HELYËSEN
Ë-JELÖLŐ ESZKÖZ
Termékismertető
EË-átalakító számítógépes nyelvi eszköz
tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek,
hivatásos beszélőknek és tudósoknak
MORPHOLOGIC KFT.
Budapest, 2006
IN MEMORIAM
Tapolcafői Kalmár György
(1726—1781?, nyelvtudós, költő,
az ë betű első alkalmazója [1770])
Kodály Zoltán
(1882—1967, zeneszerző, népdaltudós,
népnevelő, a magyar kiejtés védelmezője)
Bárczi Géza
(1894—1975, nyelvész akadémikus,
a Bárczi Alapítvány névadója)
EMLÉKÉRE
Fejlesztők:
Endrédy István, Novák Attila, Pál Miklós
valamint a MorphoLogic Kft. más munkatársai
A “Helyësen. Ë-jelölő” rendszerkövetelménye:
PC CD-ROM, MS WIN 95, 98, ME, 2000, XP
Az Ë-jelölő nyelvészeti munkálatai főként
Buvári Mártának Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval című műve alapján folytak.
(Készült a Magyar Tudományos Akadémiának “A magyar nyelv az informatika korában” című nemzeti stratégiai kutatási programja kere-tében. Programvezető: dr. Balázs Géza. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2001)
A MorphoLogic Kft. megbízásából szerkesztette:
Mészáros András (Bárczi Alapítvány)
I.
BEVEZETŐ
“…szigorú szërkesztő, bölcs korrëktor úr.
Aranytól tanultam: tudok magyarul.”
(Rónay György: Ëgy szóra)
Az Ë-jelölő célja és a jelölés jogalapja
Nem valamiféle csodabogárság, sem fölös időnk múlatása, uram bocsá’ feltűnési viszketegségünk indított bennünket erre a munkára. A tudományos érdëk mellett azért kértük föl a legkiválóbb magyar vállalkozást az Ë-jelölő kidolgozására, hogy erősítsük köznyelvi kiejtésünk nyílt e-vel és középzárt ë-vel ejtett változatát — Bolla Kálmán nyomán kialakított álláspontunk szerint; vala-mint hogy a felolvasásra és tanulásra szánt magyar köz-nyelvi, irodalmi nyelvi szövegeket könnyen és gyorsan átalakíthassuk. (Aki nem ejt középzárt ë-t, az általában nyílt e-t sem ejt, hanem a kettő közöttit.)
Az Ë-jelölő nyelvi eszköz (program) használatát sokféle alkalom indokolhatja: irodalmi előadóest; magyar nyelvi kiejtési verseny; vers- és prózamondó találkozó; a szép és igényes magyar köznyelvi kiejtés oktatása és gya-korlása; a magyar mint idegen nyelv oktatása. Az új nyel-vi eszköz nyelvészeti és néprajzi szövegek alapozó mun-kálatainál is alkalmazható.
A zárt ë jelenleg nem része a magyar ábécének, de A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 90. sza-bálypontja kiejtési segédjelként engedélyezi a Kalmár György által először 1770-ben alkalmazott betűjelet (Kal-már György: Prodromus idiomatis Scythico-Magorico-Chuno (sev Hunno)-Avarici-sive, Apparatus criticus ad linguam Hungaricam… Posonii [Pozsonyban], 1770; Kalmár György: Summa. Az Embërnek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s e'ből követkëzëtt lëlki és testi nyavalyásságáról; ëdj szóval az ő egész romlott természetéről… Pátria Könyvek. Pátria Nyomda Rt., 1993 [az 1770-es pozsonyi kiadás változatlan, hasonmás kiadása] [más, kevésbé ismert címén: Valóságos magyar ABC]). Az ë a magyar nyelvészeti hangjelölés bevett betűjele (régebben ė-t is használtak).
A megbízható mérce közkinccsé tétele
Az Ë-jelölő szóanyagának és toldaléktárának bejelölése Buvári Márta szótára alapján történt. A szerző huszonkét, a Kárpát-medence különféle tájegységeit kép-viselő anyanyelvi beszélővel egyeztetett, használhatta Balogh Lajosnak az egész magyar nyelvterületet lefedő kutatópontokon felvett szógyűjteményét, s figyelembe vette Elekfi László több évtizedes kutatásait a Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval című kötet össze-állításakor. Tehát ez, az akadémiai kutatások keretében összeállított szóanyag és toldaléktár az eddigi legtelje-sebb és legpontosabb.
Belepillantva Kalmár György említett művébe bátran megjegyezhetjük: jó kétszáz év folyamán a zárt ë-zés lényege, azaz a gyakori ë-ző szavak és az ë-ző tolda-lékolás, alig változott – annak ellenére, hogy hiányzott a központi (helyesírási) szabályozás. Egyébként Balogh Lajos részletes kutatásai szerint az ë-t tartalmazó tő-szavaknak mindössze 15 %-a ingadozik (köztük ritkább szavak is), míg a toldalékolás szinte teljesen egységes. Persze ez nem csodálnivaló, ha elfogadjuk: a középzárt ë az o magas párja a hangrendszerben (ë-zés és o-zás, illet-ve ö-zés…).
Nem titkoljuk, hogy ezzel a szöveg-átalakítóval szeretnénk elősegíteni az ë-ző mérce (norma) létrejöttét, tudatosítani a magyarul beszélőkben nyelvünknek ezt a nem elhanyagolható jellemzőjét.
Az alapmű szótár az alábbi szavak esetében elfo-gadja az írásban történő ingadozást. A nagyobb számú ,,kék-aláhúzott” szó elkerülése, a jelölő eszköz zökkenő-mentes működtetése végett az alábbi, választható kiejtésű szavaknak csak az elöl álló alakja szerepel az Ë-jelölőben:
amely-ek (amëly), mely-ek (mëly), melyik-ek (mëlyik), némely-ek (némëly), sëmelyik-ek (sëmëlyik), valamely-ek (valamëly), valamelyik-ek (valamëlyik); deci (dëci); ëb-ëk (eb); hërrëg (herrëg), hërsëg (hersëg); këllék-ëk (kellék), këllem-ëk (kellem), këllemes-ek (kellemes), këllemetlen-ëk (kellemetlen), këllő-ek/k (kellő); kétely-ëk (kétëly), métëly-ëk (métely); lék-ëk (lék-ek), lékël (lékel); lënge (lenge); nem-ëk (nëm) (= nemzetség, válfaj), nemës-ek/ëk (nëmës); negyed-ëk (nëgyed), negyedik-ek/ëk (nëgyedik), negyven-ek (nëgyven); pertli (përtli); pëshed (peshed); rëked (reked), rëkedt-ek (rekedt), rëkesz-ëk (rekesz), rëkeszt (rekeszt), rëkken (rekken), rëkkenő-ek/k (rekkenő); rëvolvër-ëk (rëvolver); szemetël (szemetel); szép-ek (szép-ëk), szépen (szépën); szerb-ëk (szërb); szerel (szërël); szërkentyű (szerkentyű), szërkeszt (szerkeszt), szërkesztő (szerkesztő), szërkëzet-ëk (szerkezet); szerv-ek (szërv), szerves-ek (szërves), szervez (szërvez), szervezet-ëk (szërvezet); szevasz (szëvasz); telek, telkëk (telkek) telkës-ek (telkes); vecsërnye (vëcsërnye); verkli (vërkli).
A tagadószó “nëm” vagy “nem” alakú használatá-ról mi magunk dönthetünk. (Lásd a VI. fejezetet!)
Talán magasnak tűnik az “ingadozásra engedélye-zett” szavak száma, de közülük csupán a “nem/nëm (tagadószó), mely, këllemes, szërkeszt, szerv” szavak és szócsaládjaik számítanak gyakorinak. (Gondoljunk csak bele, hogy mennyi kivételt, sőt következetlenséget enge-délyez mostani helyesírásunk a családnevek tömkele-génél; régebbi nagy költőink közkézen forgó művei is el-térnek az érvényes helyesírástól.)
II.
MIRE ÜGYELJÜNK?
1. Másolt Ő, ő és Ű, ű ékezetek
Billentyűzetünk nyelve a másolás pillanatában magyarra legyen állítva! Figyeljünk arra, hogy pontos ékezetekkel sikerült-e átmásolnunk a kívánt szöveget sa-ját gépünkre! Másolt, világhálóról átvett szövegnél ellen-őrizzük, hogy két hosszú magánhangzónk, az ő, Ő és az ű, Ű hibátlanul (hullámvonal nélkül) került-e át a mi gé-pünkre, a mi rendszerünkbe. Általában az azonos rendszerből átvett szöveggel nincsen gond, a Wordból Wordba másolt szöveg minden bizonyal hibátlan lesz. Saját gépelt szövegünk szintén megbízható.
2. Elválasztás és írásjelek
A jelölő nem ismeri föl az elválasztott vagy szó-tagolt szavakat és a nagykötőjeles szóalakokat (ha nem szerepelnek az adattárban). Ugyancsak ügyeljünk arra, hogy a más rendszerből átvett szövegekben szereplő írásjelek, például a (zárójelek), az “idézőjelek”, az alsó vagy felső 9kitevők7 megzavarhatják az Ë-jelölő felis-merő-képességét.
3. A teljesen különálló ë, Ë betű írása
A (zöld-piros színű) megnyitott zDemo ablakba bemásolt zárt ë betűk csak akkor maradnak meg az át-alakítás során, ha szavakban szerepelnek. A különálló zárt ë betűket újra be kell jelölni (például nyelvészeti tanulmányban).
4. Az ë, Ë írására: négyféle lehetőség
A) A “Beszúrás” “Szimbólumok” (jelek, jelképek) rovatából.
B) Alt-számokkal: A jelölés alt-kódjait majdnem minden számítógépen elő tudjuk állítani:
ë: alt + 137, alt + 393, alt + 0235
Ë: alt + 211, alt + 467, alt + 723, alt + 0203
C) Magyar billentyűzet átalakításával: Ifj. Dobner Győző kiegészítette a magyar billentyűzetet (a 102, illetve 101 billentyűset). Megismerhető, letölthető a http://barczi.uw.hu honlapcímen.
D) SMS: Ha valaki telefonján is használni kívánná a zárt ë-t, egyelőre az è és È betűt (ferde ékezetű, az ékezet iránya: \ ) alkalmazza sms (esemes) küldésekor (dr. Fehér Bence javaslata).
[…]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése