. Számunkra elsősorban a sémiologie fontos jeltudományi értelemben, amelyet Saussure hozott létre. Egyik változatában a kulcsidézet így szól:

A nyelv gondolatokat kifejező jelek rendszere, és ezért összehasonlítható az írással, a süketnéma (!) ábécével, a szimbolikus szertartásokkal, az udvariassági formákkal, a katonai jelzésekkel stb. Csak éppen a legfontosabb e rendszerek közül. Elképzelhetünk egy olyan tudományt, amely a jelek életét tanulmányozza a társadalmi élet keretei között; (ez) a társas lélektan, és következésképpen (az általános lélektan része lenne, amelyet mi) a görög (szémeion „jel” szó alapján) szemiológiának nevezünk. Ez arra hivatott megtanítani bennünket, miben állnak a jelek, s milyen törvények igazgatják őket. Mivel a szemiológia még nem létezik, nem tudjuk megmondani, hogy milyen lesz; de van létjogosultsága, s helye előre meg van határozva. Nyelvtudomány csupán egy része ennek az általános tudománynak; a törvények, amelyeket a szemiológia majd feltár, alkalmazhatók lesznek a nyelvtudományban, és ez utóbbi ily módon egy jól meghatározott területhez kapcsolódik majd az emberi jelenségek összességén belül.

A fogalom és a deszignátuma, a sémiologie feljegyzése először Saussure egyik 1894. novemberi jegyzetében található. 1916-tól kezdve, és különösen Buyssens e tárgyból készült monografikus feldolgozása után a szó szétáramlott a francia tudományos, ill. nyelvészeti értekezések nyelvében, és ma olyan alapvető művekben olvashatók, mint Barthes, Mounin és Guiraud könyvei. Azonban ezt a látszólag egyszerű történet az utóbbi időben meglehetősen összegabalyodott egy kettős keresztezés miatt: mialatt a sémiologie semiology álnéven és „semiotic” jelntéssel átkelt Angliába a csatornán, a semiotic az ellenkező irányba utazott és cikkcakkban az Atlanti-óceánon keresztül érkezett vissza, hogy újraélessze a sémiotique-ot „sémiologie” jelentéssel. Így Barthes fontos esszéje, az Éléments de sémiologie Angliában (és így Amerikában is elterjedve) Elements of Semiology c. jelent meg és most ez a terminus, a párizsi szellemi élet nyomásától újraerősödve, rendszeresen feltűnik az angol újságokban és folyóiratokban, valamint a legkülönbözőbb verbális és nem verbális művészetekről kiadott kötetek özönében, az építészettől kezdve a filmművészetekig. A brit angolba tehát – úgy tűnik – a semiology forma szilárdan beépült, míg az amerikai angolban a sémiotic(s) szóval foyltatott versenyben alul maradt; a franciában a sémiologie és a sémiotique riválisok, és hogy melyik kerül ki győztesen a versenyből, még kétséges.

A semiotic, semiotics és semiology, hogy csak a három legelterjedtebb rokon születésű angol formát említsük, még szűkebb értelemben sem, vagyis orvosi használatukat kizárva, nem cserélhetők fel egymással. Választása már eleve jelzi a vájtfülű olvasónak, hogy a szerző a Locke–Peirce–Morris-tradíciót, a Mead-féle variációt, vagy Saussure gondolatainak és véleményének rendszerét követi-e. Bár ezek a szavak – ugyan nem szükségszerűen – ugyanarra a denotátumra vonatkoznak, igen különböző gondolati atmoszférát teremtenek. Néhány tudós kifejezetten különválasztotta a semiotic és semiology denotátumát. Ez volt Hjelmslev gyakorlata is, aki a következő formális meghatározásokat adta: a semiotic (dánul semiotik) –„hierarchia, amelynek bármely eleme feltételez egy, kölcsönös viszony által meghatározott osztályokra való további felosztást, úgy, hogy ezen osztályok bármelyike kölcsönös mutáció által meghatározot származékokra bontható”; és a semiology (dánul semiologi) –„metaszemiotika, amelynek tárgy szemiotikája nem tudományos szemiotika”. Hjelmslev ezenkívül használta – bár esetlegesen és nem szabályszerűen – a semiotics szót is, és ő vezette be, formálissá téve, a metasemiotic („tárgy-szemiotika”) és a metasemiology fogalmakat. Buzgó követői megpróbálták állandósítani a szakadást: „Az önálló tudományról, amit keresünk, kiderül, hogy ez inkább egy immanens szemiológia – vagyis az a tudomány, amely a semiotics (sic!) jelenségeit, vagy általában vett jelrendszereket tanulmányozza”. A semiotic pedig jelrendszert jelent. A francuában a sémiotique és a sémiologie denotátumait sokféleképpen megkülönböztetik egymástól, pl. Kristeva és Mounin, aki már említettük, ellenzi az „általános szemiológia” megjelölését a sémoitique terminussal, bár mintha elégedett lenne, ha a szó használatát leszűkítenénk „a közelebbről nem nyelvi kommunkikáció rendszerének jelölésére: az új jelek egy szemiotikát alkotnak, a festészet talán egy másikat stb.” Az olasz nyelvben az eddig írt legérdekesebb jeltudományi szöveggyűjtemény írója, U. Eco élesen elválasztja egymástól a semiologia és semiotiche jelentéseket, bár nem a meglévő használat alapján, hanem –úgymond – ex cathedra, azért, hogy hagyományt – kérdés, hogy ez mennyire lesz életképes – teremtsen és elébe vágjon a jövő vitáinak.

Irodalom:

    J. H. Lambert: Neues Organon, 2. köt., Semiotik oder Lehre von der Bezeichnung der Gedanken und Dinge (1764)
    R. Kleinpaul: Sprache ohne Worte (1888)
    G. Weltring: Das Semeion in der aristotelischen, stoischen, epikureischen und skeptischen Philosophie (1910)
    H. Hermes: Semiotik (1938)
    R. Carnap: Introduction to Semanics (1942)
    A. W. Read: An Account of the Word „Semanic” (Word, 1948)
    L. Hjelmslev: Prolegomena to a Theory of Language (1953)
    R. I. Aaron: John Locke (1955)
    J. Locke: Értekezés az emberi értelemről (1964) Approaches to Semiotics (1964-)
    Ch. S. Peirce: Collected papaers (1965-1966)
    F. de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe (1967)
    P. Robert: Dictionnaire alphabétigue et analogique de la langue francaise (1967)
    N. Kretzmann: Semanics, History of (Encyclopedia of Philosophy, 7. köt., 1967)
    L. O. ReznikoW: Erk enntnistheoretische Fragen der Semiotik (1968)
    U. Eco: La struttura assente (1968)
    G. Mounin: Introduction a la sémiotique (1970)
    Ch. W. Morris. Writings ont he General Theory of Sings (1971)
    E. Meletinsky–D. Segal: Structuralism and Semiotics int he USSR (Diogenes, 1971)
    Voigt V.: Bevezetés a szemiotikába (1977)
    Th. A. Sebeok: A jelek sokrétű azonossága – a jeltudomány nevének kialakulása (Kultúra és szemiotika, 1981)
    K. Eimermacher (szerk): Semiotica Sovietica (1-2 köt., München 1986)
    (Thomas A. Sebeok, Világirodalmi Lexikon)

Miért fontos a szemiotika?

„A jelek értelmezése nem könnyű dolog. Nemcsak a piktogramokkal csigavonalban teleírt knosszoszi korongot vagy az etruszk írást nem fejtették még meg, hanem Hieronymus Bosch képeinek értelmezéséről is egymásnak ellentmondó köteteket írtak össze… Ugyanakkor igen találékonyak vagyunk jelek és jelrendszerek kialakításában és újjáalakításában.

Tamgáktól és tulajdonjegyektől ex librisig és kacskaringósan egyéni (“miniszteri”) aláírásig, néhány ruhadarabból összeállított újszerű és hódító öltözetekig, új termékek fantázianeveiig vagy rajzfilmeken egy-két vonással állat- vagy robot-szereplőkig, akiknek azonban azért emberi jellemvonásait is jól tudjuk érzékeltetni – se szeri, se száma a sikerültnek tekinthető jelezési folyamatoknak… azt sem kifogásolhatjuk, hogy ehhez a spontán jelalkotási és -befogadási folyamathoz riktán társul teoretikus szemiotika, mivel a múltban sem volt akadálya mondjuk a tenyérjóslásnak vagy a francia forradalom ünnepélyei megrendezésének, hogy csak alkalmazott és nem szaktudás szemiotikusok álltak rendelkezésre.

Mégis azt vélem, hogy napjainkban lehetséges lenne a szemiotikai kultúra magasabb szintre emelése a kultúra e köznapi értelmében (vö. lakáskultúra): amikor ez az adott körülmények és feltételek értelmes használatát jelenti.

Ehhez azonban a szemiotika oktatására, illetve szemiotikai nevelésre lenne szükség.”

(Voigt Vilmos: Szemiotikai kultúra – a kultúra szemiotikája. Debrecen, 1990. 39. l.)
A magyarországi szemiotika

A jeltan néhány fontos, Magyarországon is művelt területe: antropo-, bio-, építészet-, etno-, film-, irodalom-, mitológiai, narratív, nyelv-, társadalmi, vizuális, zooszemiotika stb.

A különösen jellemző magyarországi szemiotikai kutatások: a tulajdonjelek, a tudományok, a művészet (pl. film, a színház), a mindennapi kultúra (pl. öltözet, hirdetés, ünnep, halál, temetés, tetoválás), a nyelv (hírek, jelszók, firkálások, stílus), a mitológia, az ikonográfia, a zenei kommunikáció, a népművészeti motívumok, a falu, a város jelei, illetve jelrendszerei. A magyar szemiotikában két irányzat különösen kiemelkedik: az etno- és a társadalomszemiotika.
Szemiotika az oktatásban

A szemiotika alapfogalmai Magyarországon már az alapfokú oktatásba is bevonultak (mindennapi jelek használata, nyelvtan, főként jelentéstan stb.).

A középiskolában ugyancsak a nyelvtananyagban megtalálhatók szemiotikai alapismeretek, sőt a nyelvtudomány szemiotikai kiterjesztése is alapvető tananyag.

A magyarországi főiskolák és tudományegyetemek mindegyikén van szemiotikaoktatás (különösen a szabad bölcsészet és a kommunikáció oktatásában).

Tény azonban az is, hogy még sincs szervezett tudományos háttér, intézmény, publikációs lehetőség, sőt a szemiotikát tanító tanárok sem tartanak egymással szoros kapcsolatot. (...)

2012. szeptember 12., szerda

Kincset őriz a református levéltár





Legbecsesebb nyelvi és kulturális kincseink egyikét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltára. Az 1875-ben felbukkant anyag a tizenötödik század végén keletkezett kézirat, amely egy papi prédikáció öt és fél oldalon történt lejegyzése. A szöveg jobban hasonlít az Ómagyar Mária-siralom vagy a Halotti Beszéd nyelvéhez, mint a Károli-bibliáéhoz.


A magyar nyelvi írásbeliség hajnalát tükrözi a kézirat
 
Thaly Kálmán, a 19. században született történettudós munkája során egy hagyatékban igen értékes régi iratra bukkant, amely egy a 15-16. század fordulójának környékén született prédikáció leírt szövegének egy része. A kéziratot eljuttatta a Tiszántúli református egyházkerület számára, de előtte gondoskodott arról, hogy a szakma megismerje azt. 1875-ben elküldte az egyházi folyóiratnak, a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezőnek is, ahol id. Révész Imre méltatta.
 
Cikkében pontosan leírja: "Nem egyéb az, mint töredéke egy régi magyar egyházi beszédnek, a Magvetőről. A kézirat öt ép és egy csonka levélre terjed, nagyocska 8-adrétben. A papír vízjele egy jobb lábával zászlót tartó, s annak lobogója felé hátra forduló koronás bárány, egyszerű vonalkörben, amelynek átmérője másfél hüvelyk, vannak továbbá szokásos párhozamos vonalak is egy hüvelyknyi egyenközzel." Az egyháztudós szerkesztő megjegyzi még, hogy a régi iratot maga a szerző írhatta, erről árulkodnak az általa végzett lehúzások és igazítások. A másoló ezek nélkül írta volna meg a "tisztázatot".
 
Az egyházkerület közgyűlése is határozatban örökítette meg annak levéltárba helyezését. Az irat keletkezése természetesen nem állapítható meg pontosan. A kutatók véleménye szerint nem keletkezhetett korábban, mint az 1466-ban Moldvában másolt kódex, és nem későbben, mint a 16. század elején készült magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Jordánszky kódex. Szövege a magyar nyelv szóképzési és helyesírási útkeresését tükrözi.
 
A becses nyelv- és vallástörténeti emléket a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltára füzet formájában jelentette meg, Kormos László vallástörténész avatott tanulmányával együtt. Ebből megtudhatjuk, hogy a prédikáció, mint műfaj a Bibliában jelent meg először. Az ószövetségben a próféták és a léviták prédikálták a törvények magyarázatát, hogy azokat a köznép is megértse. Ekkor többnyire abból állt, hogy egyszerűbben, élőszóval elmondták a törvénykönyv szövegét.
 
Az Újszövetségben Jézus prédikációi Isten országáról és annak eljöveteléről szólnak, a tanítványokéi pedig az evangéliumot, az örömhírt hirdetik. Az óegyházatyák közül először Órigenész foglalkozott a prédikáció módszertani kérdéseivel, Szent Ágoston pedig gyakorlati szabályzatot is javasolt. Szerinte a prédikáció legyen mindig tanító, gyönyörködtető és megtérésre indító (docere, delectare, flectere). Ehhez tették hozzá az adományokat gyűjtő, kápsáló kollégiumi diákok, hogy: rövid kolbász, hosszú prédikáció. Azaz, ha nem kapnak elég élelmiszeradományt a kollégiumi diákság számára, hosszú prédikációval teszik próbára a gyülekezet türelmét.
 
Az ötszáz éves prédikáció, a Lukács evangéliumában olvasható ismert példázatra épül, amely a magvetőről, képes beszéddel az igehirdetőről szól. A megvető által vetett mag (az ige) egy része terméketlen, sziklás talajra hullik, más részét eltapossák, madarak eszik meg, és csak az szökken majd szárba, amely termékeny talajra hullott. Az említett kiadvány bemutatja a régi irat facsimiléjét, hasonmását, annak olvasatát és a mai magyar nyelvre történt lefordítását.
 
Egy kis nyelvtan
 
Az olvasatot ízlelgetve azonnal érezzük, hogy az a Károli-biblia fordításáénál jóval korábbi magyar nyelven szól, amely inkább hasonlít a Halotti Beszédre vagy az Ómagyar Mária-siralomra, semmint az előbbire. Sok jelenség mutatja, hogy a magyar nyelvi írásbeliség hajnalán vagyunk. Ilyen például az y használata. Ezzel (de nem csak ezzel) jelöli a hajdanvolt prédikátor az ü és az i betűt, de a j-t is, a két utóbbi váltakozva használva. Ez nagyon jól megfigyelhető a következő idézetben (zárójelben a mai változat): ezvilagy dolgok kezdnek elmeiben forgani, es meg foytyak az w zyveben az istenek igeyet (evilági dolgok kezdenek elméjében forogni, és megfojtják az ő szívében az istennek igéjét).
 
Más idézetekben megjelenik az y-t tartalmazó kettős betű is, de váltakozva az i-vel. Látható az is, hogy a szerző nem használja az általunk ismert ékezetet, azonban az y-ra mindig két pontot ír. Ez valami külső, esetleg francia hatást jelez, ott tesznek némely szóban az i-re két pontot. Megerősíti ezt a véleményt, hogy néhány szó elé a szintén a franciában és spanyolban nem ejtett h betűt írja a szerző: hembor (embör), horzaag (ország). Ez utóbbiban az á-t duplázott a-val írja. (A mai sz helyett még z-t használ.)
 
Van olyan változtatás is, amely az akkoriban idegennek (szláv) számító szó helyett írt a szerző magyarost: vecsernyeiglen helyett estveiglent. Gondolván, azt jobban megérti a gyülekezet, amelynek prédikált.
 
Vannak azonban olyan szavak is, amelyek nem az eltelt fél évezred miatt térnek el a mai használattól. Azon nyilván nem lehet fennakadni, hogy a "halló fülét" éppen fordítva használt l-ekkel írja le: "halo fülle". Hogy ennél az érzékszervünknél maradjunk, a lejegyző füle megcsalta gazdáját, hogy az olykor úgy érezte: a hallás egy l-lel, a füle két l-lel írandó le. (Egyébként ennek az érzékszervünknek a következő nevei szerepelnek a kéziratban: file, fille, folle, fulle, füle.) 

Manapság, amikor egyre inkább az sms "helyesírás" és stílus válik uralkodóvá, érdekes felfedezni, hogy az egykori atya is élt a hasznos rövidítésekkel. Az még csak-csak, hogy vide (lásd) helyett ve olvasható, de az már teljesen csereszabatos a mai rövidítésekkel, hogy a próféta és Krisztus helyett pfeta és Xpus került a kéziratba.
 

forrás:
múlt-kor


http://www.mult-kor.hu/20120912_kincset_oriz_a_reformatus_leveltar

MAGYAR NYELVEMLÉKEK

 NYELVEMLÉKEK

Erről az oldalról elérhető a szolgáltatás adatbázisában szereplő valamennyi nyelvemlék ún. adatlapja. A következőkben folyamatosan feltölteni kívánt adatlapok – a legfontosabb információk mellett – tartalmazzák a nyelvemlék leírását (összefoglalás), valamint eljuthatunk rajtuk keresztül a már elkészült további vonatkozó digitális tartalmakhoz is.

A honlapon publikált nyelvemlékeket jelenlegi őrzési helyeik szerint is megjelenítjük. Továbbá külön kiemeltük a három budapesti közgyűjteményben őrzött nyelvemlékek listáját, a csoportbontásban szereplő negyedik listában pedig (néhány szórványemlék, Árpád-kori nyelvemlékek stb.) szerepel valamennyi nyelvemlékkódexünk, valamint rajtuk kívül jobbára azok a nyelvemlékek, amelyek az Országos Széchényi Könyvtár „Látjátok feleim...” című nyelvemlék-kiállításán voltak láthatók 2009 októbere és 2010 februárja között.
A szerk.



A HONLAPON PUBLIKÁLT NYELVEMLÉKEK JELENLEGI ŐRZÉSI HELYEIK SZERINT

A Budapesten őrzött magyar nyelvemlékek (térkép)

A Kárpát-medencében őrzött magyar nyelvemlékek (térkép)

Európában, a Kárpát-medencén kívül őrzött magyar nyelvemlékek (térkép)



HÁROM BUDAPESTI GYŰJTEMÉNYBEN ŐRZÖTT NYELVEMLÉKEK

Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött összes nyelvemlék – a már elérhető digitalizált tartalmakkal
(A listát összeállította: Kertész Balázs)

Az MTA Könyvtár Kézirattárában őrzött nyelvemlékekből – a már elérhető digitalizált tartalmakkal

Az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárában őrzött magyar nyelvemlékkódexek – a már elérhető digitalizált tartalmakkal



NÉHÁNY SZÓRVÁNYEMLÉK

A tihanyi apátság alapítólevele (1055)
A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211)
Váradi regestrum (1208–1235)
Anonymus: Gesta Hungarorum (1250 és 1270 között)
Multimédiás összeállítás a Kossuth Lajos Tudományegyetem honlapján
ÁRPÁD-KORI SZÖVEGEMLÉKEK

Pray-kódex (1192–1195) – Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül)
Leuveni kódex (13. század utolsó harmada) – Ómagyar Mária-siralom (13. század vége)
Gyulafehérvári kódex – Gyulafehérvári sorok (14. század első harmada)
Königsbergi töredék és szalagjai (14. század közepe, második fele) – A Königsbergi töredék és szalagjai őrzőkódexe

NYELVEMLÉKKÓDEXEK – BETŰRENDBEN

Apor-kódex (15. század vége–16. század eleje)
Bécsi kódex (15. század középső harmada)
Birk-kódex (1474. október 1.)
Bod-kódex (16. század első fele)
Cornides-kódex (1514–1519)
Czech-kódex (1513)
Debreceni kódex (1519)
Domonkos-kódex (1517)
Döbrentei-kódex (1508)
Érdy-kódex (1526 körül)
Érsekújvári kódex (1529–1531)
Festetics-kódex (1492–1494)
Gömöry-kódex (1516)
Guary-kódex (1508 előtt)
Gyöngyösi kódex (16. század eleje) – Néhai való jó Mátyás király (1490 után)
Horvát-kódex (1522)
Jordánszky-kódex (1516, 1519)
Jordánszky-kódex töredéke (1519)
Jókai-kódex (1440 körül)
Kazinczy-kódex (1526 és 1541 között)
Keszthelyi kódex (1522)
Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról (1521)
Krisztina-legenda (16. század eleje)
Kriza-kódex (1532)
Kulcsár-kódex (1539)
Lányi-kódex (1519)
Lázár Zelma-kódex (16. század eleje)
Lobkowicz-kódex (1514)
Margit-legenda (1510)
Máriabesnyői töredék (15–16. század fordulója)
Miskolci töredék ld. Vitkovics-kódex
Müncheni kódex (1466)
Nádor-kódex (1508)
Nagyszombati kódex (1512, 1513)
Peer-kódex (16. század első negyede) – Apáti Ferenc cantilenája (1526 körül)
Példák könyve (1510)
Piry-hártya (15–16. század fordulója)
Pozsonyi kódex (1520)
Sándor-kódex (16. század első negyede)
Simor-kódex (16. század eleje)
Székelyudvarhelyi kódex (1526–1528)
Teleki-kódex (1525–1531)
Thewrewk-kódex (1531)
Tihanyi kódex (1530 és 1532 között)
Virginia-kódex (1515)
Vitkovics-kódex (1525) – Miskolci töredék
Weszprémi-kódex (16. század első negyede)
Winkler-kódex (1506)

SZÓJEGYZÉKEK

Besztercei szójegyzék (1395 körül)
Schlägli szójegyzék (1405 körül)
Schlägli hortularium (1420 és 1433 között)

LEVELEK

Vér András menedéklevele (1493)
Keserű Mihály és húga, Krisztina békelevele (1523. november 12.)
Batthyány Ferenc feleségéhez írott levelének utóirata (1526. augusztus 1.)

HASZNÁLÓI GLOSSZÁK

Magyi János formuláskönyve – Nyírkállói-kódex (1476–1493)
Sermones dominicales (15. század második fele)

EGYÉB

Debreceni posztilla (16. század első negyede)
Esküszöveg magyar nyelven 1446-ból – Kollár-féle I. kódex (1514 után)
Esztergomi iskoláskönyv (1463-1476)
A leleszi konvent hiteleshelyi feljegyzése (1562–1567)
Müncheni emlék (15. század vége–16. század eleje)
Soproni virágének (1490 körül)
Szabács viadala (1476)
Szent László-ének
Laskai sorok – Laskai Demeter iskoláskönyve (1433–1435)
Vásárhelyi András Mária-éneke
Zsigmond-kori töredék (1437–1440 között)


Lázár diák térképe/Tabula Hungariae (1528)
 SZÖVEGKIADÁSOK


RÉGI MAGYAR NYELVEMLÉKEK
Szövegemlékeink első nagy, gyűjteményes kiadását a Magyar Tudós Társaság kezdeményezte; gondozásával Döbrentei Gábort bízta meg. Az általa szerkesztett Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozatnak 5 kötete jelent meg 1838–1846 között Döbrentei Gábor (I–III., IV/1.), majd 1888-ban Volf György gondozásában (IV/2., V.).

NYELVEMLÉKTÁR, ÚJ NYELVEMLÉKTÁR
1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia indította el második nagy nyelvemléksorozatunkat, a Nyelvemléktárat. A sorozat 15 kötetben az addig ismert magyar nyelvű kódexeket tartalmazza. A legtöbb kötet szerkesztője Volf György; a III. köteté Komáromy Lajos és Király Pál. A Nyelvemléktár a kódexek helyesírását erőszakosan egységesíti, s ez használhatóságát jelentősen csökkenti. – A 19. századi sorozatok hiányossága, hogy nem közlik a magyar szövegek latin eredetijét. Ennek pótlására indította el az MTA az Új Nyelvemléktár című sorozatát, ám annak csak az I/1. füzete jelent meg: a Bécsi kódex, Mészöly Gedeon gondozásában (1916). A hű magyar szöveg mellett a szentírás megfelelő latin passzusai is megtalálhatók benne.

CODICES HUNGARICI
Az 1942-ben Szabó Dénes által megkezdett Codices Hungarici összesen 9 kötet jelent; a 3. kötettől az MTA kiadásában. A kötetekben a régi szöveg háromféleképpen található: csak hasonmásban; csak átiratban; hasonmásban és átiratban is. Minden kötetet tanulmány vezet be.

RÉGI MAGYAR KÓDEXEK
A Régi Magyar Kódexek című sorozat darabjai a 15-16. századi nyelvemlékkódexeket publikálják, mindig hasonmásban, mellette pedig betűhű átiratban, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. A sorozat közrebocsátója a Magyar Nyelvtudományi Társaság. A munkálatokban az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai vesznek részt Benkő Loránd vezetésével.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2009-es Nyelvemlék-kiállításának tablói – Korompay Klára: A Régi Magyar Kódexek sorozat


SZÖVEGKIADÁSOK NYELVEMLÉKEK SZERINT

NÉHÁNY SZÓRVÁNYEMLÉK – IDŐRENDBEN

A tihanyi apátság alapítólevele (1055)

A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211)

Váradi regestrum (1208–1235)

Anonymus: Gesta Hungarorum (1250 és 1270 között)

ÁRPÁD-KORI SZÖVEGEMLÉKEK – IDŐRENDBEN

Pray-kódex (1192–1195) – Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül)

Leuveni kódex (13. század utolsó harmada) – Ómagyar Mária-siralom (13. század vége)

Gyulafehérvári kódex – Gyulafehérvári sorok (14. század első harmada)

Königsbergi töredék és szalagjai (14. század közepe, második fele) – A nyelvemlék őrzőkódexe

NYELVEMLÉKKÓDEXEK – BETŰRENDBEN

Apor-kódex (15. század vége–16. század eleje)

Bécsi kódex (15. század középső harmada)

Birk-kódex (1474. október 1.)

Bod-kódex (16. század első fele)

Cornides-kódex (1514–1519)

Czech-kódex (1513)

Debreceni kódex (1519)

Domonkos-kódex (1517)

Döbrentei-kódex (1508)

Érdy-kódex (1526 körül)

Érsekújvári kódex (1529–1531)

Festetics-kódex (1492–1494)

Gömöry-kódex (1516)

Guary-kódex (1508 előtt)

Gyöngyösi kódex (16. század eleje) – Néhai való jó Mátyás király (1490 után)

Horvát-kódex (1522)

Jordánszky-kódex (1516, 1519)

Jordánszky-kódex töredéke (1519)

Jókai-kódex (1440 körül)

Kazinczy-kódex (1526 és 1541 között)

Keszthelyi kódex (1522)

Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról (1521)

Krisztina-legenda (16. század eleje)

Kriza-kódex (1532)

Kulcsár-kódex (1539)

Lányi-kódex (1519)

Lázár Zelma-kódex (16. század eleje)

Lobkowicz-kódex (1514)

Margit-legenda (1510)

Máriabesnyői töredék (15–16. század fordulója)

Müncheni kódex (1466)

Nádor-kódex (1508)

Nagyszombati kódex (1512, 1513)

Peer-kódex (16. század első negyede)

Példák könyve (1510)

Pozsonyi kódex (1520)

Sándor-kódex (16. század első negyede)

Simor-kódex (16. század eleje)

Székelyudvarhelyi kódex (1526–1528)

Teleki-kódex (1525–1531)

Thewrewk-kódex (1531)

Tihanyi kódex (1530 és 1532 között)

Virginia-kódex (1515)

Vitkovics-kódex (1525) – Miskolci töredék

Weszprémi-kódex (16. század első negyede)

Winkler-kódex (1506)

SZÓJEGYZÉKEK – IDŐRENDBEN

Besztercei szójegyzék (1395 körül)

Schlägli szójegyzék (1405 körül)

Schlägli hortularium (1420 és 1433 között)

LEVELEK – IDŐRENDBEN

Vér András menedéklevele (1493)

Vér András záloglevele (1504. április 30.)

Leleszi bevallólevél (1510. április 24.)

Kazsui Borbála elismervénye (1518–1523)

Keserű Mihály és húga, Krisztina békelevele (1523. november 12.)

Báthori István két fogalmazványa II. Lajos királyhoz (1526. január 31. előtt)

Batthyány Ferenc feleségéhez írott levelének utóirata (1526. augusztus 1.)

Magyi Pál ingóságairól készült leltár (1529)

Péter presbiter levele Puthnoki Imréhez (1531. november 23.)

Thurzó Elek levele Batthyány Ferenchez (1531–1536)

Szentpétery János levele Szentpétery Pálhoz (1535)

Dienesfalvay János kötelezvénye (1536. január 13.)

Loránth Miklós nyugtája (1538)

Majlád István és társai szövetséglevele (1540. február 18.)

Serjényi Ferencné Kéry Fruzsina levele a váci püspökhöz (1542 körül)

Szabó János ungvári udvarbíró levele Deregnyey Mihályhoz (1544. április 1.)

Nádasdy Tamás levele feleségéhez, Kanizsay Orsolyához (1544. augusztus 22.)

Filpessy Albert és Vendéghy Benedek egyezséglevele (1544. október 23.)

Viczmándy Mátyás levele özvegy Bothos Lászlóné Újlaky Orsolyához (1544. november 24.)

Almás Mátyás levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1546. április 4.)

Gyarmati Balassa Menyhért levele Pálffy Péterhez (1546. június 8.)

Gyarmati Balassa Menyhért levele Pálffy Péterhez (1546. július)

Hidágai Pál levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1547. augusztus 21.)

Gróff György drégelyi várnagy levele Selmecbánya hatóságához (1547. november 14.)

Szünyei László záloglevele (1548. február 2.)

Pelejthey Péter levele Deregnyey Mihályhoz (1548. október 22.)

Oroszy Demeter és társai tanúságlevele (1549. március 10.)

Mekcsey László és Oroszy Demeter levele (1549. március 21.)

Pethő András levele öccséhez (1549. május 9.)

Nádasdy Márton levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1549. május 18.)

Fráter György váradi püspök levele Kállay Lökös Jánoshoz (1549. november 22.)

Kávássy Sebestyén tordai jegyző levele Hesdáti Mártonhoz (1550)

Pokry Gábor által Csík- és Gyergyó-székben elkövetett kártételek vizsgálata (1550 körül)

Kassa város hatósága Bakay Györgyhöz (1550. február 27.)

Gersei Pethő Péter és Boldizsár levele Pethő Gáspár feleségéhez, Gyenge Annához (1550. május 1.)

György deák levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1550. május 31.)

Kendy Ferenc oklevele (1550. június 18.)

Rezneki Páris és az Egerváry család okleveleinek jegyzéke (16. század első fele)

Levéltöredék (16. század közepe)

Ugocsa megye követeinek felirata (1550–1560 körül)

HASZNÁLÓI GLOSSZÁK – BETŰRENDBEN

Magyi János formuláskönyve – Nyírkállói-kódex (1476–1493)

Sermones dominicales (15. század második fele)

EGYÉB NYELVEMLÉKEK – BETŰRENDBEN

A leleszi konvent hiteleshelyi feljegyzése (1562–1567)

A Máté-passió részlete: Mt 26,1–20. (16. század közepe)

Apáti Ferenc cantilenája (1526 körül)

Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött (1535 körül)

Babonás lóorvoslás (16. század eleje)

Batthyány Boldizsár latin misekönyve magyar naptárral és lapszéli jegyzetekkel (1489)

Breviáriumi mutatótábla (15–16. század fordulója)

Debreceni posztilla (16. század első negyede)

Esküszöveg magyar nyelven (1514 után)

Esztergomi iskoláskönyv (1563-1476)

Geszti László éneke (1530–1540-es évek)

Imádságok (16. század eleje)

Imádságok (16. század)

Jobbágyösszeírás és lakóházelosztásról szóló memoriale (1549–1550)

Laskai sorok – Laskai Demeter iskoláskönyve (1433–1435)

Latin mondások magyar fordításai és magyar nyelvű tollpróbák (16. század)

Müncheni emlék (15. század vége–16. század eleje)

Nikolsburgi rovásábécé (15. század közepe)

Orvosi recept (16. század)

Orvosi rendelvény mellbaj ellen (16. század első fele)

Peer-kódex töredéke csízióval és imádságokkal (16. század első negyede)

Posztilla, azaz keresztény tanítás (16. század)

Részletek a Sylvester-féle Újszövetségből és ráolvasások Mihály deák Bibliájában (nem sokkal 1541 után)

Soproni virágének (1490 körül)

Szabács viadala (1476)

Szelestei-féle ráolvasás (1516–1518)

Szent László-ének

Vásárhelyi András Mária-éneke

Zöldvári ének (1542 előtt)

Zsigmond-kori töredék (1437 és 1440 között)


http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szoevegkiadasok

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény


E válogatás a készülő új nagyszótár XVI., XVII. és XVIII. századi forrásszövegeit tartalmazza. A szövegeket nyelvimintavétel céljára rögzítette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, ezért ezek többnyire csak a művek rövidebb-hosszabb részletei; összesen 641 szöveg. (Bővebb ismertetés: Pajzs Júlia: Számítógép és lexikográfia, Budapest, 1990.) A rögzítés a lehető legnagyobb mértékben szöveghűen történt, azonban a a World Wide Weben meg-nem-jeleníthető korabeli írásjeleket a funkciójukban hozzájuk legközelebb álló mai jelekre kényszerültünk cserélni.

A gyűjtemény eredetileg az 1996-os Internet Expo Oktogon állomását gazdagította. Ez az anyag a szerver meghibásodása folytán 1998-ban megsemmisült; a mostani közzététel alapja a gyűjtemény CD-n archivált változata. Ezért az egyes szövegek tartalmazzák az Internet Expo grafikai megjelenésének néhány elemét, illetve olyan hivatkozásokat, melyek sajnos már csak a semmibe mutatnak - emléket állítva ezzel a magyar digitális kultúra első nagy szövegpusztulásának.





© 1996-1999 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Magyar Irodalomtörténeti Intézet
Reneszánszkutatások Posztgraduális Központja


XVI. század


    Baranyai Decsi János: AZ CAIVS CRISPVS SALVSTIVSNAC, AZ LVCIVS KATILINAnac orszag arulasárul ualo Historiaia. 0001

    Baranyai Decsi János: AZ OLVASOKHOZ. 0001

    HISTORIAIA, AZ IVGVRTA KIRALNAC, ROMAIAK ELLEN: VISELT HADARUL. 0001

    BATIZI ANDRÁS: IONAS PROPHETANAK HISTORIAIA NINIVE, VAROSAROL ES IONAS PROPHETANAC az Tergerben [!] be Veteserõl, az czet halnak el nyeleserõl es ki okadasarol, es Istentül meg feddeseröl, [0028]

    BATIZI ANDRÁS:ISAK PATRIARKANAK SZENT HAZASSAGÀROL VALO SZEP HISTORIA. 0001

    BESSENYEI JAKAB: AZ HAZASSAGROL VALO SZEP ÉNEK, MELLYBEN AZ HALCZON MADARRÓL VÕT HASONLATOSSÁGBÓL MUTATTATIC MEG, MICZODA EGGYESSÉG, ÉS EGYMASHOZ VALA SZERETET KÉUÁNTASSÉC ABBAN. 0001

    BEYTHE ANDRÁS: FIVES KÕNÛV.

    BOGÁTI FAZEKAS MIKLÓS: AZ ÕTEDIC RESZE MATTYAS KIRALY DOLGAINAC MINT HALALÁIG. 0001

    Bogáti Fazekas Miklós:SZEP HISTORIA AZ TÕKÉLLETES ASZSZONYÁLLATOKRÓL. 0002

    BOGÁTI FAZEKAS MIKLÓS:ASPASIA ASZSZONY DOLGA ÉS AZ IO ERKÕLCZV20 ASZSZONYOKNAC TV20KÕRE. 0001

    Bornemissza Péter:CANTIO DE SZENT IANOS LATASAROL. 0001

    BORNEMISZA PÉTER: ELSÓ8 RESZE: AZ EVANGELIOMOKBOL ES AZ EPISTOLAKBOL VALO TANVSAGOKNAC. Mellyeket à keresztenyeknec Gyûlekezetibe szoktanac predikalni minden ünnepnap. 0121

    BORNEMISSZA PÉTER: MASIC RESZE AZ EVANGELIOMOKBOL VALO TANVSAGOKNAK 0102

    BORNEMISZA PÉTER: HARMADIC RESZE AZ EVANGELIOMOKBOL ES AZ EPISTOLAKBOL VALO TANVSAGOKNAC. Mellyeket az keresztenyeknec Gyûlekezetibe szoktak predikalni minden ûnnep nap. 0156

    BORNEMISSZA PÉTER: PREDIKACIOC. NAGY SOC CZUDALATOS KISIRTETEKRÕL. 0648

    BORNEMISSZA PÉTER: PREDICATIOK CHRISTUSNAC ES AZ HIUEKNEC KEUES SIRALMOKROL, ES HOSZU OEROEMEKROEL. 0288

    CSÁSZMAI ISTVÁN: THORDAI SANDOR ANDRAS Jrasaravalo felelet: Melyben az Antichristus harom Istennec dõgleletõs tudomaniat otalmazza, hamissaggal es szidalommal. 0001

    CSÁKTORNYAI MÁATYÁS: IELES SZEP HISTORIA. KÉT GÕRÕG HERTZEGRÕL, ERÕS AIAXRÓL, ES BÕLCZ VLISSESRÕL. 0003

    Cserényi Mihály:HISTORIA. AZ PERSIAI MONARCHIABELI FEIEDELMEKRÕL. 0001

    CZEGLÉDI NYIRI JÁNOS: JGHEN SZEP HISTORIA, MELY AZ MACHABAEVSOKROL IRT MASODIK KÕNYBÕL SZERESZTETÕT versõkben, Cegledi Nyri Ianos altal, az Keui Anyaszentegyhaznak Lõlki Paztora altal. 0001

    DÁVID FERENC:AZ ELSÕ RESZE AZ SZENT IRASNAC KV20LEN KV20LEN RESZEYBÕL VÕT PREDICACOCNAC AZ ATYA ISTENRÕL, ENNEC KEDIG AZ Õ FIAROL, AZ IHESVS CHRISTVSROL? ES AZ MI ÕRÕCSEGINCNEC PECZETIRÕL AZ SZ:LELECRÕL. 0002

    DÁVID FERENC:AZ ELSÕ RESZE AZ SZENT IRASNAC KV20LEN KV20LEN RESZEYBÕL VÕT PREDICACOCNAC AZ ATYA ISTENRÕL, ENNEC KEDIG AZ Õ FIAROL, AZ IHESVS CHRISTVSROL? ES AZ MI ÕRÕCSEGINCNEC PECZETIRÕL AZ SZ:LELECRÕL. 0072

    DÁVID FERENC:AZ ELSÕ RESZE AZ SZENT IRASNAC KV20LEN KV20LEN RESZEYBÕL VÕT PREDICACOCNAC AZ ATYA ISTENRÕL, ENNEC KEDIG AZ Õ FIAROL, AZ IHESVS CHRISTVSROL? ES AZ MI ÕRÕCSEGINCNEC PECZETIRÕL AZ SZ:LELECRÕL. 0102

    DÁVID FERENC: RÕVID VT MVTATAS AZ ISTENNEC IGEIENEC IGAZ ERTELMERE, MOSTANI SZENT HAROMSAGROL TAMADOT VETÉLKEDESNEC MEG FEYTESERE ES ITELESERE HASZNOS ES SZÛKSEGES. [0003]

    DÁVID FERENC: KÕNYVETSKE AZ IGAZ KERESTYÉNI KERESZTSÉGRÕL, ES A PAPA ANTICHRISTUSNAC MAYMOZÁSSARÓL: [0009]

    DÁVID FERENC: AZ EGY ATTYA ISTENNEC, ES AZ Õ ALDOT SZENT FIANAC, AZ IESVS CHRISTVSNAC ISTENSÉGEKRÕL IGAZ VALLASTÉTEL, À PROPHETÁC ÉS APASTOLOKNAC IRÁSINAC IGAZ FOLLYÁSA SZERÉNT IRATTATTOT. [0026]

    DÁVID FERENC: AZ EGY ÕMAGATOL VALO FELSÉGES ISTENRÕL, ES AZ Õ IGAZ FIAROL, À NAZARETI IESUSROL, AZ IGAZ MESSIASROL, A SZENT IRÁSBOL VÕT ÉS À PAPAZÓKNAC MINDEN OKOSKODASSOC ES HAMIS MAGYARAZATTOC MEG FEITETNEC. [0001]

    DÁVID FERENC: RÕVID VT MVTATAS AZ ISTENNEC IGEIENEC ERTELMERE, MOSTANI SZENT HAROMSAGROL TAMADOT VETÉLKEDESNEC MEG FEYTESERE ES ITELESERE HASZNOS ES SZÛKSEGES. [0064]

    DÉVAI BIRÓ MÁTYÁS: ORTOGRAPHIA VNGARICA. Azaz, Igaz iraz Modiarol valo tudomañ Magyar nyeluenn irattatott. [0003]

    DEBRECENI SZÖR GÁSPÁR: AITATOS IMATSAG

    ENYEDI GYÖRGY: HISTORIA ELEGANTISSIMA GISMVNDAE REGIS 0001

    ERDÉLI MÁTÉ:AZ ZENT IANOS BAPTISTANAK FEIE VETELEREUL VALO SZEP ENEK.0001

    FÉLEGYHÁZI TAMÁS:AZ MI VRONC IESVS CHRISTVSNAC VY TESTAMENTOMA. 0045

    FRANKOVICS GERGELY:HASZNOS ÉS... . 0013

    FRANKOVICS GERGELY:HASZNOS ES... . 0072

    Gosárvári Mátyás:AZ REGI MAGYAROKNAC. 0001

    Gosárvári Mátyás:A RÉGI MAGYAROKNAC. 0011

    GYARMATHI MIKLÓS: KEREESZTYENI FELELET MONOZLOI ANDRAS Vesperini Püspõk, es Posoni Praepost kõnyve ellen, az mellyet irt, De Invocatione. & Veneratione Sanctorum, az az, az mint õ fordittya, Az Szentek hozzank valo segitsegekrûl, valoba kedig, az mint egesz irasabul megh tetzik, az Szenteknek segitsegekrûl, segitsegûl hivasokrol, erdemes kõzbenjarasokrul, esedezesekrûl, es szoszolasokrul, ket reszben osztattatot, es irattatot 0110

    Gyulai Márton: EPINICIA AZ TEKINTETES ES NAGYSAGOS VITEZLÕ KET FÕ URAKNAK, PALFI MIKLOSNAK, ES SVARCZENBURGNAK IELES DIADALMOKROL.

    HELTAI GASPAR: A RESZEGSEGNEC ES TOBZODÁSNAC VESZEDELMES 0002

    Ismeretlen szerzõ:HISTORIA MELYBEN AZ FELSÉGES BATHORI SIGMONDNAC Erdélyi Feiedelemnec 1595 Esztendõben valo viselt hadai irattattanac megh. 0001

    HUNYADI FERENC: HISTORIA. DE OBSIDIONE ... AZ REGI ES HIRES NEVES TROIA VÁRASÂNAC TIZ ESZTENDEIG VALO MEG SZALLASÁRÓL, ÉS RETTENETES VESZEDELMERÕL. 0002

    HUSZÁR DÁVID: A KERESTYEN HITRÕL VALO TV'DOMANNAC RÕVID KERdesekben foglaltatott Sommaia, mellyet egesz esztendõ altal minden Vr-napiara rend szerent magan' valo reszekben rendõltûnc. 0003

    HUSZÁR DÁVID: A KERESTYEN HITRÕL VALO TVDOMANNAC 0027

    Huszti Péter: AENEIS, az az: AZ TROIAI AENEAS HERTZEG DOLGAI. Melyben Troia vétele es romlása, Troiaiak budosasok AENEASSAL egygyût, Hadok Olaz országban, es Roma városnak eredeti, nagy szép dizes verseckel meg iratik. [0003]

    ILOSVAI SELYMES PÉTER: SOC FELE NEVEKNEC MAGYARAZATTYA. 0001

    ISTVÁNFI PÁL:HISTORIA REGIS VOLTER. AD NOTAM FRANCISCO 0002

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. ELÕL IARO BESZED. 0002

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSESNEC ELSÕ KÕNYVE 0001

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSES ELSÕ KÕNYVE. [XXIII.] Rész 0018

    ÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA MOSES ELSÕ KÕNYVE. [XXXVIII.] Rész. 0035

    ÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSESNEC MASODIC KÕNYVE, MELLY MAGYAROL: AZ SIDOKNAC AEGYPTVMBOL VALO KIIÕVETELEKRÕL IRATOTT KÕNYWNECC NEVEZTETIC. 0048

    KÁROLYI GÁSPÁR:SZENT BIBLIA. MOSES MÁSODIC KÕNYVE. 0067

    KÁROLYI GÁSPAR: SZENT BIBLIA. MOSESNEC HARMADIC KÖNYVE. 0087

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOZES HARMADIK KÕNYVE. 0109

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSESNEC NEGYEDIC KÖNYVE, KIT KÖZ NEWEL MAGYAROL, AZ IZRAELITAKNAC MEG SZÁMLALASOKROL VALO KÕNYWNEC NEVEZNEC 0116

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSES NEGYEDIC KÕNYVE. XVI. RÉSZ. 0134

    KÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOZES IV. KÕNYVE. XXXIII. RÉSZ.

    KÁROLYI PÉTER: AZ APOSTOLI CREDONAK AVAGY VALLASNAK IGAZ MAGIARAZATTIA PRAEDICATIOK SZERINT, AZ KERESZTIENEKNEK EPV20LETEKRE IRATTATOT 0254

    KÁROLYI PÉTER:AZ HALALROL, FEL TAMADASROL, ES AZ ÕRÕK ELETRÕL HAZNOS, ES SZV20KSEGES KÕNIVECZKE, az kereztienek epoeletekre es vigaztalasokra az Szent Irasbol ki szedegettetet.0004

    KOMJÁTI BENEDEK:AZ ZENTH PAAL LEUELEY MAGYAR NYELUEN.0166

    KOMJÁTI BENEDEK:AZ ZENTH PAAL LEUELEY MAGYAR NYELUEN.0191

    KÜKÜLLEI NÉVTELEN:HISTORIA ... 0001

    Kulcsár György: AZ HALALRA VALO KESZÕLETRÕL RÕVID TANOSSAG: MELYBEN AZ KÕRÕSZTIEN EMBERNEC, ACKI AZ ISTEN ORSZÁGÁT AKARIA KERESNI, ÉLETÉNEC RENDI IRATTATIC MEG. 0016

    Kulcsár György:AZ ÕRDÕGNEC A PENITENCIA TARTO BÛNÕSSEL VALÓ VETEKEDÉSÉRÕL: ES AZ KÉTSÉGBE ESSÉS ELLEN AZ REMÉNSÉGRÕL VALÓ TANUSSÁG. 00017

    KULCSÁR GYÖRGY: POSTILLA, AZ AZ, EVANGELIOMOKNAC, PRÉDICATIO SZERINT VALO MAGYARÁZATTIA 0091

    KULCSÁR GYÖRGY: POSTILLA, AZ AZ, EVANGELIOMOKNAC, AZ RÉGI ES MOSTANI SZÉT IRÁSBÉLI DOCTOROKNAC IRÁSOKBOL, IRATTATOT 0147

    Laskay Ianos: AZ AESOPVS ELETERÔL, ERKÔLTSERÔL. MINDEN FÔ DOGAIROL ES HALALAROL VALO HISTORIA, 0001

    MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER: AZ SZENT JANOSNAK TÕTT... 0132

    MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER: AZ SZENT JANOSNAK TÕTT... 0223

    MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER: MAGYAR PRAEDIKATIOC 0002

    MONOSZLÓI ANDRÁS: APOLOGIA A KÕZÕNSEGES KERESTYEN HIT AGAZATINAC: ES AZ ANYASZENTEGYHAZ BIZONYOS FÕ VALLASINAC OLTALMA 0043

    MONOSZLÓI ANDRÁS: AZ SZENTEKNEC HOZANC VALO SEGETSEGEKRÛL HASZNOS KÕNYÛ 0168

    OZORAI IMRE:DE CHRISTO, ET EIVS ECCLESIA.

    OZORAI IMRE:DE CHRISTO, ET EIVS ECCLESIA.

    Peechi Lvkach:AZ KERESZTYEN HADAKOZASNAC TÛKÕRE. MELYBEN, MINDEN HADVISELOC: HADNAGYOC, SZAZADOSOC, ES EGYEB VITEZLÕ NÉP: AZOKIS KÍC ÛKET AZ TABORBAN KÕUETIC (2 ÉS ] C. ELETEKNEC ARTATLANSAGAT, ES REND TARTASAT, HASZONNAL MEG TEKENTHETIC. 0001

    Peechi Lvkach:AZ KERESZTYEN HADAKOZASNAC TÛKÕRE. 0086

    PÉCSI LUKÁCS: DE CVLTV IMAGINUM. AZ IDVÕSSEGRE INTÕ KEPEKNEC TISZTELETIRÕL VALO, IGAZ TVDOMANY. 0054

    PÉCHI LUKÁCS: KALENDÁRIVM [0001]

    PÉCSI LUKÁCS: HASZNOS OPRVOSSAG, MINDEN LELKI BETEGSEGEC ELLEN, EZ MOSTANI TANTORODASOC, Es Tevelygesekben, az igazsag szeretõknec hasznokra, es õrõcke valo neuedekensegekre, igen rõuideden keszettetet. 0002

    PECHI LUKÁCS: LELKI ORVOSSAG 0005

    PECHI LUKÁCH: LELKI ORVOSSAG 0047

    PECHI LUKÁCS: HASZNOS ORVOSSAG 0101

    Pécsi Lukács:Az keresztyen szvzeknec tisteseges koszoroia melyben minden ü ioszagos erkölchöc az közönseges viragoc altal ki ielentetnec es kepestetnec. 0096

    Pécsi Lukács:SZENT AGOSTON DOCTORNAC, ELMELKEDÕ: MAGAN BESZELLÕ: es naponkent valo imadsági. 0041

    Pécsi Lukács:SZENT AGOSTON DOCTORNAC, ELMELKEDÕ: MAGAN BESZELÕ: es naponkent valo imadsági. 0093

    PESTI GÁBOR:WIJ TESTAMENTUM MAGIJAR NIJELUEN. 0111

    PESTI GÁBOR:WIJ TESTAMENTUM MAGIJAR NIJELUEN 0112

    POLI ISTVÁN: HISTORIA.

    Ismeretlen szerzõ:PONCIANVS HISTORIAIA: AZ AZ Hét Bôlch Mestereknec, mondasit chiwda szep hazonlatossagoual foglaluan, mimodon, az Chazar Fiat Diocletianust hetzer halaltul meg mentettet legien. 0054

    Ismeretlen szerzõ:PONCIANVS HISTORIAIA: AZ AZ Hét Bõlch Mestereknec, mondasit chiwda szep hazonlatossagoual foglaluan, mimodon, az Chazar Fiat Diocletianust hetzer halaltul meg mentettet legien. 0196

    RUSTAN CSÁSZÁR HISTÓRIÁJA 0041

    Salánki György:HISTORIA CLADIS TURCIAE. 0002

    SIBOLTI DEMETER: LELKI HARTZ, AZ BWNOES EMBERNEC FELÕTTE IGEN NEHEZ LELKI Kesertetekrõl valo Vetekedese, Es azoknac ISTEN IGEIEBÕL valo meg Gyõzese. 0001

    SYLVESTER JÁNOS: AZ MAGYAR NÍPNEK, KI EZT OLVASSA. 0001

    SYLVESTER JÁNOS: ÚJ TESTAMENTUM SZENT MÁTÉ ÉLETE. 0002

    SYLVESTER: MATHE EUANGELIUM 0003

    SYLVESTER: EUANGELIUM SZENT LUKACZ IRASA SZERINT0097[!] 0079

    SYLVESTER JÁNOS: AZ OLL6AN IGHIKRÛL VALO TANUSAG. 0101

    SZALASZEGY GYÖRGY: HETETSZAKA MINDENNAPRA MEGH IRATTATOT IMADSAGOK

    SZALASZEGY GYÕRGY: HETETSZAKA MINDENNAPRA MEGH IRATTATOT IMADSAGOK [0248]

    Szegedi András: HISTORIA, AZ IERVSALEM VARASANAK VESZEDELMERÕl, TITVS VESPASIANUSTOL, AZ MINT MEG VETETET AZ SIDOKNAK NAGY ROMLASOKAL. 0002

    Szegedi Lõrinc: THEOPHANIA, AZ AZ: ISTENI MEG IELENES: Wy es igen szé1p Comoedia à mi elsõ Atyainknac allapattyárol, es az emberi tiszteknec rendeleserõl auagy gradiczarol. 0011

    Szegedi Lõrincz: THEOPHANIA, AZ AZ: ISTENI MEG IELENES. WY ES IGEN SZÉ1P COMOEDIA À MI ELSÕ ATYAINKNAC ALLAPATTYÁROL, ES AZ EMBERI TISZTEKNEC RENDELESERÕL AUAGY GRADICZAROL. 0014

    Szikszai Hellopoeus Bálint:CATECHISMUS, AZAZ KERESZTYÉNI HITNEK FONDAMENTOMINAK JÓ RENDDEL ÉS KÉRDÉSEKKEL VALO MAGYARÁZATJA. 0001

    SZIKSZAI HELLOPOEUS BÁLINT: AZ MY KEREZTIENI HITÕNKNEK ES VALLASONKNAK HAROM FV20 ARTICVLVSSAROL 0002

    SZTÁRAI MIHÁLY:HISTORIA CRANMERVS THAmas Erseknek az igaz hitben valo alhatatosagarol, ki mikor az Papa tudomaniat hamisolnaia Angliaban Maria Kiralne Aszszony altal szõrniû halalt szenuedet. 0002

    TINODI SEBESTIEN

        SZEGEDI VESZEDELEM. 0031

        AZ VEG TEMES VARBAN LOSONCI ISTVAN HALALAROL. 0036

        BVDAI ALI BASA HISTORIAIA. 0045

        ÕRDÕG MATIAS VESZÕDELME. 0048

        EGER VAR VIADALYAROL VALO ENEC. HISTORIA. 0053

        EGRI HISTORIANAC SVMMAIA. 0082

        ENNYNGY TEREC IANOS VITESSEGE. 1553. 0089

        EZ KÕNYV20NEC MASODIC RESZE. 0095

        SZYTNIA LEVA CHYABRAG ES MVRAN VARAKNAC ELSÕ 0104

        DAVID KIRAL MINT AZ NAGY GOLIATTAL MEG VIUT 0112

        JVDIT ASZSZON HITORIAIA. 0118

        HADNAGYOKNAC TANVSAG MIKOR TERECKEL SZÕMBE 0125

        SOK FELE RESZÕGÕSRÕL. 0127

        CAPITAN GYÕRGY BAI VIADALYA. 0131

        AZ VDVARBIRACROL ES KVLCHYAROKROL. 0135

        CRONICA ELÕSZÓ. 0001

    VÁSÁRHEHYI GERGELY: CATHECHIZMUS [0077]

    VAJDA KAMARÁSI LÖRINC:SZEP TANVLSAG AZ IÔVENDÔ RETTENETES ITILET NAPIAROL 0001

    VALKAI ANDRÁS: CRONICA, AVAGY SZÉP HISTORIÁS ENEC

    VALKAI ANDRÁS: Genealogia historica. REGVMHVNGARIAE, Az Az. Az Magyar Királyoknac eredetekrõl, és nemzetségekrõl valo szép Historia. 0049

    WERES BALÁZS: MAGYAR DECRETVM [0011]

    WERES BALÁZS: MAGYAR DECRETVM. [0050]

    ZOMBORI ANTAL: HISTORIA SACRA 0001


***

XVII. század


    BARTHA BOLDIZSÁR: RÕVID CHRONICA avagy oly BESZELGETES. Mely az kõzelb el mult száz esztendõk alat Debreczenben esett emlekezetessebb dolgokrul, tûz miat valo romlásokrul, sok rendbéli károkrul változásokrul: Kiváltképpen pedig, és bõvebben ez nyolcz esztendõk alat valo háboruságokban ezen helynek keserves álapattyárul, sok fele nyomoruságirul, ennek lakossinak felsõ kõzép also rendeinek viselt dolgairul irattatot, és szedegettetet õszve.

    BALÁSFI TAMÁS: MAGYAR ORSZAGNAK MOSTANI ÁLLAPATTYÁRÓR, EGY HAZÁJA-SZERETo IGAZ MAGYAR EMBERNEK TANACHLASA. 0014

    BEBRECENI EMBER PÁL: SZOMORV HALOTTI PARENTATIO. [C1]

    DRASKOVICH JÁNOS: HOROLOGII PRINCIPIUM, AZAZ, AZ FEIEDELMEK ORAIANAK, MASODIK KEONYVE. 0001

    ERDÕDi JÁNOS: A' LÉLEKNEK ISTENNEL VALÓ MAGÁOS BESZÉLGETÉSEI. [*2]

    ESTERHÁZI MIKLÓS, GRÓF: RÁKÓCZI GYÕRGY ERDÉLYI FEJEDELEMNEK ÍRT EGY- NEHÁNY INTÖ LEVELEINEK IGAZ PARIÁJA. 0002

    REGULAI AVAGY REND-TARTASI NEMES PRIVILEGIOMOS REV- KOMÁROM VAROSÁBAN LÉVÕ SERÁPHICUS SZ: FERENCZ CONGREGATIOJÁNAK. Ö

    AZ FORTVNATVSROL IRATOTT IGEN SZEP NYAJAS BESZED ÉS KÕNYVETSKE. [A3]

    GYÕNGYÕSI ISTVÁN: PORÁBUL MEG-ÉLEDETT PHOENIX.

    GYÕNGYÕSI ISTVÁN: PORÁBÚL MEG-ÉLEDETT PHOENIX. 0001

    GYÖNGYÖSI ISTVÁN: RÓZSA KOSZORÚ.

    HALLER JANOS: PAYS, A' BÉKESÉGES TÛRESNEK PAYSSA. ISTEN KEGYELMEBÕL MINDEN RENDBELI embereknek vigasztalásokra, kik e' Vilagnak álhatatlansága-miatt háboruságok-szenvedésire jutottak.

    SZEP BESZELGETES, KET ASZSZONY EMBER, AGOTA ES BORBALA KÕZÕTT.

    KECSKEMETI A. IANOS: AZ DANIEL PROPHETA KÕNYVENEK, AZ SZENT IRAS SZERINT VALO IGAZ MAGYARÁRATTYA 0028

    KEMÉNY JÁNOS: GILEAD BALSAMUMA. 006

    KÕLESERI SAMVEL: BANKODO LELEK NYÖGESI. 0001

    KÜRTI ISTVÁN: AZ ÉLÕ ISTENHEZ. 0350

    LASKAI JÁNOS: JESUS KIRALYSAGA. 0060

    LIPPAY P. JANOS: GYÛMÕLCZÕS KERT 0001

    LIPPAY P. JANOS: CALENDARIUM OECONOMICUM PERPETUUM. 0001

    NAGY MARTONFALVI GYÕRGY: SZENT HISTÓRIA. 0001

    MATKO ISTVAN: FÕVENYEN ÉPITETETT HAZ ROMLASA.

    SZENCI MOLNÁR ALBERT: AZ KERESZTYENI RELIGIORA ES IGAZ HITRE VALO TANITAS. 1204

    NÁDASI JÁNOS: A' BOLDOGSÁGOS SZÛZ AZ HALÁLLAL TUSAKODOK ANNYA. 0074

    Z FERENCZ: Pax Animae, AZ AZ, A' LELEK BEKESSEGERÕL, ES AZ ELME GYÕNYÕRÛSEGERÕL való Tracta, Francia Nyelven irattatott MOLINAEUS PETER által. *2

    PAPAI PARIZ FERENCZ: PAX ANIMAE, AZ AZ A' LELEK BEKESSEGERÕL, ES AZ ELME GYÕNYÕRÛSEGERÕL való Tracta, Francia Nyelven irattatott MOLINAEUS PETER által. 0102

    PAPAI PARIZ FERENCZ: PAX SEPULCRI. 0104

    PETHÕ GERGELY: RÕVID MAGYAR CRONICA. [Z]

    PERNYESZI ZSIGMOND: A' KEGYES LÉLEKNEK, LELKI VIGASZTALÁST SZERZÕ IDVESSEG PAISSA. 0001

    REGULAI A' JESUS TÁRSASÁGÁNAK

    TARNÓCZI ISTVÁN: VIGYÁZO SZEM. 0024

    ZRÍNYI: ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA PARS TERTIA


***

XVIII. század


    ÁNYOS PÁL: ELMÉLKEDÉSEI MELYEKET A SZÉKES- FEHÉRVÁRI KIR. OSKOLÁKBELI IFJUSÁGGAL A HÁROMNAPI LELKI GYAKORLAT FOLYTÁN TARTOTT 1783-BAN. 0012

    ÁNYOS PÁL: A' KIADÓNAK ELÖBESZÉDGYE. 000V

    ÁNYOS PÁL: AJÁNLÓ-LEVÉL BARÁTIMNAK. 0001

    ÁNYOS PÁL: EGY BOLDOGTALANNAK PANASZSZAI A' HALAVÁNY HOLDNÁL. 0068

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE ANTAL: ELÉBB KISZÁRADNAK... 0042

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE ANTAL: Én ELMÉGYEK, HOVÁ LÉGYEK... 0356

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE ANTAL: MINT PÁVA Ja!RTAM, NÓTÁN TÁNCZOLTAM... 0356

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: KUKUKU, KUKUCSKÁM... 0215

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: TE ÁLLHATATLAN LÉLEK... 0216

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: SZENVEDÉSSEL S AZ ÜDÕVEL... 216

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: AZ MINT MEGMONDOTTAM, TÕLED PÁRTULOK... 0218

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: H. D. M. 0076

    VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: 2. 0078

    ANDRÁD SÁMUEL: A' MAGYAR DÉMOCRITUS ÉLETÉNEK DÉLIG VALÓ RÉSZE. 0006

    ANDRÁD SÁMUEL: A' MAGYAR DÉMOCRITUS ÉLETÉNEK DÉLIG VALÓ RÉSZE. 0012

    ALTORJAI B. APOR PÉTER: METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE. AVAGY AZ ERDÉLYI RÉGI SZOKÁSOK ÉS RENDTARTÁSOK, AZ KIK VOLTAK S MÚLTANAK, S ÚJAK SZÁRMAZTANAK. 0315

    BR. APOR PÉTER: APOR PÉTER FOGSÁGÁRÓL. (TÖREDÉK.) 0003

    BR. APOR PÉTER: AZ CATHOLICA RELIGIÓRÓL. 0098

    ARANKA GYÖRGY: EMBER, VILÁG, ISTEN EGY PHILOSOPHIAI ELMÉLKEDÉS. 0005

    ARANKA GYÖRGY: ELME JÁTÉKAI. 000V

    TÖVISSI L. BARO BÁLINTITT JÁNOS: KODRUS 0011

    TÖVISSI L. BARO BÁLINTITT JÁNOS: KODRUS. 0097

    BÁRÓCZi SÁNDOR: ERKÕLTSI LEVELEK [000I]

    BÁRÓCZY SÁNDOR: ERKÕLTSI LEVELEK. 0231

    BÁROTZI SÁNDOR: ERKÕLTSI MESÉK. [000I]

    BÁROTZI SÁNDOR: ERKÕLTSI MESÉK. 0068

    BÁROTZI SÁNDOR: LÉONORKA. 0241

    BÁRÓTZI SÁNDOR: KASSÁNDRA. [000I]

    BÁRÓTZI SÁNDOR: KASSÁNDRA. [000IX]

    BÁRÓTZI SÁNDOR: KASSÁNDRA. 0001

    BÁRÓTZI SÁNDOR: ÁMÁLIA TÖRTÉNETEI. 0001

    BÁRÓTZI SÁNDOR: AMÁLIA TÖRTÉNETEI. 0009

    BÁRÓTZI SÁNDOR: AMÁLIA TÖRTÉNETEI. 0050

    BARANYI LÁSZLÓ: HEVERÉS PÁRNÁJA. AZ AZ: A' KI NEM MUNKÁLKODIK NE-IS EGYÉK. 0003

    BARANYI LÁSZLÓ: HEVERÉS PÁRNÁJA. AZ AZ: A' KI NEM MUNKÁLKODIK NE-IS EGYÉK. 0016

    BARCSAY ÁBRAHÁM

        MAGYAR VERS ÍRÁSRA VALÓ ÖSZTÖNZÉS. A' COMMINGE' FORDÍTÓJÁNAK. 0063

        LENGYEL, TÖRÖK, MOSKA HABORÚ' KEZDETÉN. 0070

        VÁLASZ. 0081

        BACCHUS, 'S A' TOKAJI BOR' EREDETE. 0084

        A' SZERÖ ELETE' MÓDJÁT VÁLTOZTATJA. 0093

        ELÖBBI LAKÁSÁTÓL BÚTSÚZIK. 0100

        HAMVAZÓ SZERDÁRA. 0101

        EGY NAGYSAGOS ASZSZONYSÁGNAK INTÉSÉRE. 0110

        SORSÁT ÁTKOZZA HOGY EL KELLETT VÁLNI BARÁTJÁTÓL. 0114

        FARSANGGAL TÖRTÉNT VEREKEDÉS PESTEN. 0115

        LAKADALOM' MÓDJA AZ OLÁHOKNÁL. 0117

        HÍVSÁG' LÁTÁSAKOR GERJEDETT JÁMBOR ÉRZÉS: 0122

        SZERELMES VITÉZ EGY TUDÓS MAGYAR FÖ ASZSZONYSÁGNAK. 0130

        TUDOMÁNYOK' NEVELKEDÉSÉRÖL, BUDAI ERDÖBENN. 0206

        ARKADIA' LE ÍRATÁSA. 0222

        A KÁVÉRA. 0045

        A JÁMBOR EVEZÕ. 0045

        AZ ISZÁKOS PRÓKÁTOR. 0046

        [FOSZLÁNY.] 0046

        A POÉTÁKHOZ. 0046

        [VÁLASZ MÁRTONFI JÓZSEF PÜSPÖK VERSÉRE.] 0047

        MIDÕN B. H. A DUNÁT ÉS BALATONT ÁTALÚSZTA VOLNA. 0047

        [KÖSZÖNTÕ.] 0048

        AZ ÉVA ALMÁJÁNAK EREDETE S ÉRTELME. RADVÁNSZKY JÁNOSNÉNAK. 0049

        [ELMÉLKEDÉS A HÁBORÚRÓL.] 0049

        [ÁLOMFEJTÉS.] 0052

        [BUDAI ZSINAT UTÁN.] RADVÁNSZKY JÁNOSNAK. 0054

        [FURCSA VERSEIÉRT BOCSÁNATOT KÉR.] RADVÁNSZKY JÁNOSNÉHOZ. 0057

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0021

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0103

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0205

    BARÓTI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG 0072

    BARÓTI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0173

    BARÓTI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0319

    BARÓTHi SZABÓ DÁVID: AZ ÖSZI MÚLATSÁGNAK VÉGE LÉVÉN, VIRTTHÖL BÚTSÚ VÉTEL. 0006

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: A' VÍZNEK NAGY ÁRADÁSÁRÓL. 0008

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: A' DUNÁN LÉVÖ HAJÓZÁSRÓL. 0167

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: SOKADALOM. 0168

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: NÖSÖK. 0169

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: ZEUKDESTÖL ÍRATOTT AGG NÖ. ASKLEPIADES RENDI SZERÉNT. 0266

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: AZ EGÉSSÉG MEG TARTÁSÁRÓL. 0271

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: AZ EGESSÉG VÍDELMEZÉSÉRÖL. 0274

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: AZ EGESSÉG VISZSZA NYERÉSÉRÖL. 0275

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: EGY-NÉMELLY KIS-ASZSZONY. 0084

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID:FARKAS-ALKU, AGG REGE. 0100

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: ROSZSZ FELESÉG. 0145

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: VERSENGÉS. 0146

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: ÁLLHATATOSSÁGOT MÚTAT MELLY RITKA BARÁTTSÁG! 0152

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: ÖN' MAGADAT GYÖZD-MEG. 0153

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: HORÁTZNAK MÉTZÉNÁSHOZ ÍRTT ÓDÁJÁT (MELLYBEN MÁSOKNAK KÜLÖMBFÉLE DOLGOKRA VONSZÓ INDÚLATJAIK, AMANNAK PEDIG A' LANTOS VERSEKRE VALÓ HAJLANDÓSÁGA LE-RAJZOLTATIK) UGYAN AZON MÉRTÉKRE ÍGY FORDÍTHATJUK MAGYARÚL. 0159

    BARÓTHI SZABÓ DÁVID: VIRGILIUS' RENDI SZERÉNT. VIRT. 0005

    BARÓTI SZABÓ DÁVID: ÉNÉIS. 0017

    BARÓTI SZABÓ DÁVID: ÉNÉIS. 0005

    BARTZAFALVI SZABO DÁVID: SZIGETVÁRT KLASTROMI TÖRTÉNETE. 0001

    BARTZAFALVI SZABO DÁVID: SZIGVÁRT KLASTROMI TÖRTÉNETE. 0620

    BARTSAI LÁSZLÓ: A' GYERMEKI SZERETETKEN EREJE. 0204

    BATSÁNYI JÁNOS

        BIZTATÁS. 0007

        A HALDOKLÓ ORCZY ISTVÁNHOZ. 0008

        BÁRÓ ORCZI ISTVÁN HALÁLÁRA. 0009

        FELÍRÁS. 0010

        FÁNNIHOZ. (Jacobi után) 0011

        KLÓRISHOZ. 0012

        BÁRÓTZI SÁNDORHOZ. (Budáról, 1786) 0013

        ETENDIRE. 1787. 0014

        BÚCSÚVÉTEL. Gr. Mniszech Mária Amália sírjánál, Duklán, 1787.

        GRÓF ANDRÁSY MÁRIA KISASSZONY HALÁLÁRA. Elégiának töredéke. - 1788. 0016

        SZÜLETÉSI VERS. 0018

        A MARTINYESTI ÜTKÖZETEN ELESETT MAGYAR VITÉZEK SÍRKÖVÉRE.

        SERKENTÕ VÁLASZ. VIRÁG BENEDEKHEZ, 1789. (SZÉKESFEHÉRVÁRRA) 0020

        A FRANCIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA. (KASSÁN, 178)

        OSSZIÁN UTOLSÓ ÉNEKE. Méltóságos báró Orczy Lõrinc generál úrhoz.

        BARÁTSÁGOS LEVÉL. 0088

        A' FORDÍTTÁSRÓL. 0101

        BESZÉD

        ELÕSZÓ.

        A' MAGYAR TUDÓSOKHOZ. 0057

        ELÕBESZÉD. 0231

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: A' TUDOMÁNYOK' KIRÁLYI MINDENSÉGÉNEK BUDÁN VALÓ HELYHEZTETÉSEKOR. ZENGÕ HANG. 0015

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: ERKÖLTSI KÜLÖNÖSSÉGEK VAGY OKOS ELMÉNEK JÓSÁGOS MULATOZÁSAI. 0001

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: ERKÖLTSI KÜLÖNÖSSÉGEK VAGY OKOS ELMÉNEK JÓSÁGOS MULATOZÁSAI. 0100

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: ERKÖLTSI KÜLÖNÖSSÉGEK VAGY OKOS ELMÉNEK JÓSÁGOS MULATOZÁSAI. 0123

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: JOAS JUDAENAK KIRÁLYA. 0011

    BENYÁK BERNARD JÓZSEF: JOAS JUDAENAK KIRÁLYA. 0029

    BERZEVICZY PÁL: ALCIDES A' VÁLASZ-ÚTON. 0024

    BESSENYEI SÁNDOR: ELVESZTETT PARADITSOM. [II]

    BESSENYEI SÁNDOR: ELVESZTETT PARADITSOM. 0009

    BESSENYEI GYÖRGY

        A' FILÓSÓFUS. 0003

        A' FILÓSÓFUS. 0088

        A HÁRMAS VITÉZEK VAGY TRIUM- VIRÁTUS. 099

        A HOLMI. 0223

        A HOLMI. 0244

        A HOLMI. 0331

        A HOLMI 0340

        A HOLMI 0373

        AZ "ÖSHOLMI". 0095

        AZ "ÖSHOLMI". 0121

        AZ "ÖSHOLMI". 0127

        A MAGYAR NEMZETNEK SZOKÁSAIRÓL, ERKÖLCSEIRÕL, URALKODÁSÁNAK MÓDJAIRÓL, TÖRVÉNYEIRÕL ÉS NEVEZETESEBB VISELT DOLGAIRÓL. 0014

        A MAGYAR NÉZÖ. 0014

        A TÖRVÉNYNEK ÚTJA. 0012

        TUDÓS TÁRSASÁG. 0049

        ÁGIS TRAGÉDIÁJA. 0009

        ANYAÍ OKTATÁS. 0007

        AZ EMBERNEK PRÓBÁJA. 0117

        AZ EMBERNEK PRÓBÁJA. 0153

        AZ ESZTER-HÁZI VÍGASSÁGOK. 0008

        DELFÉN. 0021

        BUDA TRÁGÉDIÁJA. [0005]

        BUDA TRÁGÉDIÁJA. 0018

        HUNYADI. 0052

        HUNYADI JÁNOS ÉLETE ÉS VISELT DOLGAI. 0001

        HUNYADI JÁNOS ÉLETE ÉS VISELT DOLGAI. 0050

        A' TISZÁNAK REGGELI GYÖNYÖRÜSÉGE. 0092

        AZ ESZTENDÕNEK NÉGY RÉSZEIRÜL. TAVASZ. 0095

        NYÁR. 0098

        ÕSZ. 0100

        LAIS VAGY AZ ERKÖLCSI MAKACS. 0053

        MAGYARSÁG. 0003

        BESZÉD AZ ORSZÁGNAK TÁRGYÁRUL. 0073

        A TÁRSASÁGNAK EREDETE ÉS ORSZÁGLÁSA 0089

        A' TÁRSASÁGNAK EREDETE ÉS ORSZÁGLÁSA 0130

        MAGYAR ORSZÁGNAK TÖRVÉNYES ÁLLÁSA 0236

        AZ ÉRTELEMNEK KERESÉSE E' VILÁGNAK TESTÉBEN ÉS HATÁRA, ANNAK ISMÉRETIBEN. 0449

        AZ ÉRTEEMNEK KERESÉSE E' VIÁGNAK TESTÉBEN ÉS HATÁRA, ANNAK ISMÉRETIBEN. 0484

        RÓMÁNAK VISELT DOLGAI. 0031

        RÓMÁNAK VISELT DOLGAI. 0053

        RÓMÁNAK VISELT DOLGAI. MÁDODIK RÉSZ. 0042

        RÓMÁNAK VISELT DOLGAI. MÁSODIK RÉSZ. 0114

        TARIMÉNES UTAZÁSA. 0033

        TARIMÉNES UTAZÁSA. 0396

        TOLERANTIA. 0068

    BETHLENI BETHLEN KATA, GRÓFNÕ: IRÁSAI ÉS LEVELEZÉSE. 0008

    BETHLENI BETHLEN KATA, GRÓNÕ: IRÁSAI ÉS LEVELEZÉSE. 0061

    BÍRÓ MÁRTON: FRAGMENTUM REGNORUM, ORSZÁGOKNAK ERÕSSÉGE. [0363]

    K. BOÉR SÁNDOR: ÁRGÉNISSE. 0001

    K. BOÉR SÁNDOR: ÁRGÉNISSE. 0174

    K.BOÉR SÁNDOR: A FORMENTÉRAI REMETE. 0123

    K. BOÉR SÁNDOR: KI LÉGYEN Õ? 0167

    BORNEMISZSZA JÁNOS: SZOMORU JÁTÉ IGAZ HITÉT MEG- VETÕ LÉLEKNEK SZABADOS ÉLETE. 0015

    BORNEMISZSZA JÁNOS: SZOMORU JÁTÉK IGAZ HITÉT MEG- VETÕ LÉLEKNE SZABADOS ÉLETE. 0057

    CSÍZI ISTVÁN: FÖ STRÁZSAMESTER CSÍZI ISTVÁNNAK NEMES MÓLNÁR BORBÁLÁVAL AZ ERKÖLTS PALLÉROZÁSÁT, ÉS A' SZÍV MEG-JOBBÍTÁSÁT TÁRGYAZÓ VERSES LEVELEZÉSEI, MELLYEK LEG-INKÁBB BETEGES ÁLLAPATTYÁBAN MUNKÁLTATTAK. 0136

    CSIKSOMLYÓI ISKOLADRÁMÁK 0072

    CSIKSOMLYÓI ISKOLADRÁMÁK 0097

    CSIKSOMLYÓI ISKOLADRÁMÁK 0116

    CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

        GRÓF ERDÕDYNÉ Õ NAGYSÁGÁHOZ. 0003

        AZ ÉN POÉZISOM' TERMSZETE. 0014

        AZ ÉJNEK ISTENIHEZ. 0025

        AZ ESZTENDÕ' IV SZAKASSZA. 0028

        A' RÓZSABIMBÓHOZ. 0029

        AZ ÉJ, ÉS A' CSILLAGOK. 0031

        A' BÁTORTALAN SZERELMES. 0038

        A' DUNA' NIMFÁJA. 0041

        TATRTÓZKODÓ KÉRELEM. 0044

        DÉLI AGGODALOM. 0050

        MEGKÖVETÉS. 0055

        AZ ESKÜVÉS. 0059

        A' FEKETE PECSÉT. 0061

        SZEMREHÁNYÁS. 0111

        A' TÁVOLRÓL KÍNZÓ. 0115

        ÚJESZTENDEI GONDOLATOK. 0116

        A' BÉKEKÖTÉSRE. 0123

        KÖSZÖNTÕ. 0127

        HABOZÁS. 0130

        SIRALOM. 0157

        BARÁTOMNAK. 0159

        A' TIHANYI EKHÓHOZ. 0161

        MÉG EGYSZER LILLÁHOZ. 0165

        BÁCSMEGYEY' LEVELEIRE. 0168

        AZ ESTVÉHEZ. 0170

        A' PILLANGÓHOZ. 0174

        A' REMÉNYHEZ. 0178

    DEBRECZENI DIÁKIRODALOM A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN 0020

    DEBRECENI DIÁKIRODALOM A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN 0077

    AZ 1764-I DIAETA IRODALMI EMLÉKEIHEZ 0479

    DUGONICS ANDRÁS: A' GYAPJAS VITÉZEK. ELSÖ KÖNYV. 0218

    DUGONICS ANDRÁS: A' GYAPJAS VITÉZEK. MÁSADIK KÖNYV. 0396

    DUGONICS ANDRÁS: A' GYAPJAS VITÉZEK. MÁSADIK KÖNYV. 0425

    DUGONICS ANDRÁS: SZERECSENEK. ELSÖ KÖNYV. 0072

    DUGONICS ANDRÁS: SZERECSENEK. ELSÖ KÖNYV. 0349

    DUGONICS ANDRÁS: SZERECSENEK. MÁSADIK KÖNYV. 0267

    DUGONICS ANDRÁS: SZERECSENEK. MÁSADIK KÖNYV. 0420

    DUGONICS ANDRÁS: AZ ARANY PERECZEK. 0167

    DUGONICS ANDRÁS: AZ ARANY PERECZEK. 0349

    DUGONICS ANDRÁS: FÖLJEGYZÉSEI. 0011

    DUGONICS ANDRÁS: FÖLJEGYZÉSEI. 0115

    DUGONICS ANDRÁS: JELES TÖRTÉNETEK. ELSÖ KÖNYV. 0024

    DUGONICS ANDRÁS: JELES TÖRTÉNETEK. ELSÖ KÖNYV. 0187

    DUGONICS ANDRÁS: JELES TÖRTÉNETEK. MÁSADIK KÖNYV. 0039

    DUGONICS ANDRÁS: JELES TÖRTÉNETEK. MÁSADIK KÖNYV. 0305

    DUGONICS ANDRÁS: RÓMAI TÖRTÉNETEK. 0306

    DUGONICS ANDRÁS: TÉTÉNYNEK ÉKESSÉGE. 0049

    DUGONICS ANDRÁS: TRÓJA' VESZEDELME. 0274

    ÉDES GERGELY: A' TEOSI ANAKREON' VERSEI 0074

    ÉDES GERGELY: ÍRAMATI ÉS DANÁI. 0007

    ÉDES GERGELY: KESERVEI ÉS NYÁJJASKODÁSAI. 0138

    ENDRÕDY JÁNOS (SZERK.): A' MAGYAR JÁTÉK-SZÍN. ELSÖ ESZTENDÖ. ELSÖ KÖTET.

    FALUDI FERENTZ: BÖLTS EMBER VAGY IS AZ ERKÖLTSES BÖLTSESÉGRE VEZÉRLÖ RÖVID OKTATÁSOK. 0001

    FALUDI FERENTZ: BÖLTS EMBER VAGY IS AZ ERKÖLTSES BÖLTSESÉGRE VEZÉRLÖ RÖVID OKTATÁSOK. 0143

    FALUDI FERENTZ: BÕLTS, ÉS FIGYELMETES UDVARI EMBER. 0008

    FALUDI FERENTZ: BÕLTS, ÉS FIGYELMETES UDVARI EMBER. 0051

    FALUDI FERENTZ: BÕLTS, ÉS FIGYELMETES UDVARI EMBER. 0102

    FALUDI FERENTZ: I. ÉNEK. KRÍSZTÖ ÉNEK. 0021

    FALUDI FERENTZ: II. ÉNEK. FELELÖ ÉNEK. 0022

    FALUDI FERENTZ: III. ÉNEK. A' TAVASZ. 0025

    FALUDI FERENTZ: XXXI. ÉNEK. A' FESZÜLETHEZZ. 0077

    FALUDI FERENTZ: A' PÁSZTOR KÖLTÉSRÖL VALÓ OKTATÁS. 0135

    FALUDI FERENTZ: MAGYAR KÖZ MONDÁSOK. 0117

    FALUDI FERENTZ: ISTENES JÓSÁGRA, ÉS SERNENTSÉS BÓLDOG ÉLETRE OKTATOTT NEMES ASZSZONY. 0017

    FALUDI FERENTZ: ISTENES JÓSÁGRA, ÉS SZERENTSÉS BÓLDOG ÉLETRE OKTATOTT NEMES ASZSZONY. 0087

    FALUDI FERENTZ: ISTENES JÓSÁGRA, ÉS SZERENTSÉS BÓLDOG ÉLETRE OKTATOTT NEMES EMBER. 0016

    FALUDI FERENTZ: ISTENES JÓSÁGRA, ÉS SZERENTSÉS BÓLDOG ÉLETRE OKTATOTT NEMES EMBER. 0053

    FALUDI FERENTZ: SZENT EMBER VAGY-IS SZENT ÉLETRE VEZÉRLÖ ISTENES OKTATÁSOK. 0079

    FALUDI FERENTZ: TÉLI ÉJTSZAKÁK. 0007

    FALUDI FERENTZ: TÉLI ÉJTSZAKÁK. 0032

    FALUDI FERENTZ: TÉLI ÉJTSZAKÁK. 0272

    FEJÉR ANTAL: A' FÛREDI SAVANYÚ VIZNEK HASZNÁRÚL KI ADOTT VERSEK. [0001]

    FÖLDI JÁNOS: HALOTTI VERS? EDGY GYENGE SZÜLÖTT TEMETÉSÉRE 1781-BEN. (ANAPESZTUSZ-MÉRTÉKEKRE,) 0127

    FÖLDI JÁNOS: EDGY TÉLI VÍG NAPRA. 0128

    FÖLDI JÁNOS: HOZZATOK MÚSÁK VIRÁGOT... 0128

    FÖLDI JÁNOS: A' PESTRÕL 'S BUDÁRÓL 4-DIK AUGUSTI ÚTNAK INDÚLT M. GRÓF GYULAY 'S ESZTERHÁZY NEMES MAGYAR REGEMENTJEIT ILLY VERSEKKEL KISÉRÉ-KI F. J. 0128

    FÖLDI JÁNOS: KORNIDES DÁNIEL HALÁLÁRA. 0131

    FÖLDI JÁNOS: BUDA VÁRÁNAK A' TÖRÖKTÕL LETT VISZSZA-VÉTELÉNEK SZÁZADIK ESZTENDEJE. IRATTATOTT PESTEN 1786- DIK, 10-KÉN SEPTEMBERNEK. 0132

    FÖLDI JÁNOS: JULISKA. KATULLUS LXVII-DIK VERSE' KÖVETÉSÉRE. 0137

    FÖLDI JÁNOS: A' LE-SZÁLT GALAMBHOZ. 0137

    FÖLDI JÁNOS: ENYIM JULISKA.

    FÖLDI JÁNOS: HETEDIK ALAGYA. A' GALATÉA' SZEMEIRÕL. 0174

    GELEI JÓZSEF: HALLÓNAK BÓLDOG ESTVÉJE. 0217

    GELEI JÓZSEF: HALLÓNAK BÓLDOG ESTVÉJE. 0345

    GELEI JÓZSEF: IFIABBIK ROBINZON. 0007

    GELEI JÓZSEF: IFIABBIK ROBINZON. 0070

    GELEI JÓZSEF: IFIABBIK ROBINZON. 0333

    TAPOLTZAI GINDL JÓ'SEF ÁGOSTON: TELEMAK ÉS ALYPSÓ. 0007

    GVADÁNYI JÓZSEF: A' MOSTAN FOLYÓ TÖRÖK HÁBORÚRA TZÉLZÓ GONDOLATOK. 0132

    GVADÁNYI JÓZSEF: A' MOSTAN FOLYÓ TÖRÖK HÁBORÚRA TZÉLZÓ GONDOLATOK. 0203

    GVADÁNYI JÓZSEF: A' FALUSI NÓTÁRIUSNAK ELMÉLKEDÉSEI, BETEGSÉGE, HALÁLA, ÉS TESTAMENTOMA. 0026

    GVADÁNYI JÓZSEF: A' FALUSI NÓTÁRIUSNAK ELMÉLKEDÉSEI, BETEGSÉGE, HALÁLA, ÉS TESTAMENTOMA. 0153

    GVADÁNYI JÓZSEF: A' NEMES MAGYAR DÁMÁKHOZ ÉS ASZSZONYOKHOZ SZÓLLÓ VERSEK. [0003]

    GVADÁNYI JÓZSEF: NÁNDOR FEJÉR VÁRNAK MEGVÉTELE. 0012

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0001

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0046

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0074

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0116

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0255

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0297

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0444

    GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK'. 0525

    GVADÁNYI JÓZSEF: ÚNALMAS ÓRÁKBAN VAGY-IS A' TÉLI HOSZSZÚ ESTVÉKEN VALÓ IDÖ TÖLTÉS. 0028

    GVADÁNYI JÓZSEF: ÚNALMAS ÓRÁKBAN VAGY-IS A' TÉLI HOSZSZÚ ESTVÉKEN VALÓ IDÖ TÖLTÉS. [0050]

    ADÁNYI JÓZSEF: VERSES LEVELEZÉS, A' MELLYET FOLYTATOTT GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF MAGYAR LOVAS GENERÁLIS NEMES FÁBIÁN JULIÁNNÁVAL. 0001

    GVADÁNYI JÓZSEF: DONITS ANDRÁSHOZ ÍRT LEVELEI VÁLASZAIKKAL. 0053

    GYÖRFI JÓSEF: KLIMIUS MIKLÓSNAK FÖLD ALATT VALÓ UTJA. 0001

    GELEI JÓZSEF: KLIMIUS MIKLÓSNAK FÖLD ALATT VALÓ UTJA. 0280

    HÁZI KERESZT VAGY SZABAD AKARATBÓL FEL VÁLLALT HOSZSZAS TORTÚRA. 0003

    HÁZI KERESZT VAGY SZABAD AKARATBÓL FEL VÁLLALT HOSZSZAS TORTÚRA. 0023

    HALLER LÁSZLÓ: TELEMAKUS BUJDOSÁSÁNAK TÕRTÉNETEI. 0327

    HATVANY PÁL: NÉMELLY FEL-JEGYZÉSRE MÉLTÓ TÖRTÉNETEK. 0013

    HATVANY PÁL: NÉMELLY FEL-JEGYZÉSRE MÉLTÓ TÖRTÉNETEK. 0255

    HATVANYPÁL: NÉMELLY FEL-JEGYZÉSRE MÉLTÓ TÖRTÉNETEK. 0283

    HATVANY ISTVÁN: KLEMENTINA AVAGY A' TESTAMENTOM. 0005

    HERMÁNYI DIENES JÓZSEF: NAGYENYEDI DEMOKRITUS.

    ILLEI JÁNOS: PTOLOMAEUS. 0077

    ILLEI JÁNOS: TITUS. 0159

    ILLEI JÁNOS: TORNYOS PÉTER. 0005

    ILLEI JÁNOS: TORNYOS PÉTER. 0042

    KÁRMÁN JÓZSEF

        A' VALLÁS' SZERETETRE-MÉLTÓ- VÓLTA. 0001

        A' HAZA-SZERETET. 0015

        EGGY- ÚJJ-HÁZAS' LEVELEI BARÁTJÁHOZ. 0101

        FANNI. 0150

        A' FEJ-VESZTESÉG. 0157

        A' FEJ-VESZTESÉG. 0197

        PETRÁRKA' REMETESÉGE. 0208

        AZ ÁLTALVÁLTOZOTT TÖRPE' FOLYTATÁSA. 0001

        SZERETET ÉS HÁZASSÁG. 0053

        SZERETET ÉS HÁZASSÁG. 0061

        A' MÓDI. 0065

        MESÉK. 0095

        ELIZA. 0111

        FANNI' HAGYOMÁNYAI. 0201

        ANEKDOTÁK. 0251

        NAGY SÁNDOR, ÉS A HALHATATLANSÁG FORRÁSA. 0271

        A' KÍNTSÁSÓ. 0001

        A' KÍNTSÁSÓ. 0059

        TZULMIRA EGY ARABIAI TÜNDÉRMESE. 0072

        EGY ELMÉLKEDÉS A' SZÉP MESTERSÉGEKBÖL. 0082

        A' WINDSORI ERDÖ. 0112

        FANNI HAGYOMÁNYAI' FOLYTATÁSA. 0136

        A' NEMZET' TSINOSODÁSA. 0263

        A' MAGYAR ASSONYI NEMHEZ. 0301

    KALMÁR GYÖRGY: PRODROMUS IDIOMATIS. 0298

    KAZINCZY FERENC

        A' BOT-CSINÁLTA DOCTOR. 0043

        AZ ÉN ÉLETEM

            0035
            0069
            0096
            0109
            0113
            0161
            0185
            0200
            0234
            0256
            0265
            0299
            0317
            0324
            0333
            0339
            0349
            0377
            0402
            0409
            0413
            0440
            0462
            0481
            0493
            0519
            0529
            0537
            0547
            0567

        BÁCSMEGYEINEK ÖSZVE-SZEDETT LEVELEI. [A3]

        BÁCSMEGYEINEK ÖSZVE-SZEDETT LEVELEI. 0001

        BÁCSMEGYEINEK ÖSZVE-SZEDETT LEVELEI. 0039

        BÁCSMEGYEINEK ÖSZVE-SZEDETT LEVELEI. 0217

        FOGSÁGOM NAPLÓJA. 0023

        FOGSÁGOM NAPLÓJA. 0106

        FOGSÁGOM NAPLÓJA. 0167

        GESZNER' IDYLLIUMI. [*2]

        GESZNER' IDYLLIUMI. 0043

        GESZNER' IDYLLIUMI. 0256

        GESZNER' IDYLLIUMI. 0270

        HERDERNEK PARAMYTHIONJAI. [0007]

        HERDERNEK PARAMYTHIONJAI. 0035

        SZTELLA. 0035

        SZTELLA. 0063

        A' VAK LANTOS. 0109

        A' VAK LANTOS. 0117

    KÉT KÖLTEMÉNY AZ 1764-IKI DIAETÁRÓL. 0451

    KÉT KÖLTEMÉNY AZ 1764-IKI DIAETÁRÓL. 0456

    KERESKÉNYI ÁDÁM: MAURITIUS TSÁSZÁR. 0005

    KERESKÉNYI ÁDÁM: MAURITIUS TSÁSZÁR. 0063

    KIS JÁNOS: HERKULES VÁLASZTÁSA. [0009]

    KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0044

    KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0065

    KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0180

    KLOBUSICZKI ANTAL: HASZNOS MÚLATSÁG. 0014

    KLOBUSICZKI ANTAL: HASZNOS MÚLATSÁG. 0092

    KÓNYI JÁNOS: ÁBEL KAIN ÁLTAL LETT HALÁLA. [I]

    KÓNYI JÁNOS: ÁBEL KAIN ÁLTAL LETT HALÁLA. 0001

    KÓNYI JÁNOS: ÁRTATLAN MULATSÁG. 0044

    KÓNYI JÁNOS: AZ ELSÖ HAJÓS. 0060

    KÓNYI JÁNOS: DÍSZES ERKÖLTSEKRE TANITÓ BESZÉDEK. 0003

    KÓNYI JÁNOS: DÍSZES ERKÖLTSEKRE TANITÓ BESZÉDEK. 0089

    KÓNYI JÁNOS: GELLERT' PROFESSORNAK ERKÖLTSÖS MESÉI ÉS ELÖ-BESZÉLLÉSEJ. 0013

    KÓNYI JÁNOS: GELLERT' PROFESSORNAK ERKÖLTSÖS MESÉI ÉS ELÖ-BESZÉLLÉSEJ. 0019

    KÓNYI JÁNOS: GELLERT' PROFESSORNAK ERKÖLTSÖS MESÉI ÉS ELÖ-BESZÉLLÉSEJ. 0033

    KÓNYI JÁNOS: GELLERT' PROFESSORNAK ERKÖLTSÖS MESÉI ÉS ELÖ-BESZÉLLÉSEJ. 0050

    KÓNYI JÁNOS: ELME-FUTTATÁSOK. 0070

    KÓNYI JÁNOS: ELME-FUTTATÁSOK. 0161

    KÓNYI JÁNOS: GRÓF VALTRON, AVAGY A' SZUBORDINÁTZIO. 0048

    KÓNYI JÁNOS: GRÓF VALTRON, AVAGY A' SZUBORDINÁTZIO. 0112

    KÓNYI JÁNOS: MAGYAR HADI ROMÁN. 0001

    KÓNYI JÁNOS: MAGYAR HADI ROMÁN. 0200

    KÓNYI JÁNOS: ORFEUS, ÉS EURIDITZE. 0026

    KÓNYI JÁNOS: XIV-DIK KELEMEN PÁPÁNAK AMA' NAGY EMLÉKEZETÜ GANGANELLINEK LEVELEI. 0212

    KÓNYI JÁNOS: VÁRTA MULATSÁG, AVAGY ÁRMÁN KIRÁLYNAK, ÉS FLORINA KIS-ASSZONYNAK TÜNDÉRES ÉS RITKA TÖRTÉNETEI. [I]

    KÓNYI JÁNOS: VÁRTA MULATSÁG, AVAGY ÁRMÁN KIRÁLYNAK, ÉS FLORINA KIS-ASSZONYNAK TÜNDÉRES ÉS RITKA TÖRTÉNETEI. 0078

    KOVÁTS FERENTZ: A' PULPITUS. 0072

    KOHÁRY ISTVÁN: A' SZERENCSE FORGANDÓ VOLTÁRÚL. 0001

    KOHÁRY ISTVÁN: MAGYAR ORSÁGNAK ELVESZETT SZABADSÁGÁN, S-TÕRÕK IGAJÁBAN ESET SORSÁN? JAI IGEN MÉLTÓ KESEREGNEM. 0008

    KOHÁRY ISTVÁN: SOK FÉLE KERESZTEL EL-KESEREDET EMBERNEK KI-KOHOLT VERSE. 0011

    KOHÁRY ISTVÁN: ÛDÕ MULATÁS KÕZBEN SZERZETT VERSEK. 0010

    KOHÁRY ISTVÁN: ÛDÕ MULATÁS KÕZBEN SZERZETT VERSEK. 0044

    KOVÁTS JÓSEF: A' VALLÁS, AVAGY AZ IFFJABB RACINNEK A' VALLÁSRÓL ÍROTT MUNKÁJA. 0127

    KOVÁTS JÓ'SEF: MAGYAR ÉNEIS. ELSÖ DARAB. 0031

    KOVÁTS JÓ'SEF: MAGYAR ÉNEIS. ELSÖ DARAB. 0235

    KOVÁTS JÓ'SEF: MAGYAR ÉNEIS. MÁSODIK DARAB. 0112

    KOLUMBAN JÁNOS: VIDA GYÖRGY HISTÓRIÁJA. [0001]

    KOVÁSZNAI SÁNDOR: AZ EMBERNEK TISZTÉRÖL ÉS KÖTELESSÉGEIRÖL. 0017

    KOVÁSZNAI SÁNDOR: AZ EMBERNEK TISZTÉRÖL ÉS KÖTELESSÉGEIRÖL. 0116

    MIKES KELEMEN:
    TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS LEVELEK.

        0007
        0022
        0039
        0046
        0052
        0063
        0071
        0078
        0090
        0097
        0132
        0145
        0164
        0175
        0194
        0201
        0213
        0229
        0245
        0270
        0289
        0298

    MULATSÁGOS NAPOK.

        0013
        0039
        0049
        0067
        0076
        0079
        0106
        0138
        0162
        0225
        0785

    AZ IFJAK KALAUZA. 0162

    PÁLOS ISKOLA-DRÁMÁK A XVIII. EVSZÁZBÓL. 0025

    PÁLOS ISKOLA-DRÁMÁK A XVIII. ÉVSZÁZBÓL. 0049

    PÁLOS ISKOLA-DRÁMÁK A XVIII. ÉVSZÁZBÓL. 0066

    PÉTZELI JÓ'SEF: HASZONNAL MÚLATTATÓ MESÉK. 0069

    PÉTZELI JÓZSEF: HERVEY' SÍRHALMAI ÉS ELMÉLKEDÉSEI.

    PÉTZELI JÓZSEF: ZAYR TRÁGÉDIA. 0068

    A' TISZTESÉGRE VÁGYÓDÓK. VÍG-JÁTÉK. 0009

    ÜRMÉNYI MAXIMILIAN: ELMÉLKEDÉS AZ EMBERRÖL. 0046

    ÜRMÉNYI MAXIMILIAN: ELMÉLKEDÉS


http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/corpus.htm