Robert Hetzron (Budapest, 1937. december 31. – Santa Barbara, Kalifornia, 1997. augusztus 12.) eredeti nevén: Herzog Róbert, magyar nyelvész. Figyelmét elsősorban az afroázsiai nyelvcsaládra összpontosította, különösen az etiópiai sémi nyelvekre. Magyar nyelvészeti tanulmányai hivatkozási alapként szolgálnak. 1972-ben megszervezte a NACAL-t vagyis a North American Conference on Afroasiatic Linguisticset (Észak-amerikai konferencia az afroázsiai nyelvészetről).
Fontosabb publikációi
• 1962 L'accent en hongrois (Bulletin de la Societé de linguistique de Paris)
• 1964 La voyelle du sixieme ordre in Amharic Journal of African Language)
• 1966 Pronominalization in Amharic Journal of Semitic Studies)
• 1969: The Verbal System of Southern Agaw. Berkeley & Los Angeles: University of California Press. (Ph.D.-thesis)
• 1972: Ethiopian Semitic: studies in classification. Manchester. ISBN 0-7190-1123-X
• 1977: The Gunnän-Gurage Languages. Napoli: Istituto Orientale di Napoli.
• 1980 The limits of Cushitic (Sprache und Geschichte in Afrika)
• 1992 Prosodic morphemes in Hungarian (Approaches to Hungarian, vol. 4, ed. by I. Kenesei and Cs. Pleh)
• 1996: "The two futures in Central and Peripheral Western Gurage", in: G. Hudson (ed.), Essays on Gurage language and culture: dedicated to Wolf Leslau on the occasion of his 90th birthday, Wiesbaden: Harrassowitz, pp. 101–109.
• szerk.: Hetzron, Róbert: The Semitic languages - Google Books. Taylor & Francis (1997). ISBN 0415057671, 9780415057677. Hozzáférés ideje: 2010. július 24.
• 2000: (with Berhanu Chamora), Inor. Münich: Lincom Europa. ISBN 3-89586-977-5.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Verlaine: Gaspar Hauser chante
Hauser Gáspár énekel
Magányos, árva, halk, nyugodt,
Nagyvárosokba jöttem én el
Szememben égő tiszta fénnyel:
S okosnak nem találtak ott.
Húsz éves lettem és a nők
Szerelmi lángot gyújtva bennem,
Oly szépnek tűntek szememben:
De nem találtak szépnek ők.
Bár honért, hősi tettekért
S királyért lelkem sosem égett,
Csatákon vágytam lelni véget:
Belőlem a halál sem kért.
Későn születtem, vagy korán?
Számomra most mi a teendő?
Gondoljatok szegény esendő
Gáspárra imátok során.
(Hetzron Róbert fordítása)
„…Érdemes kiemelni a méltatlanul elfeledett budapesti születésű Hetzron Róbert (Robert Hetzron, eredeti nevén Herczog Róbert, 1937-1997) amerikai nyelvész alakját. 1956-ban éppen felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, amikor a szabadságharc leverése miatt ő Franciaországba emigrált. 1957-1961 között Strassburgban, Párizsban, Jeruzsálemben és Bécsben tanult nyelvészetet, majd 1961 őszén Izraelbe költözött, s a Héber Egyetem hallgatója lett, ahol 1964-ben végezte el a sémi nyelv szakát. Ez év őszétől a University of California Ph. D. programjába kapcsolódott be, mégpedig a közel-keleti nyelvek részlegén. Etiópiában végzett terepmunkát, a sémi és a kúsita nyelveket vizsgálta (1965-66), s megszerezte a Ph. D. fokozatot. Közvetlen ezután kinevezték oktatónak, s Santa Barbarában telepedett le.
Életében öt könyve és több mint hatvan tanulmánya jelent meg, nem említve igényes ismertetéseit, az általa írt könyvfejezeteket és lexikon szócikkeket. Megalapította a Journal of Afroasiatic Languages című folyóiratot (1987). a nyelvleírás szinte minden szintjével (fonológia, morfológia, szintaxis) foglalkozott, mégpedig elsősorban afroázsiai anyagon (a még Magyarországon megismert héber, majd az amhara, az Etiópiában megismert gurágé, kúsita nyelvek): A magyar nyelvről írt tanulmányai elsősorban prozódiájával, fonológiájával, morfofonológiájával kapcsolatosak. Munkásságában az elméletalkotás és az adatgyűjtés, adatkezelés mintaszerű harmóniában volt. Általános nyelvészeti szempontból elsősorban a szórendről illetve a fonológia és szintaxis kapcsolatáról írt tanulmányai jelentősek.”
Életében öt könyve és több mint hatvan tanulmánya jelent meg, nem említve igényes ismertetéseit, az általa írt könyvfejezeteket és lexikon szócikkeket. Megalapította a Journal of Afroasiatic Languages című folyóiratot (1987). a nyelvleírás szinte minden szintjével (fonológia, morfológia, szintaxis) foglalkozott, mégpedig elsősorban afroázsiai anyagon (a még Magyarországon megismert héber, majd az amhara, az Etiópiában megismert gurágé, kúsita nyelvek): A magyar nyelvről írt tanulmányai elsősorban prozódiájával, fonológiájával, morfofonológiájával kapcsolatosak. Munkásságában az elméletalkotás és az adatgyűjtés, adatkezelés mintaszerű harmóniában volt. Általános nyelvészeti szempontból elsősorban a szórendről illetve a fonológia és szintaxis kapcsolatáról írt tanulmányai jelentősek.”
epa.oszk.hu/02000/02002/00021/pdf/2004-3_kicsi-verlaine.pdf
The Semitic Languages (Routledge Language Family Descriptions)
by Robert Hetzron
ISBN 13: 9780415057677
ISBN 10: 0415057671
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hetzron Róbert, a humor nyelvészeti kutatása
''Fónagy Iván (1920–2005) és Hetzron Róbert(1937–1997), a humor nyelvészeti kutatásának két legjelentõsebb magyar képviselõje az urbánus, azaz a pragmatikailag és retorikailag összetett humorral foglalkoztak: Fónagy mindezt még a nyelv metaforikus jellegének a kutatásával is összekapcsolta.23 Fónagytól ismerjük az anekdotát, amelyben Marcel Proustot megkérdezi egy barátja, Antoine Bibesco, hogy megváltozott vagy ugyanolyan-e, mint öt évvel azelõtt volt. “Kevésbé vagy” – válaszolja Proust. “Kevésbé vagyok mi? Jóképû?” – kérdezi Bibesco. “Nem. Egyszerûen csak kevésbé vagy”– mondja Proust.''
www.ketezer.hu/menu4/2006_07_08/cseres.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése