Feladó: hetzron@rain.org
A nemzetek/kultúrák szerint változó humornak van szakirodalma, csak meggyőző tárgyalása nincs, talán nem is lehet. Előttem van egy 1988-ban megjelent könyv: Ziv, Avner, szerk. NATIONAL STYLES OF HUMOR. New York: Greenwood Press. Van benne jó anyag, már csak azért is, mert a franciaországi fejezet társszerzője Sándor Jutka... Ajánlanám a HUMOR folyóiratot is, az eredeti dolgozatok és recenziók adnak további anyagot.
Azt, hogy melyik humor "jobb" nem lehet objektíven meghatározni, így kár belemenni. Olvastam például Jónás könyvének (a bibliainak) olyan értelmezését, hogy humoros írás. Mai európai kultúránkban mar nem tálalnánk olyan mulatságosnak, de akkor (és még most is bizonyos kultúrákban) nagyot nevettek olyan poénon, hogy Isten azt mondja Jónásnak, hogy menjen Ninivébe, keletre, mire ő aszongya, hogy OK és elindul nyugatnak (nyilvánvalóan nem szószerint idézem).
Mivel franciaországi buzgó viccmesélésem az ötvenes évek végén volt, alig emlékszem, miket mondtam el, de mindenesetre az 56-ról szóló viccek, meg általában az antikommunista anyagot elmondtam. Az utóbbit perverz élvezettel egy marxista hitű professzoromnak (humorérzéke erősebb volt, mint hite). Viszont diákjaimmal kapcsolatban emlékszem, ez csak 3-4 éve volt. Két zsidó vicc: "A vonaton egy fülkében ül Kohn és Grün (ezt is le kell fordítani, az amerikai zsidó viccekben Rabibnovits a főhős.
Kohn így szól: Aj. Mire Grün: Aj-aj!. Kohn folytatja: aj-aj-aj! Grün: Vigyázz, politikáról nem beszélünk." Ehhez nem amerikai jellegű államban kell születni. A másik érdekesebb eset. "Kohn hasznos szolgálatokat tesz a Szövetségeseknek a második világháborúban. A győzelem után meghívják a főhadiszállásra, eléje tesznek egy földgömböt és azt mondják:
`Kohn bácsi, válassza ki, hol akar élni; ott veszünk magának egy villát és élete végéig bőséges nyugdíjat kap.' Kohn csak forgatja, forgatja a földgömböt, utána odafordul a jutalmazó félhez: `Mondja kérem, más földgömbjük nincs?'" Minden diákom ezt úgy értelmezte, hogy Kohn más példányt kér ugyanabból a földgömbből, pedig az angol szó "globe" még a "föld"et sem tartalmazza. Az idősebb amerikaiak többnyire megértették, többet tudnak a világon ide-odasodródásról.
Még egy anekdota az értelmezésről, ebben az idősebbek is ugyanúgy reagáltak. "Egy termetes hölgy bemegy egy pie-shopba (muszáj angolul mondani, mert a pie fogalma, amely lehet egyszemélyes kerek torta is, csak az egyéni pizzával hasonlítható össze) és rendel egy pie-t. A pincérnő megkérdezi: `Négy szeletre vágjuk fel, vagy nyolcra'. A hölgy elgondolkozik, majd azt mondja: `Négyre, ugyanis diétázom'." Az amerikaiak mind azt mondták, hogy milyen buta ez a hölgy; nem tudja, hogy a szeletek számától függetlenül ugyanannyit kap. Sőt, így értelmezték ezt profi humor-pszichológusok, akik a viccet idézték. Csak egy vietnámi nő mondta azt, ami nekünk a természetes magyarázat lenne: a termetes hölgy szellemes, öngúnyra képes.
Egy igen intelligens amerikai nőt sikerült meggyőznöm az utóbbi véleményem igazáról. Részletezve hosszú lenne, de röviden: a papjancsi viccek második elbeszélője valóban buta, elvéti a poént. Ugyanígy buta-e a termetes hölgy? Persze, hogy nem! Akkor lassan a testtel, ne bántsuk azt, akinek ez túl gömbölyű.
Na mára eleget fecsegtem.
Üdv,
R
http://hix.com/arch/?page=issue&issueid=53399#11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése