Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 15. szαm · / · DISPUTA · / · «ΪJ ΪTON A MAGYAR ΥSHAZA FELΙ»
«ΪJ ΪTON A MAGYAR ΥSHAZA FELΙ»
I. Laziczius Gyula
A Nyugat jϊnius 16-i szαmαban feltϋnιst keltυ cikk jelent meg Marjalaki Kiss Lajos tollαbσl. A magyar υshazαrσl volt benne szσ ιs mαr maga a tιny, hogy ez a szigorϊan tudomαnyos tιma ιppen egy szιpirodalmi lapban kapott helyet, bizonyos ιrdekessιget kφlcsφnzφtt a dolognak. Fokozta az ιrdekessιget, hogy a szerzυ lαthatσlag szαmolt az irodalmisαg kφvetelmιnyeivel: ιlvezetes ιs lendόletes mondatsorokba bontotta gondolatait, amellett azonban nem mondott le a tαrgy kφvetelte apparαtusrσl sem: Anonymust idιzte, okleveleket citαlt, forrαsokat emlνtett, - egyszσval nagyon όgyesen oldotta meg feladatαt formailag.
Az ιrdemi rιszrυl mαr nem lehet ilyen elismerιssel nyilatkozni. Nem mintha az apparαtusban volna valami hiba. Sυt az az ιrdekes, hogy Marjalaki Kiss arzenαlja nem szϋkφlkφdik elsυrendϋ ιs megbνzhatσ tudomαnyos fegyverekben. Az Anonymus-kιrdιsben, pιldαul, hatαrozottan up to date az αllαspontja. Elismeri nagy forrαsιrtιkιt ιs mer is ιpνteni rα. hasznαlja Ortvay fontos vνzrajzαt, ιs megvesztegetυen ιrt hozzα, hogy mondσkαjαba, ahol csak lehet, olyan neveket szυjφn bele, mint Jakubovich, Alfφldy, Erdιlyi, Melich, Moravcsik, amelyekre ilyen munkαban nemcsak illik, de kell is hivatkozni. Megvesztegetυen, mondom, mert a gyanϊtlan olvasσnak bizonyαra az az impressziσja tαmadt a cikk olvasαsakor, hogy ezek az urak mαst se csinαltak vilαgιletόkben, mint hogy itt, a Duna tαjιn kerestιk a magyar υshazαt, talαn meg is talαltαk, csak nem mertek mιg elυhozakodni vele.
Azιrt korαntsem szabad azt hinni, hogy Marjalaki Kiss tudomαnyos arzenαlja kifogyhatatlan, vagy hiαnytalan. Arra mιg csak tudnιk mentsιget, hogy Nιmeth Gyula alapvetυ kφnyvιt (A honfoglalσ magyarsαg kialakulαsa, Budapest, Magyar Tud. Akad. 1930.) nem emlνti, - persze, mindφssze csak nιhαny hete jelent meg, mιg az elolvasαsra is alig futotta az idυbυl - de az mαr igazαn rejtιly, miιrt nem emlνti hivatkozαsaiban Rιthy Lαszlσt, Nagy Gιzαt, vagy hogy egιszen kφzismert nevet mondjak, Vαmbιry Αrmint?! Talαn csak nem azιrt, mert nagyon is rιgen νrtak ιs rιges-rιgen megνrtαk mαr azt, amit Marjalaki Kiss, kissι elhamarkodottan, «ϊj ϊtnak» nevez az υshaza felι jαrtαban?
Az sohasem baj, ha a kutatσ keresιs kφzben rιgi φsvιnyekre tιved. A rιgi, elfelejtett utak nem szόksιgkιppen rosszak, sokszor akadnak kφztόk olyanok, amelyeket ιrdemtelenόl ver fel a gaz. De itt nem ilyenrυl van szσ. Ez az ϊjnak keresztelt rιgi ϊt ugyanis jαrhatatlannak bizonyult vιglegesen ιs megιrdemelten.
Mαr Vαmbιry is csak kιnyszerϋsιgbυl lιpett rα. Mikor a finnugorsαghoz valσ tartozαsunk egyre nyilvαnvalσbb lett, Vαmbιry, hogy mentse, ami menthetυ, merιsz elmιlettel αllt elυ. Felαldozta a nyelvrokonsαgot az ethnikaiιrt ιs azt hirdette, hogy az Αrpαddal bejφtt honfoglalσ magyarsαg tφrφk volt. Ez a hσdνtσ tφrφk tφrzs itt, a Duna tαjαn, egy ugor-tφrφk nιpkonglomerαtumot talαlt, amelyet a forrαsok az avarok nevιvel jelφlnek. Az ugorok viszont mιg Attila idejιn kerόltek ide, a hϊn-birodalom felbomlαsa utαn itt maradtak, nιpekkel keveredtek, de azιrt szαzadokon αt megυriztιk azt az ugor idiσmαt, amelyet Αrpαd tφrφkjei aztαn αtvettek. Innen a magyar nyelv «keverιk» jelleme: az ugor alapιpνtmιny mellett az erυsen tφrφk jelleg.
Vαmbιry az ezredιves όnnepsιgek alkalmαbσl «honfiϊi ajαndιknak» szαnta munkαjαt, amely «A magyarsαg keletkezιse ιs gyarapodαsa» cνmen 1895-ben jelent meg. Az eredetisιg kιrdιse kφrόl mαr akkor zavarok voltak. Jelentkezett ugyanis Rιthy ιs hivatkozott a Tφrt. Tαrsulatban 1888 febr. 3-αn tartott elυadαsαra, amelyben υ mαr kifejtette egyszer a magyarorszαgi ugor υshazαra vonatkozσ elmιletιt, ugyanϊgy, sυt bizonyνtιkokkal mιg jobban felszerelve, mint Vαmbιry. Kevιssel rα Nagy Gιza a honfoglalσ magyarsαg tφrφk voltαnak kιrdιsιben kφvetelte magαnak a prioritαst. Ma mαr kissι humorosan hat ez az elsυbbsιgi hαborϊskodαs egy elhibαzott teσria kφrόl, de akkor bizony plαgiumvαdak lσgtak a levegυben, ha nem is nyiltan, a kulisszαk mφgφtt annαl inkαbb.
Marjalaki Kisst ez most nem fenyegeti, mert nem az a fontos, hogy amit ϊjnak mond, mαr megvan Vαmbιrynιl, hanem, hogy az, amit mond, az elmϊlt 35 ιv alatt tudomαnyosan egy jottαnyival sem lett tφbb, mint volt a millιnium idejιn.
Rιthy, Vαmbιry ιs most Marjalaki Kiss azt akartαk bizonyνtani, hogy Magyarorszαg terόletιn mαr a honfoglalαs elυtt ιlt egy ugor nιptφrzs. Ez, ugyebαr, tφrtιneti tιnyαllνtαs, amelynek igazolαsαra elsυsorban tφrtιneti bizonyνtιkok kellenek. Rιthy elυadαsαt, amely talαn meg se jelent, nem ismerem, nem tudom, milyen ιrveket sorakoztatott fel a maga igaza mellett, de hogy ezek nyomσsak ιs tφrtιnetiek nem lehettek, az kiderόl Vαmbιrybυl. «Hogy a tφrtιnelmi feljegyzιsek sehol sem emlιkeznek meg finnugor eredetϋ emberekrυl, akik Pannoniαba a hϊnokkal ιs avarokkal kφltφzkφdtek, e nιp sorsαnak rιszesei voltak ιs azutαn letelepedtek, az bizony nagyon sajnαlatos» (i. m. 74. l.). Ilyen ιs ehhez hasonlσ kijelentιsek sϋrϋn talαlhatσk Vαmbιrynιl, de ez egyαltalαn nem akadαlyozza meg, hogy feltevιsekre, sυt feltevιssorozatokra tφrtιneti lιgvαrakat ne ιpνtsen. Az elsυ feltevιs mιg csak hagyjαn, ez legalαbb tφrtιnetileg igazolt, az t. i., hogy Attila seregιben a tφrφkfajϊ hϊnokon kivόl mαsfajϊ ιs nyelvϋ nιpek is hadakoztak. A mαsik feltevιs, hogy ezek kφzt ugorok is voltak, mαr az ιpόlυ lιgvαr kφrvonalait sejteti. Itt ugyan mιg hivatkozik Vαmbιry Dsuvejni ιs Rasid-eddin feljegyzιseire, akik elmondjαk, hogy «voltak a seregben olyan szφvetsιgesek, akiknek nyelve egιszen vad ιs ιrthetetlen volt» (i. m. 46. l.), de hogy ebbυl miιrt kφvetkezik, hogy ez a vad ιs ιrthetetlen nyelv ιppen ugor lett volna, az nem derόl ki. Ha ugorok voltak, kιrdιs, milyen szerepόk lehetett egy olyan harci seregben, mint Attilαι volt? Vilαgos, hogy csak a trιnnιl szolgαlhattak, mi mαs is tellett volna egy ilyen halvιrϋ nαciσtσl! «Nem is kφvetόnk merιsz hypothesist, - mondja Vαmbιry (i. m. 48. l.) - ha feltesszόk, hogy ezen ugorok Attila seregιben a mαlhαhoz tartoztak»!! Ιs νgy tovαbb a kφnyv vιgezetιig. Feltevιsek feltevιseket szόlnek ιs νgy szemόnk lαttαra lassankιnt megιpόl az egιsz «tφrtιneti elgondolαs» - a semmibυl.
Na jσ - mondhatnα erre valaki -, ami nem sikerόlt Vαmbιrynek, az esetleg sikerόlhetett Marjalaki Kissnek. Elvιgre azσta is halad valamicskιt a tφrtιnettudomαny, ϊj forrαsok kerόltek napfιnyre... Kιtsιgtelen, csak az a bφkkenυ, hogy tudomαsom szerint egyetlenegy nyom se bukkant fel azσta a magyarorszαgi ugor υshazαra vonatkozσlag. Ha pedig mιgis felbukkant volna, meg kell αllapitanom, hogy Marjalaki Kiss kφnnyelmϋen nem emlνti.
Mαr kιtszer elolvastam a cikkιt, elolvasom harmadszor is... Nem, itt tιnyleg valami mulasztαs tφrtιnt! Szerepel ugyan Anonymus, mιg hozzα kιt lapnyi idιzettel, de akαrhogy is nιzem, ezekbυl azt a kφvetkeztetιst, hogy «e szιp ιs termιkeny orszαg tαjait akkor is, mint ma... magyarul beszιlυ ugor fajϊ paraszti nιpsιg lakta», hibαja, nem tudom kiolvasni. Beleolvasni lehet, de az mιg nem bizonyνtιk.
Ezzel a beleolvasαssal Marjalaki Kiss kφzvetlen tφrtιneti ιrvei ki is merόlnek. Ezen tϊl mαr csak a segιdtudomαnyok nyujtotta tαmpontokkal operαl. A rιgιszeti kutatαsok tιnyleg amellett szσlnak, hogy a Duna-Tisza medence folytatσlagosan lakott fφld volt a III. szαzadtσl kezdve, de ezt senki sem tagadta, mert ha voltak is eltιrιsek az egyes tudσsok vιlemιnyιben, azok csak a lakossαg sϋrϋsιgιre vonatkoztak. Viszont ha bαrmit is hoztak felszνnre a legϊjabb αsatαsok, III-IX. szαzadi ugor temetυt mιg senkinek sem sikerόlt itt feltαrni.
De szemmellαthatσlag nem is a histσriαra ιs a rιgιszetre alapozza meglepυ αllνtαsait Marjalaki Kiss, hanem fυleg nyelvi tιnyekre. Jelszava: a helynιvkutatαs ιs ezen a ponton megint csak azt vagyok kιnytelen konstatαlni, hogy ez a jelszσ «dernier cri» a filologiαban. a tφrtιnelem tιnyleg rα van szorulva a nyelvιszet segνtsιgιre, sυt υstφrtιneti kιrdιsekben ma mαr a nyelvιszek szava sϊlyosabb, mint a histσrikusokι. Gondoljunk csak Melich «Honfoglalαskori Magyarorszαg» c. kφnyvιre ιs Nιmet Gyulαιra, amelyet az elυbb emlνtettem. Mindkettυ nyelvιszember munkαja, vιrbeli nyelvιszι, pedig a tιma par excellence tφrtιneti.
Nehogy fιlreιrtιs kerekedjιk, sietek leszφgezni, hogy a legzseniαlisabb etymolσgia sem tudja pσtolni a tφrtιneti dokumentumokat. Hiαba konstruαl a nyelvιsz, tudαsαnak minden finomsαgαt csillogtatva - filologice megtαmadhatatlan egyezιseket, ha eredmιnyιt nem tαmogatja valami, bαrmily halvαny, tφrtιneti konkrιtum, kαrba vιsz a fαradsαga. Ez termιszetesen vonatkoznιk Marjalaki Kissre is, ha nyelvιsz volna, de, sajnos, nem az. Mert ha nyelvιsz volna, meg kellene bνzni az Etymologiai Szσtαr szerkesztιsιvel: igazαn nem volna vele annyi gondja, mint Gombocznak ιs Melichnek. Minden szσrσl kisόtnι, hogy magyar, vagy legrosszabb esetben ugor eredetϋ ιs el volna intιzve a dolog.
A tatαrjαrαs elυtti oklevelekbυl pιldαul a kφvetkezυ magyar vνzneveket sorolja fel dφntυ bizonyνtιk gyanαnt: Duna (valσszνnϋleg kelta eredetϋ nιv, amely egιsz biztosan szlαv kφzvetνtιssel kerόlt hozzαnk), Alma (tφrφk), Arpas (tφrφk), Balatin (szlαv), Berekzow (ismeretlen), Bodrog (ismeretlen), Dedpotoka (szlαv), Ebes (ismeretlen, nem az «eb» szαrmazιka!), Eger (ismeretlen), Gungus (tφrφk), Hyduspotok (fele oszιt, fele szlαv) ιs νgy tovαbb. υszintιn szσlva, nem is ιrtem, mire gondol Marjalaki Kiss. Arra talαn, hogy a Duna szσvιgi hangzσja vagy a Balatin elsυ a-ja magyar sajαtsαg? ha igen, akkor ezeket a neveket nem XI-XIII. szαzadi oklevelekbυl kellene idιznie, hanem, mondjuk, VIII. szαzadiakbσl ιs emellett mιg azt is bizonyνtani kellene, hogy mαsutt mint a magyarban, illetve ugorban, nem is vαltozhatott egy Dunaj-bσl Duna, Blatin-bσl Balatin.
Megengedem, ilyen akribiαt nem is szabad kφvetelni olyasvalakitυl, aki nem nyelvιsz, elemi gondolatbotlαsokat azonban senkinek sem szabad a csalhatatlan igazsαg mezιbe bϊjtatnia. A vνz- ιs helynevek szivσssαgαval Marjalaki Kiss azt igyekszik szuggerαlni, hogy ezek sokkal, de sokkal rιgebbiek, mint ahogy ki tudjuk mutatni υket. Mivel az utσbbi 8-900 ιvben alig vαltoztak, ϊgy αllνtja be, mintha ezer ιvnιl is jσval idυsebbek lennιnek. Pedig ha Zaarberin az 1002 elυtt kiadott veszprιmvφlgyi alapνtσlevιlben fordul elυ elυszφr, abbσl csak az kφvetkezik, hogy 1000 tαjαn kφrόlbelόl νgy hνvtαk Vφrφsberιnyt ιs semmi egyιb. Talαn mιg egy-kιt ιvtizeddel visszafelι is kφvetkeztethetόnk, de szαzadokkal visszamenni mαr merυ kιptelensιg, hipotιzis, amelynek semmi reαlis alapja nincs.
Amellett, hogy a nyelvi ιrveknek olyan dominαns szerepe van Marjalaki Kissnιl, meglepυ, hogy az etymologiαkkal, milyen csνnjαn bαnik. Mindφssze kettυt kφvet el, de ez fιnypontja fejtegetιseinek. Az egyik, hogy a Kφrφs tφve a «kφr, kerόl» szσ, mert hαt a folyσ nevιnek rιgi alakja Keres. Nιhai valσ jσ Otrokocsink, ha hallanα, bizonyosan nagyot bσlintana erre a mondαsra, mert mikor vagy 100 ιvvel ezelυtt υ merιszelt ilyesfιlιt megkockαztatni, egyesek bizony ugyancsak kιtkedυleg csσvαltαk fejόket, pedig akkor mιg nem is tudtαk, hogy nem Keres az σmagyar alakja e folyσnιvnek, hanem Kris, amely viszont egy feltιtelezhetυ Gris-bσl szαrmazik (v. φ. Jordanesnιl Grisia, a Ravennai Nιvtelennιl gresiea). A Maros esete mαr ravaszabb. Ebben a rιgi mart szσ lappangana Marjalaki Kiss szerint. Az nem zavarja υt, hogy Anonymus Moris(-ius)-t νr, erre biztosan azt hoznα fel, hogy Herodotosnαl meg M{gφrφg} talαlhatσ, hogy hovα lett a mart szσvιgi t-je a Maros nevιben, azt nem αrulja el nyilvαn a szamojιd alakokra (mara «sandiges Ufer», moru «Ufer», mora, mola «idem») gondol titokban, hogy ha mαr a finn-ugor egyeztetιs nehιzsιgbe όtkφzik, legalαbb az uralaltαji legyen biztosνtva. Ott van mιg az a bizonyos -isvιg is a Maros rιgi elυfordulαsaiban, amelyrυl a nyelvιszek mαr annyit firkαltak, de hαt ilyen csekιlysιgekkel csak nem lehet tφrυdni, mikor olyan sϊlyos gondolatok foglalkoztatjαk az embert, mint az υshaza. Viszont, ha ezek csekιlysιgek, akkor kαr veszυdni ilyen Maros - mart-fιle egyeztetιssel is, sokkal egyszerόbb, ha kimondjuk αperte, hogy a herodotosi Maris-ban, ha nem is egy υsugor, de mindenesetre paraszti keresztnιv rejtezik. Na nem?
Mσra Ferenc egyik tαrcαjαban a vadvizek tφrvιnyιrυl beszιl. Egy frαnya nιmet tudσs kiszαmνtotta, hogy a vadvizek 35 ιves periσdusokban ιlik le ιletόket. Bϊjkαlnak, elυtφrnek ιs aztαn nyomtalanul eltόnnek megint. A magyarorszαgi υshaza, ϊgy lαtszik, ilyen vad vνz a tudomαnyban. Vαmbιrytυl Marjalaki Kissig pontosan 35 ιv telt el. Ha igaz a tφrvιny, nyugodtak lehetόnk, 1965-ig nem fog ϊjbσl felbukkanni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése