Jókai-kódex

mek.oszk.hu/05100/05163/html/020a.html

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

''A könyveknek - tudjuk - megvan a maguk sorsa. Hozzátehetjük: különösen, ha magyar könyvek, mint a Jókai-kódex. Kezdődött azzal, hogy 1851-ben Nyitrán egy gimnáziumban óraközi szünetben dobálózás közben fejbetalálnak vele egy 17 éves diákot, aki felveszi, megnézi, majd megveszi osztálytársától három másik könyvért cserébe. Az igazi érték gyanúja a fiú tanárában sejlik fel, aki 1852-ben segít eljuttatni Pestre, a tudós Toldy Ferenchez. Egy évtizedig hever nála, miközben a tulajdonosnak még a neve is feledésbe merül. Igaz, ezalatt kétszer lemásolják. 1872-ben, a Magyar Nyelvőr első kötetében Szarvas Gábor cikksorozatot indít a nyelvemlék ismertetésére - főleg régi voltát mutató sajátságainak taglalásával - de a sorozat félbemarad. 1877-ben derítik ki, hogy a tulajdonos a Bécsben élő Ehrenfeld Adolf, de - érthetően - nem hajlandó kiadni kezéből a kódexet. Volf György Bécsbe utazik, és a tulajdonos lakásán ellenőrzi a másolatok és az eredeti viszonyát, hogy a Nyelvemléktár sorozatában végre közreadhassa. Végül 1881-ben, harminc évvel a felfedezés után megjelenik a nyelvemlék a Nyelvemléktár hetedik kötetében (a belső címlapon a kiszedés éve, 1878 szerepel). Ezután kezdődhet meg a tüzetes vizsgálódás, illetőleg a latin előzmények felderítése, aminek sikere után végre P. Balázs János gondozásában megjelenik 1981-ben a betűhű, a latinnal párhuzamosított kétnyelvű kiadás. Ez a folyamat tehát 1851-től 1981-ig, "potom" 130 évig tartott: ennyi idő kellett hozzá, hogy az első könyvméretű magyar nyelvemlék korszerű formában az érdeklődők kezéhez juthasson.''

''Íme néhány fejezetcím a változatosság érzékeltetésére (zárójelben a kódexbeli lapszám, a helyesírás maira formálva). Hogy ment vala fráter Bernald Bolognába (19); Alverna hegye meglöléséról (36); Fráter Rufennak kísértetiről (49); Fráter Leóról, miként jelent meg neki Bódog Ferenc (61); Fráter Leóról, mikoron látta vala Szent Ferencet földtől felemelet lenni (63); Szent sebekről való csuda (66); Pénznek megutálásáról (79); Miképpen tanojtotta az barátokat alamizsnáért menni (81); Miképpen feddé meg az barátokat, kik csináltak vala udvari asztalt (83); Az parasztról, ki Szent Ferencet lölte vala egyház seprette (97); Hogy kínozá önmagát poklossal egy tálbalól evén (101); Az tudományról, kit Szent Ferenc eleve megmondott (124); Miképpen Szent Ferenc emelé fel fuvallással fráter Masszeust (128); Az fordolt farkasról (146 ); Szent Ferencnek miatt gyermeknek halottaibalól feltámadásáról (158); Egy néminemű gyermekről, ki holt vala vízbe (160); Az gyermekről, ki megnyumvadott vala háznak romlásától (161); Némi sotó alatt nyomorolott hősről (162); stb. (A teljes fejezetcím-lista: P. Balázs 1981:349-51) .''

Sebestyén Árpád
A névutók állománya és rendszere a Jókai-kódexben (1372u.)

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Qyb5fDl67WMJ:mek.oszk.hu/01700/01735/01735.rtf+J%C3%B3kK.+1372:+45&cd=1&hl=hu&ct=clnk&lr=lang_hu