Benkő Loránd
„Az etimológia sikamlós tudományterület, könnyű elcsúszni rajta. Így van ez a közszavak magyarázatában is, s még inkább áll a tulajdonnevek megfejtésére, amely többféle okból is különlegesen kényes területe az etimológiai vizsgálatoknak. Talán itt a legnagyobb a kísértés a könnyen odavetett ötletek elpufogtatására, az érdekességek hajszolására, a fantázia korlátok nélküli szabadjára engedésére, illetőleg a kritikai éberség elaltatására, a módszerbeli követelmények mellőzésére. A tulajdonnevek vizsgálatának egész története bizonyítja ennek a nem éppen hízelgő ítéletnek a valósság-értékét"
(in: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor–Laczkó Krisztina. Bp., 1992, 42).
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Benkő Loránd A Szovárd-kérdés című könyvében kifejti, hogy a szavarti aszfali népcsoport megfeleltetése a Szovárd ómagyar névvel pusztán Konsztantinosz bizánci császár elmélete volt. A császár sok területet bejárt követeinek és az udvarában megfordult különböző nemzetiségű – köztük magyar – főembereknek köszönhetően jól ismerte a környező világot és népeket. A jelentéstartalom hasonlósága (földi szurok, természetes aszfalt) alapján azonosította az aszfaltos vidékről származó – és ezt nevében őrző – Szovárd nemzetség nevét a perzsa területen élő szavarti népcsoporttal, amely szintén területe jellegzetességéről (földi szurok) kapta jelzőjét (aszfali). Ez a tévedés szolgált alapul különböző elméletekhez a magyarok őstörténetét illetően.
''Az Árpád-korból ismert és részben legalábbis a honfoglalásig visszamenő magyar nemzetségek szakirodalmunkban inkább csak általánosságban kaptak figyelmet, egyenként nem kerültek a kutatások előterébe.
A könyv nem ok nélkül emeli ki e nemzetségek közül éppen a Szovárdokat. Egyrészt, mert minden bizonnyal közülük származott az évszázadokon át Anonymusként emlegetett P mester, a valóságban Péter győri püspök és kancellár, a III. Bélától kegyelt „Velek dux” családjának sarja és II. Endre főembere. Másrészt azért nevezetes a Szovárd nemzetség, mert léte, szerepe összekötődik Konsztantinosz bizánci császár ominózus kitételével, mely szerint a magyarság egy része közvetlenül a honfoglalás előtt a besenyő támadás következtében népünk régi megnevezését továbbvíve „szavarti aszfali” néven Perzsiába került és élt tovább.
Benkő Loránd a geszta és a korai krónikák tüzetes szövegvizsgálata után a Szovárd nevet minden részletre kiterjedő nyelvészeti elemzésnek veti alá, majd mindezek fényében - okleveles források segítségével - feltárja a Szovárd nemzetség eredeti szálláshelyeit, nevének motivációját, végül eredményeit szembesíti Konsztantinosz említett leírásával. Következtetéseire a történeti névtudomány elveinek és módszerének felhasználásával jutott.''
akkrt.hu/398/tudomany/nyelvtudomany/a_szovard_kerdes
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
''A Szovárd-kérdésről írott munka BENKŐ LORÁND szándéka szerint egy három osztatú
mű középső részeként készült el: az első rész a címben megjelölt témát a Konsztantinosz
„De administrando imperio”-jában említett nevezetes Σάβαρτοι άσφαλοι (szavarti
aszfali) helyével összefüggésben boncolgatná, a harmadik egységet pedig P mester személyének
szentelné behatóan foglalkozva az életével, kapcsolatrendszerével, tisztségeivel (9–
10, 20).''
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
www.scribd.com/doc/62699524/Constant-in-Us-Porphyrogenitus-De-Administrando-Imperio
De administrando imperio
books.google.gr/books?isbn=0884020215...
Constantine VII Porphyrogenitus (Emperor of the East), Gyula Moravcsik - 1967 - History - 341 σελίδες
Ούκ έλέγοντο δέ τω τότε χρόνω Τοΰρκοι, άλλα Σάβαρτοι άσφαλοι εκ τίνος αιτίας έπωνομάζοντο. Και οί μεν Τοΰρκοι γενεαί ύπηρχον 10 επτά, άρχοντα δέ είς αυτούς ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése