Cornides-kódex
''A csonka kódex két részből áll. A De tempore prédikációrész a liturgikus évet követi, a De sanctis pedig legendagyűjtemény. Az első részt (Szűz Mária élete és szentsége, Mindenszentek, Karácsony, Húsvét, Mennybemenetel, Pünkösd, Szentháromság, Úrnapja, Mindenszentek, Kiskarácsony, Vízkereszt) jórészt a naptári év határozta meg, a másodikat a kolostor lakóinak igényei is befolyásolták. Helyet kaptak benne az általuk különösen tisztelt szentek csakúgy, mint az apácák égi pártfogói (Szent Dorottya, Ágota, Julianna, Potentiana, Ilona, Visitatio Mariae, Antiochiai Margit, Praxedis, Bereck [ő az egyetlen férfiszent], Jusztina, Nagycsütörtök, Lucia, Ágnes, Halottak napja). Mint látható, az első rész szövegegységeinek sorrendje nem minden esetben helyes, a második részben pedig néhány olyan ünnep is bekerült a szentek közé, amelynek inkább a De tempore részben lett volna a helye. A prédikációk forrásai Johannes Herolt, Paratus és Temesvári Pelbárt művei, a legendáké elsősorban a Legenda aurea. Feltűnő az is, hogy a Szent Lucia és Ágnes életét tartalmazó ívfüzet (f. 199–210) az egyetlen, amelyik nincs megvonalazva, így szövegtükre jóval nagyobb a többiénél. A mai kódexben közvetlenül ezután következő Halottak napi beszéd eleje hiányzik, s hogy valamennyire kerek legyen, csonkán maradt mai első mondatát egy 17. századi kéz kiegészítette.''
''Kérdetik – veti föl a Cornides-kódex (1514) húsvéti prédikációja –, hogy Krisztus Urunk miért jelentené meg először az ő feltámadását asszonyállatoknak?
Feleltetik erre: Tevé ezt Idvezítőnk azért, mert azt akarta, hogy az ő feltámadása megjelentetnék egyebeknek. De miért az asszonyállatok titkot nem tarthatnak, de valamit hallanak, azt legottan megjelentik egyebeknek, azért akará Urunk is az ő feltámadását először megjelenteni asszonyállatoknak, hogy hamarább kihirdettessék.''
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése