Guary-kódex
| Az elkészítés helye | óbudai mariánus ferencesek kolostora |  |
| Az elkészítés ideje | 1508 előtt | |
| A nyelvemlék anyaga | pergamen | |
| Levélszám | 67 levél | |
| Méret | 200–204x145 mm | |
| Őrzőhely | MTA Könyvtára Kézirattára, Budapest (Magyarország) | |
| Jelzet | K 34 | |
| Egyéb | – bastarda írás – | |
| Digitalizált változat | ||
| Digitalizálás helye, ideje |
Leírás:
A
ma elején és végén is csonka kézirat írásának helyére és idejére csak
következtetni tudunk. Feltételezhető, hogy az óbudai mariánus ferencesek
kolostorában fordították és másolták az óbudai klarissza apácák
számára. Ezt a kódex előkerülése is valószínűsíti. A kódexet 1835-ben
guari és felsőszelestei Guary Miklós királyi udvarnok és táblabíró, góri
földbirtokos ajándékozta az Akadémiának, így azt róla nevezték el. Az
ajándékozó nagyanyja Sennyey Anna Mária bárónő volt, akinek családja
szoros kapcsolatban volt a klarisszákkal, rokonai közül sokan léptek be a
rendbe. Ezen apácák egyike volt Sennyey Jozefa, aki a budai kolostorból
– annak feloszlatásakor (1782) – szüleihez távozott. Az ő révén
kerülhetett a kódex a család birtokába.
A
ma elején és végén is csonka kézirat írásának helyére és idejére csak
következtetni tudunk. Feltételezhető, hogy az óbudai mariánus ferencesek
kolostorában fordították és másolták az óbudai klarissza apácák
számára. Ezt a kódex előkerülése is valószínűsíti. A kódexet 1835-ben
guari és felsőszelestei Guary Miklós királyi udvarnok és táblabíró, góri
földbirtokos ajándékozta az Akadémiának, így azt róla nevezték el. Az
ajándékozó nagyanyja Sennyey Anna Mária bárónő volt, akinek családja
szoros kapcsolatban volt a klarisszákkal, rokonai közül sokan léptek be a
rendbe. Ezen apácák egyike volt Sennyey Jozefa, aki a budai kolostorból
– annak feloszlatásakor (1782) – szüleihez távozott. Az ő révén
kerülhetett a kódex a család birtokába.
A Guary-kódex óbudai származása mellett szól az is, hogy erről a kéziratról másolták a Nádor-kódex
egy fejezetét. Az óbudai ferences apácák könyveikkel együtt menekültek a
Felvidékre. A kódex pozsonyi, kolostori használatára utal a hátsó
táblán olvasható bejegyzés: Az gyermekek házában való könyv. Senki el ne vegye, az, ki elveszi, megadja.
A novíciák olvashattak ebből a könyvből vagy tanulták belőle a
betűvetést. A bejegyzés attól az apácától származik, akinek a kézírása
más Pozsonyt megjárt kódexekben is megtalálható.
Az igényes pergamen-kódex összeállítását Szabó Dénes az óbudai klarissza
kolostor 1492-ben kezdődő megreformálásához kapcsolja, a kódex
tartalma ezt feltételezhetővé is teszi. A Szent Bernátnak tulajdonított,
a Jó élet módjáról (Liber de modo bene vivendi ad sororem) apácáknak szánt – itt csonka – művet a Nádor-kódex a Bűnnek zsoldja
címfelirattal közli. A kódex többi darabja is az erényes életre nevel: a
rágalmazásról, az eleve elrendeltetésről, a hét szent jószágról, az
imádság dicséretéről és a békességről szólnak az írások.
A kéziratban rendkívül sok a javítás, ami másolásra mutat. A betoldások
nagy számából azonban arra következtethetünk, hogy ez a fordítás egy
részének első tisztázása lehet.
Lázs Sándor
***
A
lött, tött, vött szóalakok a Guary-kódexben
(…)
Losonczi Zoltán Az ö-zés története című
tanulmányában (NyK. 44: 374-406; 45: 45-116, 195-266) a Guary-kódexet is számba
vette, és az erősen ö-ző kódexek közé sorolta (NyK. 45: 257). A kódex egy kéz
írása, 134 lap terjedelmű, így elég adat kínálkozhat a kérdés vizsgálatához.
Megjelent a nyelvemlék számítógépes feldolgozása (Jakab László-Kiss Antal: A
Guary-kódex ábécérendes adattára, Debrecen 1994), amelyből a jelenségre
vonatkozó összes adatot megkaphatjuk. Az idézett példák mellett zárójelben levő
számok az adat helyét jelzik a Codices Hungarici III. kötetében megjelenő
fakszimilekiadásban (Budapest 1944). Az első szám a lapszámra, a második a sor
számára utal. Így minden adat könnyen ellenőrizhető.
A lött, tött, vött alakokban az ö-zés a
hangsúlyos szótagban van. Hogy összefüggésében láthassuk a kérdést, meg kell
vizsgálnunk azt is, hogy a kódex nyelvjárásában van-e ö-zés a szótövekben, azok
hangsúlytalan és hangsúlyos szótagjában. S így az összes adat ismeretében
értékelhetjük helyesen a kérdéses szavak problémáját.
Az alábbiakban először a szótövek
hangsúlytalan szótagjában levő ö-zést mutatom be. Néhány szóra igen sok adat
van a kódexben, ezekből csak néhányat idézek, és jelzem, hogy mennyi van
belőlük, a többi megtalálható a Számítógépes nyelvtörténeti adattár (SzNytA.)
6. számában.
(…)
megállapíthatjuk, hogy az alábbi alapszavak
hangsúlytalan szótagjában volt következetesen mindig ö-zés a kódex
nyelvjárásában: egyetöm, embör, énök, érdöm, eretnök, érsök, ezör, fesöl,
Gergör, gyermök, (el)idegönül, igön, ingörlő, lélök, mérög, mestör, Pétör,
részög, selyöm, szégyön, szöméröm, szövétnök, tengör, terömt, veröm. Ezek közül
némelyiknek sok származéka van, de azok is mind ö-zők. Némelyik alapszó viszont
csak származékban fordul elő. Ellenpéldák nincsenek, ejtésbeli ingadozás tehát
nem volt.
Ezek a szavak egy-két kivétellel a szegedi
nyelvjárásban is ö-zők (vö. SzegSz.). Nincs benne a Szegedi szótárban az
eretnek, a fesel csak feslik, a Gergör pedig csak Gergő formában szerepel. A
szövétnek-et egy 1819-es forrásból idézi a szótár, hangsúlytalan szótagjában
azonban nincs ö-zés. Ugyancsak nincs ö-zés a szótár szerint a szegedi
nyelvjárásban az ének szóban. Az ingerel ejtése ingadozik: ingeröl ~ ingöröl.
És érdekes, hogy a terem ige ö-ző (teröm), de a teremt nem az a szegedi
nyelvjárásban a szótár szerint. Az Ormánysági szótárból több szó hiányzik, de
amelyek megtalálhatók benne, azok az ö-zés tekintetében egy kivétellel
megegyeznek a SzegSz. adataival. Az ének az ormánysági nyelvjárásban ínök-nek
hangzik.
A szótövek első, hangsúlyos szótagjában levő ö-zésre
vonatkozó adatokat a következőkben sorolom fel. Legtöbb példa az ösmér ~ ösmer
igére és származékaira van… (…)
JAKAB LÁSZLÓ
TANULMÁNYOK AZ
IGERAGOZÁS KÖRÉBŐL
IGERAGOZÁS KÖRÉBŐL
A DEBRECENI
KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK
KIADVÁNYAI
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK
KIADVÁNYAI
73. szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése