PAPP FERENC OLVASÓKÖNYV

PAPP FERENC
OLVASÓKÖNYV
Szerkesztette: Klaudy Kinga
Eloszó: Kiefer Ferenc
Bibliográfia: Bolla Kálmán
A szövegek
gondozói
Cs. Jónás Erzsébet
É. Kiss Katalin
Fenyvesi István
Hell György
Hidasi Judit
Kiss Gábor
Klaudy Kinga
Laczik Mária
Lendvai Endre
Lengyel Zsolt
Mihalovics Árpád
Pete István
Répásy Györgyné
Soproni András
Székely Gábor
Szollosy-Sebestyén András
T. Molnár István
Tóth Etelka
Uzonyi Pál
TINTA KÖNYVKIADÓ
PAPP FERENC ÉLETRAJZA
Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216
Papp Ferenc 1930. szeptember 19-én született Budapesten. Középiskolai
tanulmányainak befejezése után 1948-ban látott hozzá az Eötvös Kollégium diákjaként az
orosz és a francia nyelv elmélyült tanulmányozásához olyan tanárok irányításával, mint
Gyergyai Albert, Gáldi László, Hadrovics László, Tamás Lajos, Kniezsa István. Szakmai
pályafutását az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetének aspiránsaként kezdte
meg, A jelz s szerkezetek f bb kérdései az orosz irodalmi nyelvben cím kandidátusi
disszertációját 1956 szén védte meg.
1955-ben lett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója, ahol hamarosan
megbízást kapott az Orosz Nyelvészeti Tanszék vezetésére. Nem kevesebb, mint harminc évet
töltött a debreceni egyetemen, ahol tudományos tevékenységével és oktatói munkájával elérte,
hogy Debrecen nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi russzisztikának is központjává vált.
1975-ben szervezte meg az els országos russzisztikai konferenciát, és ezzel a magyar
tudomány életében páratlanul hosszú élet , 25 évig tartó konferencia-sorozatot indított útjára.
Iskolateremt egyénisége ezeken a konferenciákon bontakozott ki igazán, itt nevelte fel a
fiatal russzistáknak és alkalmazott nyelvészeknek azt a nemzedékét, amely ma is a tudomány
élvonalában dolgozik, és ma is Papp Ferenc-tanítványnak vallja magát.
Kandidátusi értekezése után russzisztikai munkásságának következ fontos állomása
az 1968-ban megjelent (két társszerz vel írt) Kursz szovremennogo russzkogo jazyka cím
egyetemi tankönyv, amelyb l nemzedékek tanulták az orosz nyelv rendszerét. Nyelvtanát
nemzetközileg is a legjobb orosz nyelvtanok között tartják számon. Könyvei közül
kiemelkedik a Könyv az orosz nyelvr l cím , 1979-ben megjelent munkája, amely az orosz
nyelv rejtelmeibe vezeti be az olvasót. Ez a könyv iskolapéldája annak, hogy hogyan lehet
eredeti tudományos eredményeket magas színvonalon, és mégis közérthet , élvezetes
stílusban kifejteni. Néhány évvel kés bb, 1984-ben látott napvilágot az általa vezetett oroszmagyar
kontrasztív nyelvészeti munkálatok eredményeként a Contrastive Studies
Hungarian-Russian cím tanulmánygy jtemény. Utolsó m ve, a Moszkvai szemantikai iskola
cím tanulmánykötet 2000-ben jelent meg. Ez a kötet áttekintést ad az orosz szemantikai
iskola nagy alakjainak jelentéstani munkásságáról, akikhez személyes barátság is f zte.
Papp Ferenc magyar nyelvészeti kutatásai is jelent sek. Munkássága fordulatot hozott
a magyar leíró nyelvészetbe - els sorban a morfológiába, a morfofonológiába és a
lexikográfiába - mind szemléletmódját, mind módszereit, mind eredményeit illet en. A
magyar leíró nyelvészethez azok a megállapításai jelentik a legfontosabb hozzájárulást,
amelyeket az Értelmez szótár teljes f névanyagának, több mint 31 000 f névnek a
számítógépes feldolgozása alapján fogalmazott meg. Már a hatvanas években lyukkártyákra
rögzítette az Értelmez szótár szavait, majd URAL 2 és ODRA típusú számítógépeken
rendszerezte az adatokat. Ezt az anyagot azóta egyre újabb és újabb adathordozókra
konvertálják, és ma is ezek szolgálnak mindenféle számítógépes szótárkészít i tevékenység
alapjául.
Papp Ferenc 60-as évekbeli magyar leíró nyelvészeti tevékenységével a lexikográfiát
is forradalmasította Magyarországon. Maga a melléktermékként elkészült, 1969-ben
megjelent szóvégmutató (a tergo) szótár is halhatatlan ötlet. A szótár újabb és újabb
kiadásokban jelenik meg, és a m fordítóktól a reklámszakemberekig egyre többen forgatják A
magyar nyelv szóvégmutató szótára cím m vet hamarosan újabb könyv követte, az 1975-ben
megjelent A magyar f név paradigmatikus rendszere (Leírás és automatikus szintézis) cím
akadémiai doktori értekezése. Ez a munkája a magyar nyelv alaktanára vonatkozó leíró és
elméleti kutatásoknak ma is nélkülözhetetlen forrása. Ebb l a munkából a magyar f név
ragozására vonatkozó minden fontos adatot megtudhatunk, azonban nemcsak adatforrásról
van szó: a könyv számos elméleti megállapítása ma is megállja a helyét. Számítógépes
nyelvészeti oldalról nézve pedig ebben a munkájában találjuk az els , a magyar f névi
alakokra vonatkozó generáló (szintetizáló) szabályokat. A számítógépen lev adatok
megkönnyítették a statisztikai jelleg vizsgálatokat is. Alapvet en új és korszer felfogást
tükröznek ide vonatkozó m vei. Azt, hogy az etimológiát is fontos kutatási területnek tartotta,
bizonyítja az 1973-ban megjelent T szókincsünk etimológiai rétegenkénti hangstatisztikája
cím munkája. A költ i nyelv iránti érdekl dését mutatja az 1974-ben megjelent
(társszerz ként írt) Ady Endre költ i m veinek fonémastatisztikája cím könyve, amelyben
példát nyújt a számítógép hasznosítására a stílus és a költ i nyelv megismerésében.
Cikkeiben, tanulmányaiban (számuk meghaladja a kétszázat), akárcsak könyveiben,
eleinte orosz filológiával illetve a transzformációs elemzés orosz nyelven történ
alkalmazásával foglalkozik, kés bb azonban általános és magyar nyelvészeti kérdések felé is
fordul, s egyidej leg a matematikai nyelvészetre specializálódva megveti a hazai
számítógépes kutatások alapját. Igen értékesek azok a kezdeményezései is, amelyek a gépi
nyelvészetnek a nyelvtörténetben való alkalmazását illetik. Tanulmányaiban a nyelvtudomány
legkülönböz bb kérdéseihez szólt hozzá: foglalkozott hangtannal, alaktannal, mondattannal, a
gépi fordítás kérdéseivel, a nyelvoktatás különböz szempontjaival, lexikográfiai kérdésekkel,
orosz-magyar kontrasztív nyelvészettel, és korát megel zve már a 70-es években a
mindennapi nyelvhasználat pragmatikai elemzésével.
Papp Ferenc 1982-t l, megosztva idejét Debrecen és Budapest között, a Budapesti
Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetét vezette, 1985 és 1988 között pedig az ELTE BTK
Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének volt a vezet je. 1985-ben végleg
Budapestre költözött, és az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszoraként
megszervezte és elindította az Akadémiai Nagyszótárral kapcsolatos számítógépes
munkálatokat. 2000-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig ezeket a munkálatokat irányította.
Papp Ferenc tudományszervez ként nagy szerepet játszott a magyarországi
alkalmazott nyelvészeti kutatások koordinálásában. Több akadémiai ciklusban volt elnöke az
MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságának, illetve
Munkabizottságának. Tudományos felkészültsége és személyisége rendkívül alkalmas volt
arra, hogy az alkalmazott nyelvészet legkülönböz bb területein dolgozó kutatók
tevékenységét összefogja és irányítsa: a fordításelmélett l a gyermeknyelvkutatásig, a
szótárkészítést l a nyelvpedagógiáig. Vérbeli alkalmazott nyelvész volt, aki a nyelvtudomány
minden területén az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazhatóságát is szem el tt tartotta.
A bölcsészettudományok m vel i akadémikussá választásának átlagéletkorát tekintve
Papp Ferenc fiatalon, 46 éves korában lett az MTA levelez , majd kilenc évvel kés bb az
MTA rendes tagja. Levelez tagként akadémiai székfoglaló el adását Magyar és orosz nyelv
szövegek számítógépes vizsgálata címmel tartotta meg 1978-ban, rendes tagként Alkalmazott
nyelvtudomány címmel 1986-ban. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságában, illetve
Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságában betöltött tisztségén kívül választmányi tagja
volt a Nyelvtudományi Társaságnak, szakosztályelnöke a Neumann János Számítógéptudományi
Társaságnak, a Studia Slavica felel s majd tiszteletbeli szerkeszt je, több
nyelvtudományi és számítástechnikai folyóirat szerkeszt bizottságának tagja.
Papp Ferenc az általános és alkalmazott nyelvészet, a magyar nyelvészet, és a
russzisztika kiemelked alakja, a számítógépes nyelvészet hazai úttör je mind tudományos
munkásságával, könyveivel és tanulmányaival, mind oktatás- és tudományszervez
munkásságával maradandót alkotott, s tanítványainak fáradhatatlan mestere volt.
PAPP FERENC OLVASÓKÖNYV
TARTALOM
Kiefer Ferenc: Papp Ferenc összegy jtött írásai elé
Klaudy Kinga: Szerkeszt i el szó
Papp Ferenc nyelvészeti tanulmányai
A magyar szószerkezet-rendszer néhány sajátosságáról (1964)
Algoritmus (1965), Kód (1965), Modell (1965)
Szemiótikai jegyzetek (1965)
Strukturális-matematikai-algebrikus (nyelvészet) (1966)
A magyar mondat mélységér l (1966)
Kett s és hármas szófajiságú szavaink (1966)
T igéink (1967)
A lexémák alaktani szerkezete, szófaja és jelentésgazdagsága (1972)
A mondatnál hosszabb szövegegységek végs szerkesztése, avagy az idegen nyelv
beszéd kvázi-helyessége (1972)
Szövegszó, szóalak, lexéma (1974)
Konkordancia: írói szótár el készítése számítógépen (1975)
Jel, jelentés (1977)
Szavak – jelentés (1979)
Mondat, szöveg (1979)
Az oroszul beszél ember emberközelb l (1979)
Írástanítás - a nyelvész szemével (1983)
Apai név (1983)
Anyanyelv és idegen nyelv a verbális asszociációk tükrében (1984)
Félmélyszerkezet (1984)
Pragmatika és nyelvoktatás (1986)
Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai székfoglaló (1986)
A bet (1991)
A debreceni Thészaurusz (2000)
Függelék
Lomonoszov és a magyar nyelv (1995)









.


« e
( ) (1972)
Some Aspects of Linguistic Communication in Two Recent
Hungarian Literary Works (1982)
A filmszinkronizálás és szemiotika (1976)
Szakért i vélemény (1981)
Papp Ferenc m veinek bibliográfiája

www.nytud.hu/publ/pfolvasokonyv.pdf