Sylvester János: Grammatica Hungarolatina

Sylvester János
Grammatica Hungarolatina

mek.oszk.hu/05700/05725/

''A Grammatica hungaro-latinát nem lehet ugyan természettudományos tankönyvnek értelmezni - amint erre a kérdés legjobb mai ismerője, Bartók István nagyon udvariasan, de nyomatékosan volt szíves felhívni a figyelmemet -, de nem lehet szó nélkül elmenni Sylvester János határozott szaknyelvi érdeklődése mellett sem; ebben is első volt a magyar tudományban - akárcsak a virágénekek nyelvi értékeinek felismerésében (és még sok egyéb területen). Ez a könyv tehát nem csak az egyik első (és a magyarban legelső) összehasonlító grammatica, de jóval több is annál: a magyar földrajzi, matematikai, botanikai szaknyelv első nyomtatott dokumentuma is. Ebben szerepel az első magyar nyelven is nyomtatott botanikai szöveg (De Arborum), illetve az első etnobotanikai kutatási program is. De ami ennél sokkal fontosabb, Sylvester János az 1500-as évek első felében 12 nyelvtani formában foglalta össze, és két nyelven 24 mondatba foglalva tanította meg minden sárvári diáknak, hogy „Az tudós tanár tudós tanítványokat teszen!".

Ezek (és a továbbiakban következő) részletek és évszámok egyrészt a Sárváron kiemelkedő első magyar „Doktori Iskola" a hely szellemén messze túlsugárzó új tanárdiák viszonyának megértése szempontjából fontosak, másrészt enélkül a példa nélkül nehéz volna megérteni azt, milyen szellemiség vezetett a 16. századi magyar természettudományos kézikönyvek és monográfiák születéséhez (Lencsés, 1577 körül; Melius, 1578). Arra, hogy mennyire nem csak filológiai igényű és célzatú volt Sylvester János a csak címében Grammaticának tekintett munka írása közben, álljon itt egy felsorolás arról, milyen tudományos témák szerepeltek a tankönyvben:

1. Időszámítási kérdések, azaz a hónapok latin ismertetése és - lapszélen - azok korabeli magyar nevei: Mensium: Ianuarius, Februarius, Martius, Aprilis, Maius, Iunius, Iulius, Augustus, September, October, November, December (vesd össze: Bartók,2006).

2. Meteorológiai kérdések: Ventorum, vagyis az időjárásunkat alapvetően befolyásoló szelek (részletesen lásd: Bartók, 2006).

3. Földrajzi kérdések, mint

3.1. Hazai nagy folyók nevei: Fluviorum: Danubius Duna; Savus Szaua; Dravus Draua; Chrysius Kere b (részletesen lásd: Bartók, 2006).

3.2. Hazai nagy városok nevei: Urbium: Buda, Székesfehérvár, Kassa, Pest (németül Ofen), Esztergom, Várad, Szeged, Szeben, a szövegben megemlít még sok más hazai és külföldi várost is, lábjegyzetben például Sárvárújszigetet stb. (lélektani magyarázata lehet, hogy sem Kolozsvárt, sem Brassót nem említi; részletesen lásd: Bartók, 2006). (17)

4. Matematikával kapcsolatos kérdések (részletesen lásd: Bartók, 2006). Választott témánk szempontjából kiemelten fontos még:

5. A hazai növényvilág ismeretére való tanítás, illetőleg a hazai botanikai kutatások igényének megfogalmazása az ARBORUM, azaz A fákról címszó alatt, táblázatba foglalva külön a „Pyrus (körtvély fa)", „Pomus (alma fa)", „Prunus (szilva fa)" és „Ficus (füge fa)" neveit - ez utóbbi a faj Sárvár környéki közismertségére is utal. Ezt a részt a következőkben teljes terjedelmében is idézzük, mert jól példázza, mennyire nem csak nyelvtankönyvet, de szaktankönyvet is írt Sylvester János tizenéves kisdiákjainak. Némi időtorzító, anakronisztikus - de a mai szakmai tudás-egységesítő, kulturális integrációs törekvések ismeretében mégis időszerű - túlzással szólva a humán és a természettudományos oktatás egységét megvalósító tankönyv ez.''

A Sylvester János által Sárváron készített első magyar szaknyelvi tankönyv, a Grammatica hungarolatina címlapja, valamint a diák és tanár viszonyát tanító „példamondatok"

Szabó T. Attila

Budapest, MTA

Az első magyar
„doktori iskola"
és munkásai Sárváron

beythe.eu/munkak/ElsMaDrIsk/AzElsoMagyarDoktoriIskola.htm