Az internet-korszak nyelvészete
Szépe György, Pécs, JPTE
0. A cél
A következõkben több oldalról próbálom megközelíteni a témát. Ne tessék tehát egy szokványos nyelvészeti elõadást várni.
A téma heterogén jellege miatt arra teszek kísérletet, hogy minél több elemét említsem meg strukturált formában.
1. Történeti keret
Ennek a vázlatos történeti keretnek nem az a célja, hogy az összefüggések abszolút kronológiáját megadja. Mindössze egy olyan fejlõdési sémát kívánok bemutatni, amely lehetõvé teheti azt, hogy a szokásos nyelvészeti megközelítés kiszélesedjen. Ezt meg kell tennünk azért, hogy nyelvészet alkalmassá váljon arra, hogy korunk néhány újabb problémájának megválaszolásában részt vegyen.
1.1. Négy (öt) alapjelenség számbavétele
Az alapjelenségeket a következõ módon mutatom be:
1. Szemiózis (élet)
2. Kommunikáció (az állatvilágtól)
3. Nyelv (mint a világ térképe)
4. Hangos beszéd
5. [Írás]
A szemiózis azonos a élõ szervezeten belül történõ jelátvitellel. A jelek és átvitelük alighanem az élet egyik attribútumát alkotják. Az élõvilág számos jelensége kezelhetõ ezen a szinten.
A kommunikáció magába zárja a szemiózist. A kommunikáció az állatvilággal kezdõdik, majd - más bonyolultsági fokon - az emberrel folytatódik. Ez a szint kezelési lehetõséget kínál az állatvilágnak és az embernek különbözõ problémái számára.
Csak ezután jelenik meg a nyelv, amelyet a világ térképének tekintünk; tehát a mai komplex nyelvfogalomnak nem az egészére, hanem mentális (szemantikai) aspektusára vonatkozik. Feltehetõ, hogy ennek a "nyelvnek" is szükségszerû elõfeltétele a kommunikáció (s ezáltal a szemiózis) létezése. Ennek a nyelvnek azonban nem szükségszerû formája a hangos beszéd; nyilvánvaló ugyanis, hogy egyetlen fizikai megnyilvánulási forma sem zárható ki a lehetséges formák közül.
Ezután kerül elõtérbe, válik uralkodóvá a hangos beszéd, amely kiemelkedik a többi kommunikációs csatorna közül. A hangos beszéd kapcsolódik össze nyelvi jelként a - szemantikainak tekintett - nyelvvel. Ez az összekapcsolódás bizonyos szempontból a nyelv fejlõdésének végleges antropológiai formája.
De csak bizonyos szempontból, mert egyre inkább el-különíthetõ az írás, amelyik fokozatosan fejlõdött ki - önálló vizuális formából - a hangos beszéd vizuális változatává. A legfrissebb fejlõdés alapján hasznosnak látszik egy olyan szintet feltenni, amely sajátos önállósággal is rendelkezik (vagyis mintha a hangos beszéd nélkül is kapcsolatban állna a fentebbi értelemben vett nyelvvel).
1.2. A fenti alapjelenségek kezelésének kerete
Mind a négy (öt) fenti szintnek megfelel legalább egy tudomány, illetve diszciplína. Ezen tudományok mással is foglalkoznak, de tárgykörük és problematikájuk középpontjában ezek a jelenségek állnak. Ezek a következõk:
1. Szemiotika
2. Kommunikációkutatás
3. Kognitív tudomány
4. Nyelvtudomány1
5. Nyelvtudomány2
A szemiózis tudománya a szemiotika. A szemiotika azonban kalandos története során számos egyéb tárgykörhöz is kapcsolódott részben módszerként, részben elméletpótlóként. A mi szem-pontunkból különösen figyelemre méltóak a szemiotika és az információelmélet kapcsolatával foglalkozó kutatások.
A kommunikáció tudománya a kommunikációkutatás. Egyes fejezeteinek azonban saját tudományos profilja, illetve affinitása van:
• az állati kommunikáció kutatása az etológia része vagy partnere;
• a közvetlen emberi kommunikáció kutatásának speciális kapcsolata van a szociálpszichológiával;
• a tömegkommunikáció kutatása közel áll a középszintû empirikus szociológiához;
• a technikai kommunikáció kutatása pedig - ahogy látom - egyelõre keresi a saját helyét.
A fentebbi értelemben vett nyelv kutatásának gazdája - most úgy látszik, hogy - elõbb-utóbb a kognitív tudomány lesz [tehát nem a nyelvtudomány], amely bõven merít a nyelvészetbõl, a pszicholingvisztikából és egyéb diszciplinákból, de egyre közelebb jut ahhoz, hogy saját érvényes kutatási stratégiát alakítson ki.1
A hangos beszéd szintjén következik a nyelvtudomány, mégpedig a paradox módon frissebb, újszerûbb nyelvtudomány2, amely az élõ beszéd gazdag információtartalmát próbálja kiaknázni. Itt ismét jelentõs szerepe van a kísérleti pszicho-lingvisztikának, valamint a szociolingvisztikának. Mindez messze túlmegy a fonetikán, amely a hangos beszéd formája vizsgálatának a diszciplínája.
Az írásnak diszciplínája a régebbi - filológiai - nyelvtudomány1, amely az írott és sztenderdizált szövegekkel foglalkozik. Elõrelátható azonban ezen szint számára egy új, hipermodern - írással is foglalkozó - diszciplína kialakulása.
1.3. Az írástól a multimédiáig
Az írásból kiindulva a következõ fejlõdési sor vázolható fel (ismét a viszonylagos kronológia igényével):
Írás
Nyomtatás
Privát írógép
Számítógép
Multimédia
Ez az ábrázolás az elõzõ folytatásának tekinthetõ. Ez a sor igen vázlatos, mivel a gépi vizuális szövegek produkciója és rögzítése mellett figyelemmel kell lenni ugyanezekre az akusztikus szövegek esetében, továbbá a kétféle csatorna összekapcsolására. Jelen formájában is látható a bonyolultabbá és tökéletesebbé váló eszközök fejlõdési sora.
Más szempontból a technológiai alapok és a hozzájuk szükséges speciális jelrendszerek viszonyával is jellemezhetõ ez a fejlõdés. 2
Mind az írás történetérõl, mind a könyvnyomtatás történetérõl bõven állnak rendelkezésre források: olyanok is, amelyek a társadalmi hatásokra és a kialakult emberi szokásokra vonatkoznak. Meglepõen csekély a gépírás korszakának a fel-dolgozása. Az itt külön ki nem írt, de implikált rádiózásnak és televíziózásnak sajátos vizsgálati keretét nyitotta meg McLuhan; ehhez képest a multimédia problematikájának kibontása még gyermek-cipõben jár.
A számítógép/szövegszerkesztõ kérdéskörével azonban egyre többen foglalkoznak különféle keretekben. (Ezek egy részére sajátos szempontból majd visszatérek.)
2. Mi volt a nyelvészet válasza ezekre a kihívásokra?
2.1. Mit tudhat a szokványos nyelvészet?
Nagyon sokat, ha azokra a kérdésekre kell válaszolni, amelyeknek történeti korszakában annak idején létrejött. Az volt a régebbi közkeletû felfogás, hogy a technikai fejlõdés alapjában nem tartozik a nyelvészetre; ezért például a nyelvmûvelõk azzal foglalkozhatnak, hogy milyen hibákat találnak az évszázados szokásoktól eltérõ feltételek mellett produkált írásmûvekben stb.
S nagyon keveset tud a nyelvészet, ha kiderül, hogy a problémák túlmennek meglevõ határain. Tehát valamilyen új, nem szokványos diszciplínára van szükség ezeknek az új jelenségeknek a kezelésére.
Véleményem szerint azonban ma már nem elegendõ ezen újdonságok integrálásához az egyszerû nyelvészet. Olyan inter-diszciplináris tudásra (és "skill"-re) van szükség, amelynek keretében (a) tárolni tudjuk az eddigi tapasztalatokat, (b) folyamatosan tudunk megfelelni a kultúra, a gazdaság és a technika fejlõdésének.
2.2. Kitérõ a számítógépes nyelvészetre
Kialakult a nyelvészetnek és a számítógépes szakmának egy interdiszciplínája: a számítógépes nyelvészet. Ez elsõsorban a szótárkészítés gépesítésében vált elismert alkalmazott nyelvészeti szakterületté.3
A szakterület legkiválóbb magyarországi mûvelõje kellõ szerénységgel szól a számítógép szerepérõl nyelvészeti problémák megoldásában: "...ma sem azért lehet a legtöbb nyelvészeti problémára megoldást találni, mert mára sokkal okosabbak lettünk, hanem mert korunk számítógépe elég nagy és gyors a korábban megfogalmazott, sokszor meglehetõsen egyszerû ..., de ma már gyorsan végrehajtható megoldások megvalósításához. "4
A számítógépes nyelvészet azonban csak átmeneti stádium a korpusz-nyelvészet felé, amelynek keretében nagy mennyiségû szöveg elemzésébõl a számítógép maga alkotja meg a feldolgozási szabályokat, hiszen a "... a nyelvi tudás nagy része nem pusztán a szótárak, lexikonok, enciklopédiák, nyelvtanok formájában, hanem magukban a szövegekben van elrejtve. " 5
Mindez arra utal, hogy a számítógépek memóriájában el-raktározott szövegek újrafelhasználása révén fogunk remélhetõleg egyre többet tudni az írott szövegekrõl. Ez természetesen nagyon fontos lesz, viszont hiányozni fog belõle - legalábbis egyelõre - az élõ beszédben megnyilvánuló kommunikáció gazdagsága.
2.3. Egy újfajta filológia kibontakozása
Mi is az a filológia? Szó szerint a tudás szeretete; s ez implikálta a tudást tároló szövegek sokoldalú kezelését. Az a cél, hogy a filológia olyan ablak legyen, amelyen át a szöveg alapos megértése által belelássunk a múltbeli és a távoli kultúrába, de a jelenbe is.
A klasszika-filológia esetében ez nyilvánvaló volt. Hasonlóképen a keleti filológia vonatkozásában. Ahogy közelebb kerülünk térben és idõben korunk európai szövegeihez, úgy válik a filológia módszerré (de még ebben is versengeni kell másféle megközelítésekkel). Magukkal a problémákkal egyre több új diszciplína próbál foglalkozni; a filológiának megmaradt ezeknek a problémáknak a "burka".
Ez a burok azonban sokkal fontosabb annál, hogy elhanyagoljuk. Szüksége látszik annak, hogy kialakuljon az elektronikus korszak filológiája. Egy része szép csendben létre is jött a szövegszerkesztõi gyakorlat körül. Ahogy látom, rendelkezésre áll elég sokféle konvenció, amelyek legtöbbje alkalmas a következetes szövegkezelésre.
Mindez azonban a szabványosított írott szövegekre irányul, mert hiszen ennek kezelésére született meg. Hosszabb távon is fenn fog ez maradni ezen a szinten.
Ez a számítógép körüli "filológia" tudományos szempontból azonban visszalépésnek tekinthetõ, mert egyelõre hiányzik belõle mind az élõ beszéd hangelemzése, valamint a közvetlen emberi kommunikációban megvalósuló jelentések elemzése. Ez a feladat feltehetõen egy - szélesebb és korszerûbb - "kognitív" orientáltságú nyelvtudomány keretében lesz majd elvégezhetõ.
3. Magyar vonatkozások
3.1. A magyar nyelvhasználatról az új korszakban
Számot kell vetnünk azzal, hogy a modern világban gazdasági, kulturális és politikai okokból a magyarok országa, illetve a magyarul beszélõk közössége egyre inkább kölcsönhatásban fog élni más nyelvet beszélõkkel, azok országaival és regionális szervezeteivel. A többnyelvû világ szükségletei visszahatnak a magyar nyelvre azáltal, hogy a magyarul beszélõk és szervezeteik életében ez lesz a természetes közeg. (Persze azt is reméljük, hogy a magyar nyelvnek is lesz mások irányában bizonyos hatása.)
A magyar nyelvvel kapcsolatos problémákat tehát egyre kevésbé lehet majd elszigetelten szemlélni.
3.2. A magyar nyelv veszélyeztetettségének kérdése
Senki sem veszélyezteti a magyar anyanyelv használatát abban a körben, amelyben kizárólagos a helyzete. Ez azt jelenti, hogy sem a családban, sem a magán szférában, sem a "kisközösségi" nyelvhasználatban senki sem tervez változást a nyelvhasználatban. Fel kell azonban arra is készülni, hogy a földrajzi (nemzetközi) mobilitás révén növekedni fog a kétnyelvû családok száma: tehát "magyarnak lenni" nem mindig lesz olyan alternatíva, amely kizárja, hogy egyúttal másféle identitása is legyen a beszélõnek.
Az viszont prognosztizálható, hogy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kapcsolatrendszere fokozott mértékben nemzetközivé (határokon átnyúlóvá) válik, s ennek lehetnek nyelvi következményei is, például a nyelvi asszimiláció folyamatának le-lassulása vagy átalakulása. Természetesen hasonló látható elõre a Magyarország szomszédságában élõ magyarok esetében is. Ezen várható folyamatok részletezetése itt nem feladatunk.
3.3. A nyelvi szegényedés kérdése
Ehelyütt nem az elmúló aranykorszak miatt bánkódókról kívánok szólni, akik - elsõsorban szociolingvisztikai naivság és egyéb tudományon kívüli okok miatt - csekély kivételtõl eltekintve minden új nyelvi változatot elítélnek. Ez az aggodalom minden öregedõ nemzedékkel újraszülethet; s mindig is lehet valamilyen alapja.
A számítógéppel kapcsolatban felmerülõ egyik panasz a (magyar) nyelvhasználatra vonatkozik (különös tekintettel arra, hogy egy ideig a szövegszerkesztõk mellõzték a magyar ékezeteket). A már hivatkozott Prószéky errõl így szól: "... a számítógépes rendszerektõl persze nem lehet elvárni azt, hogy Arany János-i szinten használják a magyar nyelvet, de az is biztos, hogy az alkalmazási területek szövegei legkevésbé a szépirodalom területérõl valók. Megjegyezhetõ, hogy a hivatalos nyelvben ma is sok a szegényes, silány fordulat, pedig a számítógépes nyelvfeldolgozó rendszerek még nem voltak rá hatással. Tehát nyilván nem a gép okozza a nyelvi szegényedést, de az is biztos, hogy avatatlan kezekben könnyebben fogja támogatni ezt a negatív folyamatot. Ugyanakkor viszont az egyre jobban használható nyelvi szoftver-eszközök megjelenése gyorsíthatja is az igényesebb írást, pontosabb helyesírást, választékosabb fogalmazást..." 6
Meg kell azonban jegyezni, hogy nem a nyelvhasználatban, hanem annak kezelésében kívánatosak bizonyos változások; olyanok látszanak szükségesnek, amelyek igazodnak az egyének és szervezetek módosuló nyelvi szükségleteihez és lehetõségeihez. S itt azt szeretném hangsúlyozni, hogy az volna a kívánatos, hogyha az egész magyar nyelvhasználat figyelembe venné az informatika szempontjait, de elsõsorban az iskolák készítenék fel erre a mai tanulókat, akik holnap már dolgozók lesznek.
Nem deklarációk és általános benyomások, hanem részletes kutatások alapján lehet majd olyan kérdésekre válaszolni, hogy milyen kihatással van a szövegszerkesztõ a magyar nyelvû fogalmazásra.7
3.4. A magyar nyelv és kultúra jelenléte az elektronikus világban és néhány ebbõl adódó feladat
Nem szorul külön indoklásra a nyelvnek és kultúrának ilyen jellegû Összekapcsolása; ez nem zárja ki, hogy a magyar nyelvû kulturális értékek idegen nyelvre való fordítását is szorgalmazzuk.
Ezzel a feladattal számolnak a Nemzeti Információs Stratégia készítõi. 16. számú célkitûzésük így szól: "Az információs társadalomban a világ kulturális értékeinek egyre növekvõ hányada áll elektronikus formában is rendelkezésre. Fontos nemzeti érdek, hogy ebben a magyar kultúra értékei is megfelelõ mértékben és formában legyenek reprezentálva." 8 - "A magyar nyelvû multimédia információk készítését, terjesztését támogatni kell. A modern és klasszikus magyar kultúra alkotásainak multimédia bemutatása megoldandó feladat." 9. - Hadd tegyük hozzá, hogy ennek az összetett feladatnak egyik része mindig is nyelvi jellegû marad. A "többnyelvû világ" és az informatika hatása feltehetõen nem "szubtraktív" lesz, tehát nem elvesz, hanem "additív", tehát hozzáad a meglevõ magyarországi magyar nyelvhasználathoz. Ezzel kapcsolatban törekedni kellene bizonyos összhangra a magyar és a számunkra fontos nyelvek között elsõsorban az írásra vonatkozó szabályokban, valamint a nyelvhasználat és terminológia bizonyos vonatkozásaiban is.
Feltehetõ, hogy a terminológiai megfelelések és a fordítási konvenciók terén folytatódik az az egységesülési tendencia, amely a tizennégyek Európájának 11 nyelvével kapcsolatban megindult. Ez legalább olyan fontos lehet a magyar nyelv történetére, mint a nyelvi csatlakozás a katolikus latin Európához (a magyar királyság elsõ évszázadaiban), majd pedig a német nyelvû Közép-Európához való igazodás (a XVII-XVIII. században).
Mindez nyilván a terminológia, a szaknyelv, a fordítástan elõtérbe kerülését eredményezheti a kutatásban és az oktatásban egyaránt. A többnyelvûségre is törekvõ európai középiskolában nyilvánvaló, hogy az anyanyelv, az idegen nyelvek és más szak-tárgyak keretében szükség lesz bizonyos terminológiai képzésre.
Viszont az is igaz, hogyha a magyar is az európai unió hivatalos nyelvei közé tartozik majd, akkor lehet, hogy magyarok is részt vesznek a közös európai szabályok alakításában.
3.5. A magyar nyelvi norma újragondolása
A fentiek alapján nehezen kerülhetõ el az a következtetés, amely szerint újragondolásra szorul a nyelvi norma a magyarban. Az alkalmazott nyelvészet több ágának - így például a számító-gépes nyelvészetnek és a fordítástannak - a tapasztalatait is figyelembe kellene venni: ez a kérdéskör nem tekinthetõ a jövõben azon nyelvészek illetékességi körébe, akik a XIX. századi eszmék szellemében foglalkoznak a magyar nyelvvel.
Egyrészt a nemzetközi kifejezések ("idegen" szavak) be-illeszkedését idõrõl idõre újra kell vizsgálni, hiszen az "idegenség" változó kategória. Az európai terminológiai rend-szerhez történõ illeszkedés azonban nyilvánvalóan kihat majd a magyar nyelv lexikológiai-szemantikai szerkezetének egy bizonyos rétegére is.
A fentieken túlmenõen még az is elképzelhetõ, hogy az eddiginél jobban elválik a hivatalos és a magán szféra nyelv-helyességi kezelése; s az is feltehetõ, hogy a mûfaji szempont is jobban érvényesül majd. (A magán szférában ugyanis elõbb-utóbb érvényesülni fog a szólásszabadságnak az a formája, amelyik csak funkcionális szempontokat respektál a nyelvhasználatban.)
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a magyar nyelvet használók száma és súlya feltehetõen a jövõben is lehetõvé teszi, hogy minden olyan technikai területnek létrejöjjön a magyar terminológiája, amelyet szélesebb körben használnak. (Nyílt kérdés viszont, hogy valamennyi - a magyarnál - kisebb létszámú és súlyú, újonnan önállósult európai nyelvközösség képes lesz-e erre.) 10
Most ugyanis úgy látszik, hogy bizonyos fokú nyelvi és írásbeli szabványosításnak az európai közösség [unió] nyelvei szolgálnak majd alapjául; ezen belül is azok, amelyek nálunk is jelen vannak "világnyelvként": az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol. Ezek egymáshoz való közelítése minta értékû lehet a magyarra nézve is.
A norma újragondolásához tartozik az is, hogy az új elektronikus korszakban másféle módokon nyilvánulhat meg a nyelvi norma a virtuális nyelvi közösség decentralizált keretében. Ennek a részleteit azonban nehéz volna elõre jelezni.
3.6. Az alkalmazásoknak máris meglevõ haszna
Az alkalmazott nyelvészet innovációs keretként, mindenféle új ösztönzés befogadására nyitott keretként mûködik.
Az egynyelvû alkalmazott nyelvészet másként mûködik az internetet és a többnyelvûséget figyelembe véve, mint a klasszikus (XIX. században kialakult) formájában, vagy akár az ötvenes-hatvanas-hetvenes években. 11
A magyarországi magyar számítógépes nyelvészek máris létrehozták a magyar nyelvû számítógépes szövegszerkesztést elõsegítõ segédletek sorozatát. 12
Egyébként - tudomásunk szerint - máris több akad a magyar "spell-check" rendszerekbõl és elválasztó rendszerekbõl. S vannak már korlátozott fordítórendszerek, továbbá zárt nyelvi automatizmusok (adatbázis, listázások, blanketták kitöltése céljából).
Mindez nekünk több szinten is hasznos lesz; nemcsak az egyszerû számítógépes nyelvhasználó számára, hanem a nyelvvel kapcsolatos mindenféle mûveletet végzõk, illetve a kutatók és fejlesztõk számára.
Még az is lehet, hogy a magas szintû magyarországi magyar funkcionális analfabetizmus csökkentését is elõsegítik majd ezek az eszközök. 13
4.A magyar nyelvterület egységérõl
A konferencia eredeti koncepciója alapján - de egyéb meggondolásokból is - szükségesnek látszik erre külön is kitérni.
4.1. A magyarul beszélõk földrajzilag folytonos nyelvközössége
A konferenciát megelõzõ napokban volt látható a televízióban a világ magyar informatikusainak találkozójáról egy beszámoló, amely teljes mértékben megerõsítette bennem mindazokat, amelyeket megelõzõen felvázoltam magamnak erre az elõadásra.
Ez a Nemzeti Informatikai Stratégiában két helyen is elõkerül: "Miután a kommunikációs hálózatok arra lehetõséget teremtenek, az MKM-nek az informatikai változásokkal való együttmûködésben meg kell oldania a szomszédos országokban élõ magyarság anyanyelvi oktatásának kérdéseit". 14 - "Az elektronikus adatcsere (EDI) szabványos tartalmú ás formájú strukturált adatok, emberi beavatkozás nélküli, számítógéptõl számítógépig, illetve alkalmazástól alkalmazásig való automatikus továbbítást jelent. Független az alkalmazásoktól, az informatikai környezettõl, az adatátviteli módtól és a nemzeti nyelvtõl". 15 A tétel nagyon egyszerû. A közép-kelet-európai nacionalizmus új hulláma veszélyezteti a határokon átnyúló nyelvi közösségek egységét, sõt bizonyos méretektõl függõen azok létezését is. A televízió és az internet pedig alkalmas arra, hogy ezt némileg ellensúlyozza. - Az igazi megoldást remélhetõleg az hozza majd el, hogyha az európai unió keretében a többségek és kisebbségek egyaránt otthonra lelnek; a több országban szétszórt azonos nemzeti kisebbség pedig (az eddigi szétmorzsolódás helyett) kumulálódhat ebben az új otthonban. Ehhez is nyilván hozzájárulnak majd - az új típusú - politikai és jogi biztosítékok mellett az elektronikus korszak eszközei is.
4.2 A diaszpórák magyarsága
Ezenközben nem szabad megfeledkezni azokról a magyar származású, magyarul (még)tudó emberekrõl sem, akik kívül élnek a magyarul beszélõk földrajzilag folytonos nyelvközösségén. Az "információs világfalu" keretében ma már technikai okok miatt könnyebben tartható fenn egy virtuális nyelvközösség is mûholdas televízió (pl. a Duna Televízió) vagy az internet segítségével.
Ennek lehetnek kulturális ("lelki") vagy politikai okai; de mindenképpen lehetnek piaci ("anyagi") motívumai is. Nemcsak magyarul olvashatnak majd többen a határokon kívül (ezt nagyon reméljük, bár nem lehet tudni, hogy mi lesz az olvasmányuk), hanem a magyar hirdetések feltehetõen Magyarországon termelt árukat is fognak kolportálni. - A nyelvi szempontok azonban kétségtelenül jelen lesznek, bármi is legyen a motivációjuk.
4.3. A magyarul beszélõk társadalmi rétegzõdése
A magyar nyelvterület egysége szempontjából megválaszolandó az a kérdés is, hogy mit lehet kezdeni egy olyan országban, ahol a felnõtt lakosságnak kb. egy negyede funkcionális analfabéta 16, hiszen "a kulturális hátrányok újratermelése és a regionális elmaradottság fennmaradása komolyan veszélyeztet mindenfajta társadalmi programot" 17 - "Alapvetõ demokratikus elvek szenvedhetnek csorbát. Ahogy írástudás nélkül elvileg sem biztosítható a politikai esélyegyenlõség, úgy fokozhatja le az informatikai analfabetizmus a népesség jelentõs részét másodosztályú állampolgárrá" 18.
4.4. A magyarul beszélõk inkluzív közössége
Mivel pedig a magyar nyelvközösség inkább "inkluzív" jellegû, vagyis voltaképpen mindenkit befogad, aki magyarul tud, ezért a "külföldre" szánt üzenetnek - tartalmában és formájában - azt is figyelembe kellene vennie, hogy címzettje nem feltétlenül magyar származású és magyar nemzeti elkötelezettségû.
A "magyar mint idegen/második nyelv" tanítása és fenntartása sokat profitálhat az új technikai eszközöktõl. Ehhez is szükség lehet új módszerekre.
Itt említendõ, hogy a magyar nyelvû levelezési listák száma megközelíti a százat; a hálózati hírek rovatában kb. 30 található meg (kb. 10.000 külföldi mellett) 19
Ennek a közösségnek természetesen a kulturális-informatikai központja - feltehetõen - Budapesten lesz. Mivel azonban egyre inkább virtuális közösségrõl lesz szó, ezért ennek kisebb lesz a fontossága, mint a hálózat jó mûködésének.
5. Az idegennyelvi aspektusokról
5.1. Az angol volna a számítógép kizárólagos nemzetközi nyelve?
A Nemzeti Információs Stratégia összeállítói szerint igen: "Mivel az információs társadalomban távlatilag az ország minden állampolgára informatika-felhasználóvá fog válni, s mivel a nemzetközi információs bázisok és szolgáltatások alapnyelve az angol, be kell vezetni a kötelezõ angol nyelvoktatást az elemi, szak- és középiskolákban. A tananyagok szerkesztõinek használniuk kell a multimédia már elérhetõ eredményeit a hatékony oktatás érdekében." 20
Az angol nyelv legnagyobb világméretû elterjedtsége nem vitatható. Ebbõl azonban nem következik a fenti javaslat: egyetlen nyelvnek sem tesz jót, ha "fõ nyelvvé" nyilvánítják, amilyen Magyarországon a német, majd az orosz volt. Külön kell választani a számítógéppel összefüggõ igényeket attól a sokkal nagyobb körtõl, amely eldönti, hogy (a) milyen nyelveket tanítsanak az iskolában, (b) s legyen-e ezek között egyáltalán kötelezõen tanulandó nyelv.
Magyarország ugyanis földrajzilag nem szomszédos egyetlen angol nyelvû országgal sem; a magyar kulturális és tudományos hagyományban, valamint a gazdasági kapcsolatokban az angol nyelv nincs az elsõ helyen.
Egy ilyen kis méretû ország polgárai számára (amelynek nyelve korlátozott elterjedtségû) nem elegendõ egy idegen nyelv ismerete; legalább kettõre van szükség, amelyek közül elõnyös, hogyha az egyik vagy az angol, vagy a német. Európában lévén azonban megfelelõ számú ismerõre volna szükség a francia, orosz, olasz és spanyol nyelvbõl, valamint a közép-kelet-európai térségben beszélt államnyelvekbõl, elsõsorban a szomszédos országokban használtakból.
A számítógép-fejlesztés legjelentõsebb országában, az Egyesült Államokban a legjelentõsebb nyelv [bár nem egyedüli hivatalos nyelv], s a világon mindenütt ismerik az angolt, s "így mind a piac, mind a fejlesztõk fejében élõ világkép egyaránt azt sugallja, hogy a problémák nyelvfüggõ részét úgy kell megoldani, hogy elsõsorban az angol nyelv esetében adjon megoldást" 20. Viszont épp a számítógép segítségével nõttek meg annyira a technikai lehetõségek, hogy a többi nagy elterjedtségû nyelv fejlesztõi számára nagyon is reményteljes bizonyos szempontból utolérni az angolt, vagy legalábbis állandóan a sarkában maradni. (Ebben a versenyfutásban valahol benne van az is, hogy a magyar nyelvet beszélõk sem követhetnek el nyelvi harakirit.)
A nyelvi és kulturális képzésnek nem angol szempontúnak, hanem interkulturálisnak kell lennie; ennek ugyanis nemcsak a technikát, hanem a mûveltség egészének értékeit kell szolgálnia.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne kellene elõsegíteni a mainál hatékonyabb angoltanulást, s hogy kizárjuk abból a számítógépes innovációkat (pl. a hálózati zsargont: "netspeak"-et, az "emoticon"-at), vagy hogy figyelmen kívül hagyjuk a szöveg-szerkesztés hatását az angol fogalmazás stílusára 22. - Mindezeknek bizonyos típusú nyelvtanulók esetében jelentõs motivációs szerepe lehet.
5.2. A magyar mint számítógépes nyelv itthon és az Európai Unióban
"A magyar számítógépes nyelvészeti kutatás egyfajta nemzetközi elismerése, hogy 1995-tõl az Európai Unió és a közép-kelet-európai államok közös fejlesztéseire létrehozott Copernicus-együttmûködés keretében részt vehetünk a GLOSSER, a GRAMLEX, a MULTEXT-EAST, a TELRI és az ELSnet Goes East programjaiban. Szerepünk elsõdlegesen az, hogy javaslatokat tegyünk a kialakulóban levõ gépi nyelvfeldolgozó szabványok olyan irányban történõ megváltoztatására, melyek segítségével a magyar és más kelet-európai nyelvek számítógépes használatra alkalmas leírása a nyugat-európaiakéval egységes módon történhet." 23 - "A cél az, hogy azt a hátrányt, amelyet a számítógépes nyelvészeknek Európa soknyelvûségébõl következõen kell leküzdeniük, elõnnyé változtassuk" 24.
Hosszú távon ugyanis nehéz bárkire is rákényszeríteni egy nyelv tanulását (eltekintve az erõszakos asszimiláció vagyis etnocídium esetétõl). Pierre Bourdieu-nek, a francia szociológusnak közhellyé vált mondása szerint egy nyelv annyit ér, amennyit beszélõi érnek. Ez az érték nem feltétlenül gazdasági jellegû; nagyon meglehet, hogy technikai értelemben vett kommunikációs, kulturális, tudományos, politikai, vallásos, turisztikai, sporttal kapcsolatos, földrajzi, személyes mozzanatok is megtalálhatók ebben az összetett érték-fogalomban. Persze ezek a mozzanatok el is ültethetõk bizonyos fokig; elsõsorban az iskolának lehet ebben igen nagy szerepe.
Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv jövõbeli státusát (belátható ideig) az fogja meghatározni, hogy kinek lesz rá szüksége. Erre egyelõre nem nagyon áll rendelkezésre semmilyen stratégia. A státus mellett a magyar nyelv állagára pedig feltehetõen számítani kell az euro-amerikai hatások újabb hullámával.
5.3. Számítógépes nyelvtanulás
A számítógép a nyolcvanas évek óta jelen van a fejlett országok idegennyelv-tanulásában 25. Ebben az évtizedben számos mû jelent meg errõl a témáról Magyarországon is. (Tudománytörténeti elõzményként meg kell említeni, hogy a közép-európai és kelet-európai nyelvészeti avantgarde [= matematikai és alkalmazott nyelvészet] keretében az ötvenes évektõl kezdve együttmûködtek a "gépi nyelvészek" és a "modern nyelvek oktatásával" foglalkozó nyelvészek; Magyarországon elsõsorban Debrecenben Papp Ferenc iskolája, valamint a Budapesti Mûszaki Egyetem nyelvtanárai.)
Ez az irányzat a programozott oktatásnak a hatvanas években tetézõdõ hullámát folytatta. Természetesen a nyolcvanas években Magyarországon rendelkezésre álló kezdetleges számítógéppark is sokkal kedvezõbb lehetõségeket nyújtott, mint a két évtizeddel elõzõ korszak eszközei.
Csakhogy a nyolcvanas években még nem volt jelen a személyi számítógép, s nagyon gyengén voltak ellátva az oktatási és felsõoktatási intézmények komputerrel.
A kilencvenes évektõl kezdve egyre jobban terjednek a számítógépes nyelvoktatás eszközei és módszerei; bár ezek még nem részei a nyelvtanárok kiképzésének. Az 1995-ben újraindult Modern Nyelvoktatás külön rovatot is tartalmaz a szoftverek bemutatására 26.
Ideje volna azonban az idegen nyelvek oktatástechnikáját megújítani (hogy úgy mondjam: kevésbé kommerciális indítékokkal).
5.4. Az internet és a nyelvtanulás
Ez viszont vadonatúj téma. Egy neves alkalmazott nyelvész igényes vezérkönyvet is kiadott ebben a témában, pontosabban az internet útján folyó "tandem" (vagyis páros) nyelvtanulás számára. Ez a könyv figyelemre méltó bibliográfiát is tartalmaz. 27
Ahogy egyre inkább tapasztaljuk, az internet (e-mail, world web stb.) szenvedéllyé is alakulhat, akárcsak maga a számítógép volt nemrég. Ennek során spontán alakultak ki a nyelvtanulás szempontjából is releváns kommunikációs kapcsolatok; majd pedig olyan interlingvális intézményi kapcsolatok jöttek létre, amelyeknek egyik célja a nyelvtanulás.
Ha ezt még gazdagítják az internetnek szinte határtalan "könyvtári" hátterével, illetve a multimédia-lehetõségeivel, akkor ismét egy új minõsége jön létre az idegen nyelvek tanulásának és gyakorlásának.
S ne feledjük el, hogy egyre több sajtóterméknek van már internet-kiadása; ezeknek a lehetséges hatását sem mérte még fel - tudomásunk szerint - senki sem errefelé.
6. Záró megjegyzések
Szinte valamennyi fentebbi megjegyzésnek lehetnek kutatási vonatkozásai: mind az alapkutatásokban (amelyek egyre inkább nemzetközi szervezettségûek lesznek), mind az alkalmazott kutatásokban és a fejlesztésben (amelyek feltehetõen az egyes nyelvekhez kapcsolódnak országos keretben); különösen áll ez az oktatást segítõ kutatásokra. Mindezeknek a részletezésére másutt próbálok majd sort keríteni.
Itt mindössze az új kutatási eszközök és a kutatási stílus néhány kérdésére térek ki.
A számítógép adattároló és adatmozgató képessége minden fantáziát felülmúl már ma is; mintha Turing professzor szelleme szabadult volna ki a palackból.
Az általános és speciális adatbázisok nélkül ma már nem lehetne dolgozni; ezekhez hozzájönnek még a keresõrendszerek. S a szövegek (multimédia-textek) akarva-akaratlan alapjául szolgálhatnak mindenféle modern nyelvészeti, illetve szövegtani vizsgálatnak 28.
Megindult magyar nyelvterületen is a számítógépes kutatásnak, illetve ezen belül az internet hatásának az inter-diszciplináris vizsgálata 29.
Természetesen a pozitív hatások negatív mellékhatása, vagyis a számítógép - és fõleg az internet - lehetséges kártékony következményeirõl is lehet már magyarul olvasni 30. Egyelõre Magyarországon túlzásnak látszik az a nézet, amely szerint a számítógép megöli a tudományos/felsõoktatási életet 31.
Be kell rendelkeznünk egy új korszakra (nyelvtanároknak, alkalmazott nyelvészeknek és mindenféle nyelvészeknek), amelyben az elõnyeit használjuk ennek a páratlan, még soha nem volt eszköztárnak (amely remélhetõleg továbbra is díjtalan marad az oktatással és kutatással foglalkozó közintézmények számára). Úgy látszik, hogy "...az Internet kialakulása nem egy folyamat végét jelenti, hanem egy új szakasz kezdetét 32."
7.Bibliográfia
Alföldi Zoltán, Bakonyi Péter, Gordos Géza és társaik. "Nemzeti informatikai stratégia. Tervezet." in: Jel-Kép. vol. 1996, nr. 3, pp. 5-80 (Budapest, 1996). [Ebben az írásban a cím rövidítése: NIS.]
Cisler, Steve. "Védekezés és az Internet." in: Replika. vol. 13-14. pp. 251-258 (Budapest, 1996).
Cohn-Sherbok, Dan. "The computer virus that is killing academic life." in: The Times. october 25, 1996. 3 p.
"Egy Internet-narkós vallomásai." in: Replika. vol. 13-14. pp. 237-240 (Budapest, 1994).
Füredi Mihály. "Egy nyelvész gondolatai muszaki adatbázisokban való keresés közben." in: Terts István (szerk.), 1996, vol. 1, pp. 74-81.
Gerlóczy Ferenc. "Komputerül szólva. Világnyelv a kibertérben." in: Heti Világgazdaság. vol. 13, nr. 45, pp. 100 + 105 (Bp., 1996).
Hahn, Harley & Rick Stout. The Internet Complete Reference. Osborne McGraw-Hill: Berkeley, 1994. 817 p.
Hauser, Lee. "A 'hasznos hálózat'." in: Replika. vol. 13-14. pp. 243-249 (Budapest, 1994).
Horváth József. "Szoftver-Kritika." in: Modern Nyelvoktatás. vol.1, nr. 1, pp. 86-99 (Budapest, 1995). [Ezen elsõ írás óta ebben a folyóiratban rendszeres rovatként olvasható a szoftver-kritika Horváth József szerkesztésében.]
Little, Davis & Helmut Brammerts (eds.) A guide to language learning in tandem via the Internet. Trinity College: Dublin, 1996. 83 p.
Lloyd, David. "The Internet and the English Teacher." in: FIPLV World News. No. 37 pp. 1-3 (Poznan, 1996).
Nyíry Kristóf. "Networking and the transformation of time." in: Terts István (szerk.), 1996, vol. 2, pp. 203-206.
Pajzs Júlia. "Az elektronikus levelezés mint a kommunikáció új formája." in: Terts István (szerk.), 1996, vol. 1, pp. 208-212.
Papp Ferenc. "Egy kis alkalmazott szemiotika." in: Terts István (szerk.), 1996, vol. 1, pp. 212-216.
Piolat, Annie. "Effects of the word processing on text revision." in: Language and Education. vol.4, nr. 4. pp. 255-272 (Clevedon Hall, 1991).
Présich Richárd. Recenzió: "The New Grolier Multimedia Encyclopedia. v6.03, Windows. Grolier Electronic Publishers: Danbury CT, 1996." in: Modern Nyelvoktatás. vol. 2, nr. 1-2, pp. 106-107 (Budapest, 1996).
Prószéky Gábor. Számítógépes nyelvészet (Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben). SZÁMALK: Budapest, 1988.
Prószéky Gábor. "Nyelvtechnológia 2000." in: Modern Nyelvoktatás. vol. 2, nr. 1-2, pp. 31-34 (Budapest, 1996).
Rooks, Dana. "A virtuális könyvtár." in: Replika. vol. 13-14. pp. 259-260 (Budapest, 1994).
Strangelove, Michael. "A nélkülözhetetlen Internet." in: Replika. 13-14. pp. 233-235 (Budapest, 1994).
Szépe György. "Egynyelvû magyar alkalmazott nyelvészet a többnyelvû világban." in: Folia Practico-Linguistica, vol. 24/1, pp. 24-35 (Budapest, 1994). [Az 1994. évi IV. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián felolvasott elõadás írásbeli változata.]
Terestyéni Tamás. "Írás- és olvasásnélküliség Magyarországon." in: Terts István (szerk.), 1996, vol. 1, pp. 289-298.
Terts István (szerk.). Nyelv, nyelvész, társadalom. Janus Pannonius Tudományegyetem & PSZM Projekt Programiroda: Pécs-Budapest, 1996.
Turi Szabolcs [recenziója]: Tasting bits, bites and bytes of the Web pie. [Eastment, D. The Internet and ELT. The Impact of Internet on English Language Teaching. The British Council: Manchester, 1996.] in: Novelty. vol. 3, nr. 3, pp. 111-113 (Pécs, 1996).
(Janus Pannonius Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszék, Pécs és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest)
Jegyzetek
1A tudományok közül azok, amelyek közvetlenül az információhoz és a tudáshoz kötõdnek (elsõsorban a megismerés-tudomány, az ún. 'cognitive science', a kommunikációelmélet, de még olyan diszciplínák is, mint a régészet, a muzeológia, a könyvtártudomány) gyökeresen átrendezik paradigmatikus kereteiket." (NIS 1996, p. 26). -"A szoftver eszközök fejlõdése lehetõséget nyújt az ilyen igények [a számítógéppekkel való kommunikáció felhasználói területei] kielégítésésére olyan technikákkal, mint a grafikus felületek, a természetes nyelvi kommunikációt is lehetõvé tevõ ember-gép kapcsolati módszerek (beleértve a hangfelismerést is), az adott felhasználó ismereteihez igazodó intelligens párbeszédek stb." (NIS 1996, p. 29).
2Vö. NIS 1996, p. 42.
3Vö. Prószéky 1998.
4Prószéky 1996, p. 32.
5Prószéky 1996, p. 34.
6Prószéky 1996, p. 31.
7Olyan áttekintésre volna szükség a magyar fogalmazásról is, mint amilyent Piolat készített 1991-ben.
8NIS 1996, p. 74.
9NIS 1996, p. 49.
10Vö. Szépe 1994.
11Uo.
12Ezek a következõk: MorphoLogic alaprendszer; Humor morfológiai programrendszer; Helyes-e helyesírás-ellenõrzõ; Helyesel automatikus elválasztó; Helyette toldalékoló szinonimaszótár; HelyesLem szótõ-vissza-állító program; Helyesebb (a fogalmazást támogató) mondatszintû helyesírás-ellenõrzõ rendszer; HumorESK mondatelemzõ rendszer; a MoBiDic (intelligens fordítástámogató) toldalékoló kétnyelvû szótárcsalád. (Pószéky 1996, p. 33-34).
13A számítógépes analfabetizmus egyelõre metafora (NIS 1996, p. 26); eljöhet azonban az az idõ, amikor Európa nagy részén egybeesik a hagyományos és számítógépes "írástudás".
14NIS 1996, p. 77.
15NIS 1996, p. 32.
16Vö. Terestyéni 1996.
17NIS 1996, p. 54.
18NIS 1996, p. 56.
19NIS 1996, p. 43.
20NIS 1996, p. 77; vö. még Lloyd 1996 és Gerlóczy 1996.
21Prószéky 1996, p. 31.
22Vö. Piolat 1991.
23Prószéky p. 34.
24I.m. p. 31.
25Mindenképp meg kell említeni, hogy 1981-ben ezen a foiskolán rendezték meg a számítógépes idegennyelv-oktatás elsõ országos konferenciáját.
26Vö. Horváth 1995, Précsich 1996.
27Little & Brammerts 1996; vö. még Lloyd 1996 és Turi 1996.
28Vö. Füredi 1996, Rooks 1996, Strangelove 1996.
29Vö. a filozófus Nyíry 1996, a nyelvész-szemiotikus Papp 1996 és a számítógépes lexikográfus Pajzs 1996 írásaival; vö. még Hauser 1996.
30Ilyen tárgyú írások olvashatók a Replika 13-14. kötetében (1994-ben).
31Vö. Cohn-Sherbok 1996.
32NIS 1996, p. 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése