Az Adagiorum címlapja
Fametszet után készített Baranyai Decsi János arcképe és aláírása.
Négyszáz éves szólás- és közmondásgyűjtemény
Csak közköpülködik
Az észak-magyarországi bártfai Klöss Nyomdában 1598-ban egy kisalakú kötet jelent meg: Baranyai Decsi Csimor János székelyvásárhelyi rektor Adagiorum graecolatinoungaricorum chiliades quinque, azaz Ötezer görög–latin–magyar szólás gyűjteménye című munkája valójában 4827 adatot tartalmazott. A kötet az első magyar szólás- és közmondásgyűjtemény, s régiónkban egy valamivel korábbi cseh gyűjteménnyel együtt az első ilyen jellegű munkák közé tartozik. A négyszáz éves jubileum alkalmából Budapesten nemzetközi konferenciát rendeztek.
„Kicsiny az bors, de erős. Az igazmondás betöri embernek fejét. Lassan járj, s hamarébb elérsz. Az minemü mosdót te énnekem tartasz, én is olyan kendőt tenéked.” Minden népnek megvannak a saját közmondásai, szólásai. Nemzeti kincsek ezek, ugyanakkor az egyetemes emberi művelődés közös értékei is. A fentieket csak mi használjuk, másokat a szomszéd népek is. Naponta születnek újak, mások eredete a múlt ködébe vész.Baranyai Decsi Csimor János 1560 körül született a mai Tolna megyei, akkor a Felső-Baranyai Református Egyházmegyéhez tartozó Decsen. A debreceni és a kolozsvári kollégiumban végzett tanulmányok után Losonczy Bánffy Farkas erdélyi fejedelmi tanácsos fiának kísérőjeként a Wittenbergi Egyetemre ment 1587-ben. A Bonchida–Székelyvásárhely–Moldva–Varsó–Danzig–Wittenberg utazást írta le Wittenbergben 1587-ben megjelent Hodoeporicon című munkájában, amely az első magyar szerző által készített útleírás. (Egyetlen ismert példányát a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár őrzi.) Wittenberg után tanulmányait Strassburgban folytatta. Itt készítette doktori értekezését, a Synopsis philosophiaet (A filozófia összefoglalása) Johann Ludwig Hawenreuternak, a filozófia és az orvostudomány professzorának irányításával (a professzor úr következő magyar tanítványa Szenczi Molnár Albert lett). Decsi doktori értekezését 1591-ben Strassburgban, majd 1595-ben Wittenbergben is kiadták. A londoni British Library-ben van egy kéziratos angol fordítása. Mielőtt Decsi az erdélyi fejedelmi udvarból elindult volna, Kovacsóczy kancellár és tanácsosai arra kérték, foglalkozzék a magyar és a német birodalmi jog összehasonlításával. Ennek alapján született meg az 1593-ban Kolozsvárott kiadott Syntagma institutionum iuris imperialis ac Ungarici című kötete, amelyben kimutatta, hogy a jogharmonizáció érdekében milyen kiegészítésekre és átalakításokra van szükség a hazai jogban. Ez a munka őrizte meg számunkra a szerző képét.
Az Adagiorum
Decsi fordított elsőként latin klasszikusokat magyarra. Hozzáfogott kora hazai történelmének megírásához is a rendelkezésére álló dokumentumok és beszélgetések alapján. Az 1592– 1598-as évek krónikája, a Commentarii de rebus Ungaricis kéziratának két másolata maradt fenn. Értekezett a magyar rovásírásról, s ismeretesek latin és görög üdvözlő versei is, amelyeket diáktársainak írt.
Strassburgból való hazatérése után, 1592-ben Kolozsvárott telepedett le, majd 1593-ban meghívták Székelyvásárhelyre az ottani kisiskola (Schola Particulo) igazgatójának.
Érdemes megjegyezni, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1616. április 29-én adta ki azt az okmányt, amelyben Székesvásárhelyt szabad királyi várossá nyílvánította Marosvásárhely néven.
Érdemes megjegyezni, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1616. április 29-én adta ki azt az okmányt, amelyben Székesvásárhelyt szabad királyi várossá nyílvánította Marosvásárhely néven.
Rotterdami Erasmus 1574-ben Baselban kiadott Adagiorum chiliades című latin–görög magyarázatos szólásgyűjteménye szolgált az Adagiorum mintájául. Decsi a beosztásban is Erasmust követte: az ezreseket (chilias) százasokra (centuria), azokat pedig tízesekre (decas) osztotta fel, s ezen belül 1-től 10-ig sorszámozta az egyes tételeket.
A mássalhangzóval kezdődő főnevek előtt Decsi munkája (abban az időben ugyanis a helyesírás inkább a nyomdán, mint a szerzők helyesírásán múlt) legtöbbször az névelőt használt. A -val, -vel rag – mint a moldvai csángó nyelvjárásban – többnyire nem hasonul: „Sem Istenvel, sem embervel nem gondol.” A nyáron, télen helyett azt olvassuk, hogy nyárban, télben. A mai köznyelvi i helyett egyes szavakban ü (üdő, hüsz), az e helyett ö (töttél, szöm, györtya) található. Bizonyos szavak mára feledésbe merültek, ilyen például a mony (Tarka, mint a szárcsamony = szárcsatojás), az eh (Szép a szava, de ördög az eha = mája), Csak közköpülködik = fondorkodik. A viszonylag gyakran előforduló minem egyszerűen nemet jelent: „Minem Istenem, hogy őtet imádjam” – mondták a beképzelt nagyúrról.
Minden olyan közmondásban, amelyben ma kutya van, Baranyai Decsinél eb olvasható, például „Az mely ebet botval hajtanak az nyúl után, soha az nyulat meg nem fogja.” (Akkoriban a kutya szó „kis ebet” jelentett.) A hitvány jelentése rossz, a jámboré jó: „Hitvány szomszédja vagyon, mert ő maga dicséri magát”; „Jámbor atyának jámbor a fia is”. A nem adnék érte helyett következetesen nem adnék rajta fordul elő a szövegben: „Egy babot nem adnék rajta.”
Baranyai Decsi magyar anyaga nem mind szólás vagy közmondás. Gyakran csak egy szóval adja vissza a latin szöveget (például gazember, javallani, kárhoztatni), vagy egy egyszerű jelzős szerkezetet ír (például erős ember, haszontalan ajándék, nehéz akadály, hitvány ok). Szólásnak, közmondásnak mintegy ezer mondat tekinthető.
Az adatok többsége Baranyai Decsi egyéni gyűjtéséből származik. Akad azonban körülbelül száz olyan szólás, közmondás, amely megtalálható korábbi kiadványokban, például Heltei Gáspár Ezópuszi meséiben vagy korabeli levelekben is.
„Jó volnál halálnak”
Decsi szólásainak, közmondásainak egy része ma is pontosan vagy kis változtatással úgy hangzik, mint négyszáz éve. Íme néhány a csak a magyarban megtalálhatók közül: „Te sem vagy jobb az Deákné vásznánál. Nagy fába vágta az fejszét. Szemérem (ma: szégyen) az futás, de hasznos. Ember kell az gátra. Jó volnál halálnak. Olcsó húsnak híg az leve. Jótött helyébe jót ne várj. Köz(ös) lónak túros (azaz feltúrt, sebes) az háta. Nemakarásnak nyögés az vége.”
Ugyancsak közismert, de számos nyelvben is megtalálható: „Ajándék lónak nem kell a fogát nézni. Csak szőrét veti el az farkas, nem természetét. Várja, hogy az sült galamb menjen a szájába. Egyik kéz az másikat mossa. Csak addig nyújtózzál, amíg az lepel (a takaród) ér. Két szem mindenkor többet lát egynél. Más szömében meglátja az szálkát, az magáéban az gerendát sem. Kücsin (kicsiny) szikrából nagy tűz támad.”
A magyaron kívül egyes szomszédos nyelvekben szintén ismeretesek a következők: „Az sok bába között az gyermek is el szokott veszni. Ne hányj borsót az falra. Meghalt az gyermek, elkölt az komaság. Az Krisztus koporsóját sem őrzik heában.”
A szólások, közmondások egy része ma már nem közismert, de például a bakonyalji, északi csángó, drávaszögi, háromszéki, kórógyi, szatmári és más gyűjtésekben előfordul: „Nem fog rozsda az aranyon. Még az ebnek sem jó az első fia (senkinek sem tökéletes az első munkája). Disznóra gyömbért ne vesztegess. Híres eperre nem kell kosárval menni. Nem szokták az halottat az szentegyházból hazavinni (például ételt a konyhába stb.). Addig hántsd az hársfát, míg hámlik (addig üsd a vasat, míg meleg). Még az Isten is kitért az részeg ember elől. Hosszú, mint a Szent Iván éneke (bőbeszédű). Az kecske sem menne az vásárba, de csapják hátul. Elég egy kő száz varjúnak is (ismert például a törökben, a perzsában). Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. Ahol malacot ígérnek, zsákoddal ott légy. Egy az szoba az kemencével. Még üdején meglátszik, az mely tejből jó túró lészen. Két éles tőr nem fér egy hüvelybe (azaz két dudás egy csárdába). Az, ki urával pöröl, Isten annak orvosa. Nincs vétke az pénzes embernek. Vert viszen veretlent (a bűnös bemárt egy ártatlant).”
A harmadik csoportba a már feledésbe merült mondásokat sorolhatjuk: „Egy babot nem adnék rajta. Annyit tud hozzá (ért hozzá), mint az bagoly az Ave Mariához. Csak azon bakot nyúzza (csak a régi nótát fújja). Úgy illik, mint az bot az tegezbe. Minden botnak az végén az feje (ha a vége jó, minden jó). Fogas ebnek való az csontrágás. Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá? Késő sütve (eső után köpönyeg). Igen fél király udvarbírótól (egyáltalán nem tart tőle). Minden hitvány lövő nyilára vet. Különb (különbözik) azért Mátyás király és Mátyás kovács. Pokolban is esik egyszer egy ünnep. Nem tudhatom, hogy tök-e vagy túrós étek (halvány sejtelmem sincs róla, hogy micsoda). Aki varjat akar lőni, nem pengeti kézíját. Hadd morogjon Varga Pál, csak jó sarut csináljon. Állhatatlan, mint az tekenőben ingó víz. Kiszöktek az felső várból (bolond).”
Van néhány olyan adat, amely korábban és később is előfordult ugyan, de Decsi nem tudta beszorítani az Erasmus-kötet által nyújtott keretbe: „Akármind perzseld az ebet, nem lesz szalonna benne (kutyából nem lesz szalonna). Nem áll az eben a kövér ló halála. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Nyulat kergetvén, medvét ne költsünk. Kerülgeti, mint macska az hev (forró) kását. Egyik varjú sem vájja ki a másiknak szemét. Az ellőtt nyilat nehéz visszahozni. Aki közelebb ül a szénhez (tűzhöz), az inkább fűtőzik (melegszik).”
Más esetekben a „hiány” oka az, hogy az adott szólás, közmondás csak később jelent meg a magyar nyelvben. Például: „Nem mind arany, ami fénylik. A kákán is csomót keres. Senki sem próféta a saját hazájában. Fejtől bűzlik a hal. Egy fecske nem csinál nyarat (amagyar megfelelője Decsinél: egy ház nem falu).”
Az Adagiorum könyvritkasággá vált, tudomásunk szerint négy teljes és tíz hiányos példánya maradt fenn. Közmondásaiból, szólásaiból több száz bekerült Szenczi Molnár Albert magyar– latin szótárainak 1611-es (hanaui) és későbbi kiadásaiba, s ezekből más szótárakba és gyűjteményekbe is. Kutatók számára az ELTE magyar nyelvészeti tanszékcsoportja 1978-ban hasonmás kiadást készíttetett az Adagiorumból.
Baranyai Decsi Csimor János, korának egyik legsokoldalúbb humanistája nem sok elismerést kapott életében. Egy levelében keserűen említi, hogy megbízói még a költségeit sem térítették meg. 1601. május 15-én halt meg Székelyvásárhelyen. Feltehetően a mai Vártemplom körüli, régen megszüntetett temetőben temették el.
Történeti kronológiai háttér
1576. május 1. Báthori István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá is választják.
1579. október 21. Az erdélyi országgyűlés a tanításra korlátozza a jezsuiták tevékenységét.
1579. november 15. A dévai börtönben meghal Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás megalkotója.
1582. február 14. XIII. Gergely pápa elrendeli a nevéről elnevezett naptárreformot. (A királyi Magyarországon 1588-ban, Erdélyben 1590-ben vezetik be.)
1586. december 13. Meghal Báthori István
1588. augusztus 8. Az angol partok előtt elpusztul a spanyol Nagy Armada.
1588. december 23. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem lesz.
1589. nyara Balassi Bálint megírja a Végek dícsérete című költeményét.
1593. június 22. Haszán boszniai pasa Sziszeknél verséget szenved (innen számítják a tizenötéves háború kezdetét). Megindulnak az politikai és hadi állandó csatározások Magyarország felszabadításáért.
1576. május 1. Báthori István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá is választják.
1579. október 21. Az erdélyi országgyűlés a tanításra korlátozza a jezsuiták tevékenységét.
1579. november 15. A dévai börtönben meghal Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás megalkotója.
1582. február 14. XIII. Gergely pápa elrendeli a nevéről elnevezett naptárreformot. (A királyi Magyarországon 1588-ban, Erdélyben 1590-ben vezetik be.)
1586. december 13. Meghal Báthori István
1588. augusztus 8. Az angol partok előtt elpusztul a spanyol Nagy Armada.
1588. december 23. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem lesz.
1589. nyara Balassi Bálint megírja a Végek dícsérete című költeményét.
1593. június 22. Haszán boszniai pasa Sziszeknél verséget szenved (innen számítják a tizenötéves háború kezdetét). Megindulnak az politikai és hadi állandó csatározások Magyarország felszabadításáért.
Dr. Paczolay Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése