ÍRÁSKÉP: Sarnyai Tibor: Oldás és kötés

A betűk szép sorát egy szövegben több írásjel szakíthatja meg, ezek közül talán az a bizonyos vízszintes vonal a legproblémásabb. Különösen, mert az irodai szövegszerkesztő programok automatikus javítása is néha – finoman szólva – furcsán oldja meg ezek használatát.
A tipográfia három kötőjelet ismer, a divizt (-), a félkvirtmínuszt (en dash, –) és kvirtmínuszt (em dash, —). A magyar helyesírás ebből kettőt használ, a divizt kötőjelnek, a félkvirtmínuszt pedig gondolatjelnek (esetenként, szerintem megtévesztően, nagykötőjelnek) nevezi. Lássuk, milyen szabályok vonatkoznak ezekre.
.

Kötőjel (diviz)

A kötőjel a legkevésbé problematikus írásjelünk, a nyelvhasználó ezt teszi ki a legtöbbször.

Kötőjelet teszünk az olyan összetett szavakban, amelyekben a szóelemek határán három azonos, mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé (például: sakk-kör, Széll-lel).
A szóismétlések, a szóösszetételek és az ikerszók esetében az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy, néha-néha, orrán-száján, gizes-gazos, meg-megállt.
Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában: tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem.
Kétezren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz.
Tulajdonnevekhez a főneveket és a belőlük képzett mellékneveket kötőjellel kapcsoljuk: Afrika-kutató, József Attila-díj.
A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak, Csepel-sziget.
Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e, merre menjünk?
Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember), nyolc-tíz (napra); 5-6 (darab), 10-12 (éves).
Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor a három azonos, mássalhangzó közvetlen találkozását, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: dzsessz-szerű
Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló nevekhez a képzőket: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; New York-i.
Kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez a képzőket: Eötvös-féle, Népszabadság-beli (cikk) stb.
Kötőjellel fűzzük hozzá a néma betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Montreux-ig.
Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz a toldalékokat: 12-t, 6%-kal, az MTA-tól.
Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint.
.

Gondolatjel

Kezdődnek a problémák. Az irodai szövegszerkesztő automatikus javítása, úgymond, a „kötőjelet (- -) gondolatjelre cseréli (–)”. És általában ez az egyetlen ismert lehetőség, hogy gondolatjelet varázsoljunk a szövegünkbe. A Windows billentyűzetén ugyanis nem egyszerű előkeresni a gondolatjelet, sokan fel is adják a kikutatását. Az é és á alatti kötőjelet Shifttel együtt lenyomva aláhúzást kapunk. A numerikus billentyűzeten már nagyobb sikerrel járunk: a Ctrl + numerikus mínusz már gondolatjelet eredményez (az AltGr-rel együtt pedig em dasht). Bekapcsolt Num Lock mellett az Alt + 0150 számkombináció beírása is gondolatjelet mutat. A Word igyekszik javítani kötőjeleinket, de gondot okoz, ha a gondolatjel után más írásjel következik (például –,), ilyenkor elmarad az automatikus korrekció.
.

Mikor is van szükségünk gondolatjelre?

Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük. Ha egy összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat, ezt a közbevetett mondatot vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük.
Ha ez a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójel második tagja után ki kell tenni. Ha az idéző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem: „Ó, megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.
Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait, de ennek jelzésére nem idézőjeleket, hanem gondolatjeleket szokás használni. Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs. Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja közre. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.
A helyesírási tanácsadó által nagykötőjelnek hívott gondolatjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:
Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár), francia–spanyol (határ), Osztrák–Magyar Monarchia. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. szótárban), (láttam az) angol–brazilt (ti. mérkőzést), német–franciás (ti. szakos)
Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: Videoton–Haladáson (ti. mérkőzésen).
Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs, Duna–Majna–Rajna-csatorna; 1983–1984. évi, a 128–9. lapon, az I–IV. osztályban, Ménesi út 11–13.; az első–negyedik osztályban, kelet–nyugat irányban, a tavasz–nyár folyamán, június–július hónapban; stb.Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. e. 753 – i. sz. 456. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át, budapest–bécsi, tavaszi–nyári, június–júliusi; 1848–49-ben.
Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, Apollo–11-es.
.

Kvirtmínusz — (Alt+0151 v. AltGr+-)

A magyar szövegekben nincs ilyen írásjel, angolban a félkvirtmínusz helyett használják. Különbség, hogy előtte és utána nincs szóköz.

A szerzőről: Sarnyai Tibor, újságíró, print és online kiadványszerkesztő. Magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakos diplomát szerzett 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán. A Délmagyarország című megyei napilap tudósítójaként kezdte a szakmát, később a makói önkormányzat hetilapjának szerzője, olvasó- és tördelőszerkesztője lett. Jelenleg is ez a főállása.

Forrás:
NetLektor
http://www.netlektor.hu/2010/05/04/gondolatjel/
.

****

A mínuszok családja

.

Történeti fejlődés

Az 1841-es szabályzat[1] még csak egyféle vonal-jelet ismertet (kötő vagy kapcsoló jel). Az 1929-es szabályzat kötőjelet és (kvirtmínusz hosszúságú) gondolatjelet ismer. Az 1954-es szabályzat iktatja be először az írásjelek közé a harmadik verziót, a nagykötőjelet.

A Szabályzat 1985-ös kiadásában a „gondolatjel" és „hosszú kötőjel" szavakkal különféle funkciójú írásjeleket határoz meg, tipográfiájában viszont egységesen kvirtmínuszt használ. A gondolatjel a nem tapadóként, a kötőjel pedig tapadóként[2] viselkedik, akár kis- akár nagykötőjelről legyen szó. A mai Szabályzat csak ezeket a tulajdonságokat említi, arról, hogy a jelek milyen (nyomdai) karakterrel írandók, nem rendelkezik.

A szabályzat fényszedéses 1985-ös kiadásában levő kvirtmínusz az új, számítógépen szerkesztett 12. lenyomatában már félkvirtmínuszként szerepel: a kvirtmínusz teljesen eltűnt. (Pl. a korábbi TU-154 vagy Budapest-Bécs írásmód tehát az új lenyomatban TU-154, ill. Budapest-Bécs). Ez nyomdászati, tipográfiai váltást tükröz, de megzavarja a számítógépen írókat, hiszen nem tudni, most melyik karakter a helyes. A szabályzat tehát megnevezi ugyan, hogy pl. a TU-154-et nagykötőjellel kell írni, de nem definiálja, hogy milyen is legyen a nagykötőjel: kvritmínusz vagy félkvirtmínusz. Az új lenyomat tehát háromféle (pontosabban, az elválasztójellel együtt négy) jelet tárgyal, de csak két karaktert alkalmaz rájuk. A nagykötőjel és a gondolatjel alakjának azonosságát csak a szabályzatban használt jeleket megfigyelve tudjuk empirikusan kikövetkeztetni, holott a 10. kiadás még szövegesen is megjegyezte: [a nagykötőjel] „alakjára nézve azonos a gondolatjellel". Ez a későbbi kiadásból kikerült. A 10. kiadás egyébként láthatóan a tapadó nagykötőjelnél is alkalmaz spáciumot, ami esztétikailag megfelelőbb, mint a spácium nélkül tapadó jel; a mai szövegszerkesztők gyakorlata azonban spáciumot nem ismer.

[1] Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai. Magyar Tudós Társaság. Ötödik kiadás. Buda, 1841. [2] Tapad: nincs szóköz előtte ill. utána

Fontos:
– a gondolatjel és a nagykötőjel azonos hosszúságú jellel (félkvirtmínusszal) írandó
– a jelenlegi gyakorlatban magyar szövegekben az angol m-dash (kvirtmínusz: -) írásjelként nem használt.
– olyan esetekben, amikor a kötőjelnél hosszabb karakterek nem elérhetők, a szóköz nélkül tapadó -- forma használandó nagykötőjel helyett
.

ELVÁLASZTÁS

- kötőjel, elválasztójel, diviz (hyphen,trait d'union)
Lágy elválasztójel:
Word: ctrl+- (a rendes billentyűzeten, nem a numerikuson)
Quark: Edit->H&Js

Történet Korábban elválasztás helyett rövidítettek, ha nem fért ki egy szó, vagy jelzés nélkül választottak el. Az elválasztójel, a semipunctum a 14. századtól került használatba, eleinte kettős vagy ferde vonásként (a kötőjel egyes betűtípusokban ma is ferde vagy kettős ferde vonás).
Használat. A - jel azonos alakú, de két ellentétes célt szolgál: kötőjel funkcióban összeköt bizonyos szavakat (egy-egy, kell-e), elválasztójelként két sorba választ el egy szót. A kötőjel egyes esetekben a sor végén nem dobhatja át a kötőjel utáni tagot a következő sorba, pl. a
helyes-
e
helytelen megoldás. Ezért érdemes ilyen helyzetben törhetetlen kötőjelet használni. Kézi elválasztásra akkor van szükség, ha nagyon hosszú szavaink vannak egy sorban, és emiatt a szóköz megnő.
Az e-mail és webcímeket lehetőleg ne válasszuk el: nem triviális, hogy hogyan is lehet egyértelműen elválasztani egy kis‑jános@c‑com.nu típusú címet.

Az elválasztás hiánya miatt túl nagy szóközök
Az elkelkáposztástalaníthatatlanság például ilyen jelenséget okoz a sorkizárt bekezdésekben.
Elválasztáshoz elválasztójelet kell hasz-
nálni.
Szó első és u-
tolsó betűjét akkor se válasszuk el, ha az elvileg helyes volna. Összetett szavakat az összetétel határán válasszuk el akkor is, ha a szótagolás szerint máshol is lehetne.
Ne válasszuk el egymástól a sor végén a mértékegységet és a számot (11 kg).
Címeket ne válasszunk el.
Amikor kézzel elválasztójelet illesztünk be egy szóba, azt ne sima kötőjellel tegyük, hanem a feltételes (lágy) elválasztás karakterével (ctrl+-). Így ha később mégsem ott lesz a szó elválasztva, a - jel nem ma-rad benne a szóban. A lágy elválasztójel nem látható, ha az adott szótag nem sorvégi helyzetben van, de aktivizálódik sor végén.
A „mínuszjel" (mely nem igazi mínusz, mert az gondolatjel hosszúságú) megnyomásával egy mindkét funkcióban használható jelet kapunk, mely azonban bizonyos esetekben nem működik helyesen: sorvégen kötőjelként, sorközben elválasztóként funkcionál.
Egymás alatt lehetőleg 2-3 elválasztásnál több ne legyen, mert csúnya. Az egymás alatt található elválasztások száma a kiadványszerkesztő szoftverekben külön megadható.
Ha gondolatjelnél vagy kötőjelnél választunk el (utóbbi pl. földrajzi nevekben), a kötőjel vagy gondolatjel az elválasztójel szerepét töltse be, ne kerüljön át a következő sorba:
Luppa-
sziget
.
Szakszöveg esetén azonban az egyértelműség miatt mindkét helyen jelenjen meg a kötőjel, jelezvén, hogy nem elválasztójelről van szó:
Luppa-
-sziget
.
A magyar elválasztás szabályai jelentősen eltérnek az angol (vagy más nyelv) szabályaitól, ezért az automatikus elválasztást csak akkor szabad bekapcsolni, ha az adott program ismeri a magyar szabályokat. Ha a szoftverben található magyar elválasztóprogram, kapcsoljuk be, de ekkor is érdemes ellenőrizni (pl. összetett szavaknál): fussunk végig a sorok végén. Értelemszerűen ne használjuk a magyar elválasztóprogramot idegen nyelvű szövegre. Ha Wordben beállítjuk az adott szövegrész nyelvét, akkor ha a megfelelő programrészek rendelkezésre állnak, az elválasztást (valamint az automatikus javítási funkcióban az idézőjeleket, sorszámozást) az adott nyelvnek megfelelően végzi el.
.
TÖRHETETLEN ÉS TÖRŐ KÖTŐJELEK
.
Nonbreaking / breaking hyphen
Nem törő (törhetetlen) kötőjel: Word: ctrl+_ Quark: ctrl+= vagy ctrl+ó
Törhetetlen (nem törő) kötőjel: ha a - jelnek nem akarjuk megengedni, hogy elválasztójellé alakuljon, nem törő kötőjelet kell használni. Erre is csak ritkán van szükség, ha pl. ez: tudod-e, sorvégi helyzetbe kerül. Ez Wordben a ctrl+_ (vagyis ctrl+shift+-), Quarkban a ctrl+= vagy magyar billentyűzetkiosztás esetén a ctrl+ó billentyűparancsokkal érhető el.
A kötőjel (vagy elválasztójel) sok betűtípusban kicsit ferde, míg a gondolatjelek mindig egyenesek.
.
KISKÖTŐJEL
.
Az elválasztójellel azonos formájú a kiskötőjel, mely pl. az egy-egy vagy 8-at szókapcsolatokban fordul elő. Ezt sor végén a program elválasztójelként értelmezi, ezért ilyenkor át kell vinni a következő sorba egy elé beütött shift+enter használatával vagy nem törő változatával el kell kerülni elválasztását
A félig kihagyott szóösszetételek esetében a következőképp használjuk a kötőjelet: első- és másodfokú függvények, falfúrás és -vágás. A földrajzi nevek kötőjelezésére vonatkozó szabályokat lásd a megfelelő irodalomban! A kétezernél nagyobb, betűvel kiírt számokat kötőjellel tagoljuk (nyolcmillió-kétszázezer-hat), és idegen szavak végén a néma vagy a magyartól eltérően ejtett, valamint több szóból álló tulajdonnevekhez is kötőjellel kapcsoljuk a melléknévképzőt (Glasgow-ban, New York-i). Ha az idegen szó magánhangzóra végződik, a toldalékoláskor ez megnyúlik, amit írásban így érzékeltetünk: Rio - Rióban. Szintén kötőjelet használunk szóismétléseknél (pl. messze-messze), a mellérendelő szókapcsolatok egyes fajtáinál (pl. ide-oda, apraja-nagyja), az ikerszók egyes lazább fajtáinál (pl. gizes-gazos).
.
NAGYKÖTŐJEL, GONDOLATJEL
.
- 0150 gondolatjel (ha szóközök veszik körbe) = nagykötőjel (ha tapad a mellette lévő szavakhoz), En-Dash, félkvirtmínusz (½⁯mínusz) Wordben: ctrl+numerikus mínusz
- 0151 nagykötőjel (csak régi használatban, ma már elavult), Em-Dash, kvirtmínusz (1⁯mínusz) Wordben: ctrl+shift+ num. mínusz; Quarkban: ctrl+shift+= vagy ctrl+shift+ó
− U+2212 mínusz jel

A gondolatjel - közbeékelt gondolat használatára - az ALT+150 billentyűkombinációval hozható létre. Magyar használatában egyik oldalán sem tapad a szöveghez.
A gondolatjel és a nagykötőjel a mai magyar használatban azonos karakter (félkvirtmínusz), de a gondolatjelet szóközök veszik körbe, a nagykötőjelet (akárcsak a közönséges kötőjelet) nem: az közvetlenül tapad az előtte és utána levő szavakhoz.
Tehát a gondolatjel három karakter: szóköz-félkvirtmínusz-szóköz együttese.
Szépirodalmi kéziratokban szokás a gondolatjelet = vagy -- jellel helyettesíteni, mely könnyen kicserélhető a szöveg elkészültével a helyes karakterre.
Nagykötőjelet használunk valamitől valamiig kifejezésére: 6-12 óráig, 6-12. oldal, 1848-49), Bécs--Budapest vasútvonal.
Negatív számok mínuszjele is gondolatjel. A mínuszjel hossza elvileg megegyezik a plusz jel keresztvonásának hosszával, gyakorlatban a hozzá legközelebb állót használjuk: + - - - (Az unicode szabvány szerinti fontokban már külön mínuszjel is szerepel) (az internetre szabott Verdana betűtípus nem tesz különbséget e jelek között).
Típusjelzésre - pl. Apollo-15 és hasonló szerkezetekben - nagykötőjelet használunk.
(...)

Tipográfia (írás számítógéppel)

Részletes tartalomjegyzék

Bevezetés

Előhang

Nyomtatott betűk előállítása

Betűtípusok

Szedés, mikrotipográfia

A kiemelés eszközei - betűváltozatok

Hamis és valódi betűk

Ékezetek

Képek

Nyomdai tudnivalók