2011. október 3., hétfő

Az ige, a mondat sarka - Brassai Sámuel

Brassai.jpg


MAGYAR
AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ.

A
NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYI OSZTÁLY
KÖZLÖNYE.


III. KÖTET. 1863. I. SZÁM:



A MAGYAR MONDAT.
BRASSAI SÁMUEL L. TAGTÓL


II. ÉRTEKEZÉS*)
TÜZETES RÉSZ.
Előadatott május 1. 1863.

I. FEJEZET.
Az ige, a mondat sarka.

1.§.
A módszer.


A nyelv a világi dolgok rendében szintoly külön egészet képez, mint bármely más országa a természetnek. Szintúgy, mint ezek valamelyike, helyileg egymás mellett létező és idő szerint egymás után következő tényekből áll. Külön, magában álló voltát legkisebbé sem csökkenti az a viszony, mely szerint a nyelv a természeti és erkölcsi világ más hasonló egészeivel s tényei tényeikkel szoros sőt szervies kapcsolatban van; szintugy mint nem kisebbíti az oceán nagyszerű egyéniségét az, hogy,’egyfelöl a szárazföld folyamai táplálják, holott másfelöl a nap sugarai oszlatják szét untalan gyarapodó vizeit a légkörbe. a nyelvet, mint a nyelvészet tudománya tárgyát, nem nehezebb külön egésznek gondolni, mint a növénytanét a növényországot, az állattanét az állatországot, a csillagászatét a világ alkotmányát, és jóval könnyevv, mint a physikáét vagy kímiáét, mint a melyeknek nevet sem adott, sem élet sem tudomány. e jellemzésből világosan következik, hogy a nyelvészetben s ennek akármely részében a módszer ne lehet más, mint az, a melynek a mívelt világ szószólói inductió nevet adtak, mely nem egyéb, mint a tények összehasonlításából és megkülönböztetéséből általános igazságok, törvények, szabályok és elvek kivonása.

*) Az I. Értekezést (Általános elvek) 1. ez Értesítő I. köt. (1860.) 279-399. 11.



„Brassai kiváló tulajdona a minden jóra megrezzenő szív s a különös agy, mely korának minden mozzanatát, kék szemének átható tekintetével, mint Röntgen-sugarakkal fenékig belátta; ki nemcsak tudott, de nagy tudását közforgalomba tudta hozni.”
(Kőváry László)


hu.wikipedia.org/wiki/Brassai_S%C3%A1muel
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése